Rajzai ott virítottak a téli olimpián a világ legjobb ridereinek lábai alatt, munkáját rangos elismeréssel díjazta a mérvadó Snowboard Source magazin és évek óta aktívan tevékenykedik a magyar snowboardozás jobbá tételén – ő Hartmann János, aki nem csak itthon elismert alakja a sportágnak, de grafikai munkáinak köszönhetően évről-évre fontos szerepet tölt be a világ egyik legnagyobb snowboardos cége, a Nitro életében is. Számos mintát tervezett már nekik, de legismertebb sorozata a Beast, amivel a márka skandináv szupersztárjai csúsznak. Mi, itt a 4bro-nál nagyon kedveljük Jani személyét és munkásságát is, amit ezzel az interjúval szeretnénk nektek is bemutatni!
Mi újság veled, hogyan éled meg ezt a nem egyszerű Covid-időszakot?
Ha jól láttam, akkor már voltál csúszni ebben a szezonban, milyen volt?
Baromira idegesít a korona mizéria, alapvetően azért, mert nem lehet tudni, hogy ki hazudik és ki mond igazat (nem csak a hazai kommunikációra gondolok) szóval nem is igazán követem a híreket, illetve nagyon megválogatom milyen forrásból származó tartalmat nézek meg. Idén eddig egy fél napot tudtam splitboardozni, de az nagyon jó volt, nyilván sok hóalap nem volt még, de megúsztam komolyabb deszka amortizálás nélkül.
Mesélj nekünk arról, hogy mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a Nitro-val.
Ez egészen pontosan úgy történt, hogy 2002 környékén nyitottunk Székesfehérváron egy snowboardokkal foglalkozó üzletet, és rájöttünk arra, hogy kellene egy olyan márka is, amit disztribútorként hozunk az országba. Így akadtunk össze a Nitroval, amit 2004-től hozunk, mint hivatalos forgalmazó. A közös munka pedig azóta is töretlenül működik, annak ellenére is, hogy üzletünk már nincs. Azóta egyébként a disztribútori és nagykereskedelmi feladatok mellett grafika stúdióként is működünk, ami elég fura párosításnak hangozhat, de én grafikus is vagyok egyben.
És hogy jött az, hogy grafikákat készíts nekik? Ők tudtak a te művészi vénádról, vagy te kerested meg őket a terveiddel?
Igazából inkább az előbbi. Minden évben vannak sales meetingek és közös táborok, ahol az anyacég képviselői és mi is jelen szoktunk lenni. Az egyik ilyenen haverkodtam össze a Nitro art directorával. Sokat bandáztunk és mulattunk együtt, aztán egy ilyen iszogatás alkalmával került szóba, hogy korábban foglalkoztam airbrush festéssel is, meg hogy a grafikai vonal mindig is képben volt nálam. Aztán a laptopom is előkerült és megmutattam neki néhány grafikám. Annyira tetszettek neki a munkáim, hogy megkérdezte nincs-e kedvem mintákat csinálni a cégnek, amire én természetesen rögtön igent mondtam. Így indult a sztori, aminek az első felvonása a 2016/2017-es szezonban vált kézzelfoghatóvá a Slash freeride deszka formájában.
Aztán a Slash-t átrakták egy másik vonalba, az Austin Smith és a Brian Fox fémjelezte szériába, aminek a grafikai vonalát is ők viszik, és akkor erre mondta az art director, hogy van egy másik deszka, ami jövőre lesz éles, a Beast. Ennek a projektneve akkor még Viking volt, mert az északi srácoknak a közös pro modellje (Marcus Kleveland, Eero Ettala, Torgeir Bergrem, Sven Thorgren). Eero mindig is nagy kedvencem volt, nem csak snowboardosként, de emberileg is, így még nagyobb kedvvel álltam neki a 17/18-as Beast tervezésének.
Teljesen szabad kezet kapsz a tervezésnél, vagy volt valamilyen megkötés a srácok, vagy éppen a Nitro részéről?Az elején mindig megkapom az alkotói szabadságot, és amikor az első verzió megvan, akkor utána körbelőjük emailen a ridereknek, marketingeseknek, valamint a tulajdonosok közül pedig Tommy Delagonak. A kezdetek kezdetén Tommy csinálta a grafikákat és a shapeket is. Egyébként a mai napig fejleszt formákat a cégnek, és ő az, aki még pluszban felügyeli a grafikai dolgokat is. Tulajdonképpen ebből a körlevélből alakul ki a végső verzió, ami van, hogy gyorsabban, és van, hogy lassabban körvonalazódik. Az első Beastnél 2-3 variációból született meg a végső.
Mennyire követed az aktuális trendeket tervezés közben? Mennyire tükrözik a személyiséged a minták témái? (pl: a Beauty & Beast elég metál)
Igyekszem egyáltalán nem követni a trendeket az első fázisban, az ötletelés, alap koncepció kialakításakor, aztán később mikor eldöntöm, hogy milyen technikával fogom megcsinálni a grafikát, akkor már szívesen nyúlok a trendi technikákhoz, mint például esetünkben a fotómanipuláció a Beast-nél.
Igazából nem az én személyiségemet kell tükröznie a grafikának, hanem az adott terméket illetve azt a céget, amelyik gyártja, szóval szerintem nem igazán tükrözi az én személyiségemet a munkáim nagy része, vagy legalábbis én még ezen nem gondolkodtam, szóval az is lehet hogy igen… Az mondjuk biztos, hogy nem szeretem a nagyon homogén grafikákat, azok is lehetnek szépek persze, csak az nem az én stílusom. Szóval, ha így nézzük, akkor ezt mondhatjuk a személyiségem megjelenésének, de nem norvég death metál hallgatása közben születnek ezek az ötletek, ha erre gondoltál.
Kicsit mesélj arról, hogy hogyan ülsz neki mintát tervezni.
Mi inspirál, hogyan kezdesz hozzá?
Az inspiráció számomra kicsit fura dolog, sokfelöl jön. A mai világban nagyon sok a képi inspiráció, mindenhol iszonyatosan jó források vannak arra, hogy merítsünk, ha akarjuk, ha nem. Naponta több száz dolog kerül eléd, ami segít abban, hogy milyen irányban fogj neki a tervezésnek.
Akár másoknak a munkái, Instagram, de olyan is előfordult már, hogy egy bútor textúrája ihletett meg. Végtelen sok dologból tudok inspirálódni. Aztán van, amikor csak azt tudom milyen hangulatot akarok közvetíteni az adott mintával – például a Beastnél – de még konkrétan nem tudom mi legyen az, akkor egy kicsit fordítva indul el a dolog. Ez most talán kuszának hangzik, néha én sem értem, hogyan alkotok, inkább hívnám ösztönösnek a tervezés folyamatát. Nehéz behatárolni, hogy mi adja meg a lökést.
Mikor eldöntöm, hogy milyen technikával fogom megcsinálni a grafikát, akkor már szívesen nyúlok a trendi technikákhoz, mint például esetünkben a fotómanipuláció a Beast-nél.
Mi volt a koncepció az idei Beast megalkotásakor? Illetve idén megjelent a párja, a Beauty is, ami egy teljesen új széria és szintén a te munkád díszíti. Tudsz esetleg erről is mesélni?
Az idei Beast-nél igyekeztem továbbvinni az északi mitológiai vonalat a farkas/Fenrir motívummal, ami a tavalyi verziónál is megjelent. Olyan grafikát akartam csinálni, ami kihangsúlyozza a twin shape-et, így jött a vízből ivó farkas, vagy Fenrir ötlet, ahol kettévágtam a deszkát középen egy világos és sötét részre. Stílusban most inkább a fotómanipulációs technikát használtam inkább, mivel az előző évek tapasztalata alapján ez jobban tetszett az embereknek.
A Beauty grafikát kicsit az utolsó pillanatban kellett megcsinálni, mivel a design teamnek már volt rá ötlete, viszont nem volt idejük megcsinálni, így jöttem a képbe én. Alapvetően az ő koncepciójukat használtam, a Piroska és a Farkas mese volt, amiből kiindultak, próbáltam itt is a grafikába a középen „elvágot” ötletet belevinni, mivel ez is egy twin deszka, nem lett olyan hangsúlyos mint a Beast-nél, de szerintem a hasonlóság megvan amennyire kell.
Melyik a kedvenc, nem saját tervezésű grafikád a snowboard/gördeszka világból? Van kedvenc grafikusod?
Volt MFM-nek (Marc Frank Montoya) amikor Nitro-s volt pár szezonon keresztül egy lapja egy csöcsös mexikói csaj töltényövekkel, volt is belőle nekem aztán meg is tartottam miután eltörtem…lehet meg kellene kérnem a Mészit (Mészáros István, használt snowboardokkal és gördeszkákkal dolgozó művész – a szerk.), hogy csináljon belőle valami szépet. Gördeszkában leginkább a régi Powell Peralta vonal, amit szeretek, de szerintem ezzel az én korosztályomban elég sokan vagyunk így. Kedvenc grafikusom nincsen, annyi féle stílus létezik és annyian alkotnak adott stíluson belül gyönyörű dolgokat, hogy nem tudnék egy kedvencet kiemelni.
Kedvenc, nem saját tervezésű grafikám Marc Frank Montoya egyik Nitro lapja melyen egy csöcsös mexikói csaj töltényövekkel látható. Volt is belőle nekem aztán meg is tartottam miután eltörtem.
Szerinted hogyan változtak a snowboard grafikák az elmúlt évtizedekben, már ha változtak egyáltalán valamilyen irányba? Van kedvenc korszakod?
Szerintem a 2000-es évek elején még nagyon hasonlóak voltak a snowboard és a gördeszka grafikák. Talán 2005-10 között kezdtek kicsit különbözni. Például 2010 körül kezdtek bejönni a nagyon organikus, természetközeliséget sugalló grafikák (pl. az Arbor-nál, akik akkor csak ilyet csináltak). Ezt többen is követték, illetve jelen van a mostani kollekciókban is, de már kevésbé direkt módon. A környezettudatosság minden cégnél egyre hangsúlyosabb, ez is sokszor befolyásolja a grafikákat és a trendet is alakítja. Ennek ellenére pont a 80-90-es évek színvilága jött most kicsit vissza sok cégnél, különösen a technikai ruházatnál, de deszkáknál is láttam már.
Dolgoztál együtt mással is action sportos körön belül?
Két éve a bukósisakokat és más védőfelszereléseket gyártó svájci TSG-nek készítettem két télisportos bukót, de azt hiszem abból csak az egyik került gyártásba. Egyébként az is egy Vikinges téma volt, de még a Beast előtt. A sportágon belül nagyjából ennyi. Nem ebből a közegből pedig hazai cégeknek csinálok grafikai munkákat, de van egy érdekes projektem egy idahói sörfőzde ’személyében’, nekik csináltam nemrég logót és illusztrációkat. De próbálok amúgy nyitni a külföldi deszkasportos közeg felé, mert értelemszerűen azt csinálom legszívesebben.
Mit szólsz az olimpiai sikeredhez? Tudtad, hogy a te deszkáddal fognak menni?
Igen, igazából úgy volt, hogy 2017 nyár elején fejeztük be a grafikát, majd november végén a sales meetingen említették, hogy ezzel megy majd minden Nitro rider az olimpián. De nem csak Marcus és Torgeir, hanem mindenki más is, aki Nitroval csúszik. Majd februárban az ISPO-n derült ki az is, hogy a Boardsport Source magazin által ítélt grafikai versenyen az év második legjobbjának választották a Beastet. Ez megint egy fontos dolog volt, talán nagyobb sikerként is tartom számon, mint az úgymond olimpiai részvételt.
Melyik deszkával szeretsz a legjobban csúszni és miért?
Az mindig a hóviszonyoktól függ. Alapvetően nagyon szeretem a Nitro Team lapokat (csak camber természetesen) de amióta van a Beast-ből 157 es Mid Wide azóta azt használom mindenes lapnak. Alapból nem használok wide lapot, de a Beast egy kicsit nekem keskeny volt, de a mid wide most tökéletes. Szeretem még a Mountain-t is, elég dinamikus mindenes lap. Púderban meg egy Nitro Slash 166-osom van még sok évvel ezelőttről, amit használok. Alapból nincs sok deszkám: Beast 157mw úgy mindenre is, Slash 166 szűzhavazni, Squash Split pedig mászni-csúszni.
Ha kíváncsi vagy a Jani tervezte Nitro deszkákra, akkor kattints át a Store13 webshopjára, vagy ha élőben is megtapogatnád őket,
akkor látogass el hozzájuk Budapestre, a Karolina út 17/B-be!
