Barion Pixel

Eddie Vedder belső utazása és a Pearl Jam öröksége

Benedek Csanád

2024.02.16.

28 perc

Eddie Vedder idén lesz hatvan éves. A húszas évei vége felé lépett a nagyvilág színpadára, amit hirtelen nem is gondolna az ember, lévén manapság 18 évesen úgy beszél a többség, mintha végig járta volna az élet iskoláját. Ellentétben Eddie-vel, aki a mai napig növendéke annak a bizonyos sulinak, noha „osztálytársainak” túlnyomó része végleg kilépett. Következzen tehát az örök diák, korszakok nagy túlélője, Mr. Eddie Vedder.

Az utolsó bölény

Őszinte és ellenkulturális: ez volt a grunge, és részben a kilencvenes évek. Kurt Cobain dühös szenvedélyétől Chris Cornell felejthetetlen, kísérteties dalszövegeiin át, egészen Eddie Vedder különleges hangjáig. Sajnálatos módon a műfaj legnagyobb alakjai közül sokan elhunytak, kérdéseket és tragikus történeteket hagyva maguk után. Fura ezt kimondani, de a grunge legtöbb ikonja már halott. Nem fekete humornak, és legfőképp nem cinizmusnak szánom, de távozásukkal egyúttal hitelesítették is a dalszövegeikben tetten érhető depressziójukat. Kurt Cobain öngyilkosságát lehetetlen elfelejteni, melyet a 2000-es években az Alice in Chainses, Layne Staley és Mike Starr kábítószerrel összefüggő halála követett. 2015-re Scott Weiland, a Stone Temple Pilots tagja is meghalt kábítószer-túladagolásban, és ez a tragikus eseménysorozat Chris Cornell 2017-es öngyilkosságában csúcsosodott ki. A The Washington Post ezt követően megrendítő kérdést tett fel: „Csak Eddie Vedder maradt?

Ki is ez az Eddie Vedder, vagyis Crazy Eddie, ahogy akkoriban nevezték.

Edward Louis Severson a harmadik e néven
Edward Louis Severson III, vagy Eddie J. Mueller, de ahogy te ismered, Eddie Vedder 1964-ben született az Illinois állambeli Evanstonban. Családja hét fiatalabb gyermeket nevelt, ugyanis szülei pénzért árvaházi gyereket fogadtak be a sajátjukon kívül. Ez a modell nálunk is létezik, hogy gyerekeket kihelyeznek családokhoz. A Severson, Mueller, Vedder családnév mizéria sejteti, hogy lehet némi zavar a rendszerben. Példának okáért Eddie csak a valódi apja halálakor tudta meg, hogy a mostohaapja nevelte. Igazi apjával csupán néhányszor találkozott, miközben elhitették vele hogy a család régi barátja, amin érthető módon nagyon berágott. Ezért vetette el mind a Mueller, mind a Severson nevet, így végül anyja családnevén élt tovább. Ahogy a régi mondás tartja „csak az anya biztos.”

Vedder egy interjú során a Los Angeles Timesnak kifejtette, hogy „nem volt boldog gyermekkora”. A környezet feszült volt, így 15 éves korára inkább az albérletet választotta. Suli után egy drogériában dolgozott, miközben küzdött az iskolai követelményekkel, ugyanakkor neheztelt társaira az általuk természetesnek tartott kiváltságok miatt, mint például a rendszeres buliba járás, vagy hogy a szülők autót ajándékoznak a gimis gyermeküknek. Többnyire egyedül érezte magát. Ahogy ő mondja: „Elaludtam a fáradtságtól az órákon és hasonló dolgok. A többiek egy alkalommal kiselőadásba kezdtek a nagybetűs, való életről. Erre feldühödtem kicsit és azt mondtam: „Látni akarod a valóságomat?” Kinyitottam a hátizsákomat, ahol mások általában a füzeteteket, ceruzákat tartják, én a számláimat… villanyszámlámat, a lakbért… tároltam ott. Ez volt az én valóságom 17 évesen.”

Eddie Vedder a 80-as évek elején

1984-ben az akkor 20 éves Eddie Vedder a zenei karrier reményében, gitárral a kezében nekiindult Kaliforniának – írja a Biography. Keresve a lehetőségeket, több helyi zenekarhoz is csatlakozott, miközben egy szálloda biztonsági őreként vitte haza a napi betevőre valót.

Aki ismeri a Pearl Jam közönségnek hátat fordítós Eddie-jét, az extra félénkségén sem lepődik meg. Ennek leküzdése, különösen a színpadon komoly küzdelmet jelentett számára. A korai fellépésein álarcot viselt, később pedig olyan befestett lencséjű napszemüveget, amin egyáltalán nem látott át, ezzel kizárva a közönséget. Természetesen az idők folyamaán egyre magabiztosabbá vált. A végét mind ismerjük. A legendásan életveszélyes színpadmászásokat is beleértve.

A piszokról
Portrénk alanya kapcsán, illetve a műfaj tekintetében kevésbé tájékozott olvasóink végett illő pár mondatban a grunge-ról is értekeznünk, melyhez számtalan előítélet és félreértés társul. Miután lement ez a hullám, az eltelt idő távlatából a kicsengése szép, bár szomorú ennek a stílusnak.

A grunge magyarul tán piszkos, mocskos, koszosként fordítható le. Nyers, fésületlen hangzása miatt kapta ezt a nevet. Habár a Seattle Sound-ként is emlegetett alternatívrock-irányzat talán pontosabb lenne, hiszen a grunge elnevezés igazából a zeneipar egy skatulyája, amely a 90-es évek seattle-i zenéjét próbálta egy kategóriába foglalni. Az ottani zenekarok többnyire tényleg jóban voltak egymással és sajátos hangzású zenét játszottak, ám egyáltalán nem egységes stílusban. Emiatt a legtöbb együttes tiltakozott is a grunge-bélyeg ellen. Teljes joggal egyébként. Mindemellett a hangzásáról általánosan elmondható a gitár vezető szerepe a dalokban, az erős torzítás, illetve a mély hangok és akkordok használata. A klasszikus grunge-dalok hangulata általában nyomott és feszült, függetlenül a dalok tempójától.

Megjelenése igazából már a nyolcvanas évekre tehető, híressé azonban a kilencvenes évek elején vált két meghatározó album, a Nirvana Nevermind (1991) és a Pearl Jam Ten (1991) hatására. Sokan ennek tulajdonítják a 80-as évek nyálasabb glamesebb rockzenéjének lezárását, s egyszersmind a legutolsó rockforradalomként jellemzik.

Pearl Jam – 1991

Az emo vagy pár utána következő depis hullám, meglepően teátrális és nevetséges a grungehoz képest. Az alapokat a Green River, Soundgarden, Melvins, Malfunkshun, Skin Yard, Mudhoney és a U-Men, rakta le. Már maga a Melvins egy nagyon nehezen behatárolható zene. Nem tudom szabad-e a bostoni Pixiest ide sorolnom. Majd kommentben vitattassák meg a fanok.

A legtöbb rajongó, de még a zenekritikusok is úgy tartják, hogy számos grunge-banda kimondottan ellenezte a sztárkultuszt, ezáltal kilőve a lehetőségét is annak, hogy sokáig megmaradhassanak a médiában, vagy egy-egy nagyobb mainstream kiadónál. Több zenekar konkrétan megtagadta kiadóik kívánságait, azáltal hogy nem gyártottak „rádióbarátabb” zenéket a slágerlisták számára.

A zeneipar pénzbxszó szakemberei idővel megtalálták azokat az új együtteseket, akik hajlandóak voltak erre, ezzel felhígítva a műfajt rendesen. De azok a zenekarok epigonok, már nem is emlékszünk rájuk. 1996-ot mondják az utolsó évnek, mikor még sok legendás grunge-zenekar volt aktív egyszerre. Ebben az évben sok „utolsó” született. A műfaj kedvelői számára a Soundgarden 1997-es feloszlása egy olyan mérföldkő, ami egyben valahol a grunge végét is jelentette. A Pearl Jam és Eddie Vedder viszont még mindig erős. Hamarosan érkezik a Dark Matter album, melynek címadó dala a napokban debütált.

Aki szeretné magát mélyebben beleásni a stílusba, annak az igazán alapos és minőségi grungery oldalt kiváltképpen ajánlom. Minden zenei szubkultúrát bemutató oldalnak ilyennek kéne lennie.

A „kilencvenizmussal” a kilencvenes évek mániával kapcsolatosan az kétség kívül kijelenthető, hogy nagyon erős évtizedet produkált. Kalifornaiai punk, new york hardcore, drum’ n bass, rave (az igazi, nem a német Viva TV-s) a G-funk, és boom bap nagy hulláma is ekkor volt. A zenei korszakok javarészt nem évtizedhatárokkal kezdődnek vagy érnek véget, de 1990/91-ben jó néhány stílusban tényleg volt egy nagyobb berobbanás. Nem szeretem a túltolt nosztalgiát, de tény hogy a kilencvenes évek nagyon durva volt ilyen szempontból.

A Pearl Jam frontembereként Vedder korszakának egyik legjelentősebb ikonjává vált. És bár Vedder – sok kortársával ellentétben – soha nem esett a túlzott kábítószer-használat és/vagy függőség zűrzavarába, élete során számos kihívással kellett szembenéznie.

A Grunge maffia

Ahhoz hogy megértsük mennyire hiteles és közösségi volt az egész akkori grunge színtér érdemes elmerülni, a zenekari, haveri hálóba. A legdurvább fun fact hegyek körvonalazódnak.

Vedder több San Diegó-i bandában is megfordult, egyikben ezek közül a későbbi Rage Against the Machine- és Audioslave-tag Brad Wilk dobolt. Sőt úgy volt, hogy a Pearl Jam dobosa lesz. Később nem őt választották, mert nem találták elég jónak. Ez azért is érdekes, mert a RATM-ban bizonyította, hogy a jónál is jobb. Eddie egy ideig a Bad Radio nevű funk-rock-banda tagja volt, akik az akkor szintén fiatal RHCP előtt játszottak. Igazság szerint a Chilli hamarab ismerte Eddie-t mind az egész grunge szintér. Ők nevezték el Crazy Eddie-nek. Ha tudni akarod miért, hát ilyenekért.

All of Eddie Vedder’s incredible climbs

Miután 1990-ben otthagyta a Bad Radio-t, a Chili exdobosa, Jack Irons egy kazettát adott neki egy épp énekest kereső seattle-i banda demóival. Vedder három dalhoz megírta a szöveget, és felénekelte őket, ezek lettek később a Pearl Jam Alive, Once és Footsteps című dalai. A szövegek egy „minioperát” alkotnak, ami a Mamasan Trilógia címet kapta Eddie-től. A dalok egy fiatalember történetét mesélik el, aki – mint ahogy Vedder is – megtudja, hogy egész addigi életében hazudtak neki az apja személyét illetően, és az igazi apja már halott (Alive). Mikor felnő, sorozatgyilkos lesz belőle, (Once), akit börtönbe zárnak, és halálra ítélnek (Footsteps). Miután meghallgatták a kazettát, a gitáros Stone Gossard és a basszusgitáros Jeff Ament rögtön elhívták Eddie-t Seattle-be, hogy stúdióban is felvegyék a dalokat, mivel teljesen lenyűgözte őket Vedder különleges hangja, és a tény, hogy már hallott Andy Wood-ról. Így hamarosan összeállt a Pearl Jam.

Családias grunge pillanatok

Seattleben ez a társaság elég szorosan egymás nyakában élt. A bandáktól függetlenül sokszor megosztották az albérleteiket, és gyakran működtek együtt – Matt Cameron dobolt a Soundgarden és a Pearl Jam számára is; Eddie Vedder a Soundgarden-meets-Pearl Jam szupercsapatnak, a Temple of the Dognak is énekelt. Az 1990-es évek elején egy ideig Jerry Cantrell-el Alice In Chains gitárosával lakott együtt. Na kinél, Kelly Curtis pincéjében, aki a Mother Love Bone menedzsere volt, amiből részben létrejött a Pearl Jam.

Nem sokkal a bandához való csatlakozása után, még a Ten album felvételei előtt, Eddie-t is felkérték, hogy vegyen részt a Temple of the Dog lemez felvételeiben is, amely a Mother Love Bone fiatalon elhunyt énekesének, Andy Wood-nak az emlékére készült a későbbi Pearl Jam- és Soundgarden-tagok részvételével.

Ekkor még jóformán senki nem ismerte Eddie Veddert.

Majd egy igazán megható grungetörténeti pillanat következett. Chris Cornell (Soundgarden énekese) felvette a nyakába és felvitte Eddie-t a színpadra a vállán. Ez volt az egyik első olyan meghatározó pillanat, ami megmutatta Vedder karizmáját. Eddiet ekkor itt senki nem ismerte. A Pearl Jam szólógitárosa, Mike McCready felidézte ezt a szitut több interjúban:– Chris a vállán kihozza Eddie-t, Cornell segített üdvözölni a „szuper-szuper félénk” Veddert Seattle-ben: „Azt mondta: „Hé, üdvözöljük Seattle-ben. Imádom Jeffet [Ament] és Stone-t [Gossard]. Áldásomat adom rátok.” Ettől kezdve [Vedder] nyugodtabb volt.

Mike McCready, Chris Cornell és Eddie Vedder – Fotó: Lance Mercer

Lekvár és kosárlabda
Honnan a név:
A Pearl Jam-et, eredetileg Mookie Blaylocknak hívták az NBA játékos után.

A bandát 1990-ben alapította Jeff Ament, Stone Gossard és Mike McCready akik aztán Veddert behorgászták délről. Hogy mennyire gondolták komolyan a Mookie nevet azt ma már nem lehet tudni. Azonban az tény hogy az első fellépés után is erőltették ezt a megoldást. Mikor az első lemezükkel stúdiózni kezdtek, egyre inkább szükségét érezték valami menő névnek, amely megfelelően interpretálhatja alternatívnak számító zenéjüket leendő közönségüknek. Végül nem várt helyről érkezett segítség. Mivel a csapat alapítótagjai megrögzött NBA rajongók voltak, a végtelennek tűnő stúdió szessönök közé beiktatott rögtönzött kajaszünetekben kosaras kártyacsomagok bontogatásával ütötték el kevéske szabadidőjüket. Egy ilyen alkalommal az akkoriban New Jerseyben pattogtató Mookie Blaylock egyik lapjába botlottak bele, amit különösebb megfontolás nélkül beraktak készülő albumuk magnókazettájának dobozába.
A kártya senkitől sem zavartatva pihent jódarabig ott, mígnem a szintén a seattle-i grunge színtérből kiemelkedő, addigra már országosan ismert, Alice in Chains tízállomásos turnéra hívta a srácokat, mai divatos szóval élve, úgymond warm-up bandaként. A lehető legjobbkor futott be amúgy az ajánlat: a lemezen már csak néhány apróbb simítás volt hátra, de a zenekar nevét illetően továbbra sem jutottak dűlőre a tagok. Nem volt azonban idő hosszasan lamentálni a kérdésen, megoldás kellett, minél gyorsabban.

A Mookie Blaylock-os időszak

A basszeros Jeff Ament a következőképpen emlékezett vissza a névválasztást övező hercehurcára 2008-ban, egy, a The Missoulan magazinnak adott interjúban:

A szervezők azt mondták nekünk, hogy elég lesz, ha a turnéra találunk egy nevet maguknak. Ideiglenesen. Ekkor valamelyikünk kiszúrta a dobozban árválkodó kártyát, és bedobta: Mit szólnátok Mookie Blaylockhoz? Rábólintottuk, majd lenyomtuk a koncertsorozatot az Alice in Chains oldalán, immár Mookie Blaylockként. Mookie totál jó fej volt ezzel kapcsolatban. Sosem perelte be a zenekart. Valamivel később személyesen is találkoztam vele, még dobáltunk is egy kicsit közösen. A turnéra egyébként egy Mookie Blaylockos pólót is legyártattunk, Mookie fényképével. Azt hiszem, mind a mai napig tartozunk neki.”

A turné után már majdhogynem megbarátkoztak újdonsült nevükkel a zenészek; azt ellenben mégsem tartották járható útnak, hogy valaki másról nevezzék el magukat. Furcsa és mindemellett félrevezető lett volna szerintük az eljárás. Így aztán amikor az Epic Records-hoz szerződtek Mookie Blaylockról kisvártatva Pearl Jamre keresztelték át a bandát. Végérvényesen. Azonban végső utalásként Blaylock mezszámáról nevezték el debütáló albumukat Tennek. A Ten mindenki, de tényleg mindenki totális meglepetésére az 1990-es évek egyik legkelendőbb albuma lett, 13-szoros platina minősítést kapott. A mai napig vásárolják, vagyis még lehet 14x is lesz. A Pearl Jam (Gyöngy Lekvár) név kapcsán is több verzió látott napvilágot. A kilencvenes években hódított egy romantikus verzió, miszerint Vedder dédnagymamáját Pearlnek hívták, aki többek között olyan hallucinogén összetevőket használt, mint a peyote, hogy elkészítse a világ legbeállósabb befőttjét, vagy más szóval „Pearl’s lekvárját”. Mindez persze csak egy zenekari poén. A valóság ennél sokkal prózaibb, ugyanis a név kitalálásával sokat szenvedett a zenekar, amit végül az utolsó pillanatban szültek, és izzadtak ki. Pearl Jam- (Ragyogó jammelésnek fordítható tán), a gyönyörű játék. Jeff Ament véletlenül talált ki, vagyis rakta össze.

Eddie egyébként a Pearl Jam-albumokon sokszor álneveken tűnik fel (általában a Jerome Turnert használja) a borítótervekkel, rajzokkal kapcsolatban. Néha használta a Wes C. Addle (ez egy utalás West Seattle-re) nevet is.

Ritkán tesznek róla említést, mert a „Gyöngylekvárban” van bőven tehetséges gitáros, de Vedder is bűvöli a húrokat. Habár énekesi tevékenysége a legismertebb, több hangszeren is játszik. Többek között gitáron is, amit már a Vs. albumtól kezdve hallhatunk. Több dalban játszik még ukulelén, szájharmonikán, harmonikán, szitáron, és dobolni is tud. Van ukulele albuma is.

Can’t Keep – Ukulele Songs

A zenészről ismeretes az is, hogy a koncertek előtt szeret egy szál gitárral a kezében a színpadra menni, és egy-két dalt a már megjelent közönségnek eljátszani, hogy a rajongókat „bemelegítse” az előzenekarhoz. Tehát az előzenekarnak melegít be. Az ilyenkor előadott dalok általában lassabb akusztikus számok (például a Long Road), és máskor nem hangzanak el, így egy sokkal személyesebb, bensőségesebb légkört teremtenek a hallgatóság és Vedder között.

Ember a siker után

Rögtön az első lemezükkel, az 1991-es Tennel átütő sikert értek el. A grunge népszerűvé válásában főszerepet játszottak a „seattle-i négyes” tagjaként (a Nirvana, Soundgarden és Alice in Chains társaságában). Világszerte hozzávetőlegesen 60 millió albumot adtak el, ebből 30 milliót az Egyesült Államokban. Ezzel kiérdemelték „a ’90-es évek legnépszerűbb amerikai rockegyüttese” címet. Mindezt annak ellenére sikerült elérniük, hogy a második lemezük megjelenése után sokáig nem készítettek videóklipet, alig adtak adtak interjút, kerülték a médiában való szereplést, sőt: pert indítottak a Ticketmaster koncertjegy-forgalmazó cég ellen, és ezalatt koncerteket sem adtak. Ezek fontos részletek. Melyik mai „lázadó” mer beleállni a multikba, amik a karrierjét is nagymértékben befolyásolhatják.

Eddie hírnév-problémája abból is fakad, hogy a szövegei nagyon mély lelki problémákat sebeket tárnak fel. Ahogy egy interjúban mondta „az emberek azt gondolják, hogy megváltoztathatod az életüket, megmentheted az életüket vagy bármi mást, és közben létrehozzák ezeket a lehetetlen elvárásokat.”

Eddie Vedder. Fotó: Danny Clinch

Vedder a saját fiatalkori magányára emlékezve órákon át beszélgetett a rajongókkal a koncertek után, tényleg több száz emberrel, ill. még a saját személyes telefonszámát is megadta néha, hogy beszélhessenek vele, ha segítségre van szükségük. Amikor a rajongók levelet írtak neki, és megkérdezték, mit jelentenek a dalszövegei, mindig visszaírt. Vedder elhivatottsága hiteles, őszinte és kedves volt, ami végül oda vezethet, hogy teljesen rátelepedtek az életére. Egy nő, ahogy a Morning Herald beszámolt róla, arra a téveszmére jutott, hogy Vedder Jézus Krisztus reinkarnációja, és két fiát is ő szülte. Aztán a téboly tovább kulminálódott a fejében. Krisztustól az Antikrisztus csak egy lépésnyire van, majd fogta magát és autójával belehajtott Vedder házának falába. Eddie nem volt otthon ám a felesége igen, akinek meg ettől lett traumája. Érdekesség, hogy akkori feleségének is volt zenekara, ráadásul nem is egy. Beth Liebling a Hovercraftban, valamint a Teleportalban is játszott.

Beth Liebling és Eddie Vedder – 1991

Aktivizmus
Vedder már karrierje korai szakaszában is tett politikai kijelentéseket. A koncerteken két szám között sokszor megállt egy rövid politikai kommentárt fűzni az éppen aktuális témákhoz. Az MTV Unplugged felvételén 1992-ben felállt a székére, elővett egy filctollat, és nagy betűkkel a karjára írta a „PRO-CHOICE” feliratot. Amivel az abortusz választási lehetősége mellett kampányolt. Porch (Live) – MTV Unplugged – Pearl Jam

Eddie tudvalevően elkötelezett környezetvédő hírében is áll, a jobb lábszárán egy Earth First! tetoválása is van. (Ez egy környezetvédő szervezet) Nem beszélve arról, hogy egész pályafutása következetesen kiállt a kisemberek ügyei mellett.

Az egyik legnagyobb érdekképviseleti sikertörténete a West Memphis Three támogatása volt. Az Egyesült Államok börtönrendszerének heves kritikusaként Vedder is hallott róla, hogy ezt a három fiút egy rosszul lebonyolított nyomozás miatt zárták be 1993-ban, és jótékonysági koncerteket adott a megsegitésükre. Ez felhívta a figyelmet nehéz helyzetükre. Nagyon durva de 2011-ben új törvényszéki bizonyítékok láttak napvilágot, szabadon engedték őket. Majd 20 évig igazságtalanul börtönben élni. Ez is Amerika.

Békés sportok veszélyes rajongója

Ennek a zenének a hullámát meglovagolom bele a partvonalba, ami a közönség”

I’m riding the wave of this music into the shoreline, which is the audience. -Eddie Vedder

A Pearl Jam számai viszonylag gyakran tartalmaznak szörfös kifejezéseket, az „Even Flow” vagy „Amongst the Waves” –, továbbá egyéb szörfözéssel kapcsolatos utalások is gyakran tarkítják a dalait.

Alapvetően nem akartam a cikkben egyfajta Bravo magazinos kis színest írni, hogy mit szeret és mit nem, de Eddie és a tenger kapcsolata annyira para hogy megér pár mondatot. Konkrétan 5 évente egyszer épphogy megússza a vízbe fulladást. Ennek ellenére hajthatatlan, ugyanis nagy szörfös, már a Pearl Jam előtt tolta. A Surfrider Foundation egyik alapítója is. A híres szörfösök: Kelly Slater és Laird Hamilton barátja, akik közül az utóbbival az Iconoclasts című dokumentumfilm-sorozat egy epizódjában is szerepelt 2006-ban.

Tényleg tud szörfözni az öreg
Eddie és Kelly Slater
Kellyvel az Omaha Fest-en

Evezni is szokott, egy alkalommal kis híján odaveszett a tengeren, végül halászok mentették meg az életét. 1995. március 25-én Tim Finn-nel szörfözött Új-Zélandon, ez esetben a vízimentőknek kellett kimenteniük. 2005-ben egy nagyobb méretű polinéz kenuval szintén majdnem odaveszett a tengerben. Amikor felborult hárman vissza tudtak kapaszkodni, azonban mielőtt ez Veddernek és két másik embernek sikerült volna, az erős szél túl messzire sodorta a hajót. Szerencsére egy helyi férfi és lánya a közelben voltak: Ashley meghallotta az elakadt csoport hangját, így hála neki sikerült megmenekülniük. Vedder ezt soha nem felejtette el. 2013-ban egy koncerten elmesélte a történetet, majd a tömeg elé invitálta Ashley Baxtert. Három évvel később megtudta, hogy az édesapa, Keith Baxter szörnyű hajóbalesetet szenvedett, aminek következtében a lábát csaknem elveszítette, és hogy a férfi nem engedheti meg magának a szükséges orvosi kezeléseket. Látva, hogy Baxterék már 70 000 dollárt gyűjtöttek a GoFundMe-n, a Pearl Jam ezt a számot kiegészítette további 70 000 dollárral.

Eddie nagy Chicago Bulls-drukker és jó barátja a korábbi Bulls-játékos Dennis Rodmannek. Dennis Rodmanről nem köztudott de Pearl Jam rajongó, már mielőtt megismerkedtek volna, nem annyira hip-hop orientált. Szintén régóta rajong a Chicago Cubs-ért is, Kerry Wood dobójátékossal is baráti kapcsolatot ápol.

Dennis Rodmannel a színpadon
A Cubs Wrigley Field-i pályáján Kerry Wood társaságában

Vedder énekelte a himnuszt az 1998-as NBA-döntő harmadik meccse előtt Chicagóban, és további hat Cubs meccsen adta elő a „Take Me Out to the Ball Game”-t. Ekkora Chicago fan miközben Seattle tette híressé. 1993 novemberében Vedder és a White Sox dobója, Jack McDowell a louisianai New Orleans-ban egy bártermi verekedésbe keveredett, amelynek eredményeként Veddert letartóztatták nyilvános részegség és verekedés miatt. Igazából nem Eddiet ismerték fel, a baseballjátékost köpte le egy ellendrukker, Vedder nem volt Pearl lekvár lecsapta a tagot. Kilenc nap böri és további 500 dolláros pénzbüntetés fejébe kiengedték. Thug Life. Amúgy hogy érzékeltessük, mekkora sztár ő Amerikában a Seattle Mariners és a San Diego Padres közötti éves mérkőzés sorozatot gyakran Vedder kupának nevezik, mivel mindkét város az énekes városa. Mit mondjon erre Chicago.

Akkor és ott itt és most

Az erőteljes bariton énekhangjáról ismert Vedder a „Minden idők legjobb énekesei” listákon rendre az első 10–ben szerepel. Amit a közönség állít össze, ott meg nopláne.

Eddie kedvenc bandái közé tartozik a The Who, amelyet az énekes minden idők egyik legjobb bandájának tart, valamint a The Beatles, Bruce Springsteen, Pink Floyd, Talking Heads, Ramones, Fugazi és The Clash. Neki magának is elég komoly rajongótábora van a zenészek között. Más énekesek, például Roger Daltrey a Who-ból, Bruce Dickinson az Iron Maidenből és John Densmore a Doors-ból dicsérték énektudásáért. De meglepő módon a Kiss mint zenekar is rajong a Pearl Jam-ért.

Külön cikk témája lehetne hogy Kurt Cobain viszont egyenesen utálta a Pearl Jamet.

Eddie azért közeli barátjának tudhatja a The Who gitárosát, Pete Townshendet. Akárcsak a néhai Ramones gitárost, Johnny Ramone-t is, sőt mellette volt akkor is amikor meghalt. Ramone halála óta Vedder és Pearl Jam rendszeresen játszotta a Ramones „I Believe in Miracles” című dalát a fellépéseiken. Miközben Ramone temetéséről hazafelé tartott, Eddie akkor írta a Pearl Jam „Life Wasted” című dalának szövegét.

Eddie Vedder és Johnny Ramone – Fotó: Kevin Mazur

Ami igazán érdekes még a Pearl Jam-mel kapcsolatban, hogy a grunge lecsengése után érte el a zenekar a legnagyobb sikerét. 1999-ben „Last Kiss” a Billboard toplistájának második helyére került, és egyben a banda legmagasabb helyezést elért kislemeze lett.

2006-os saját magukról elnevezett Pearl Jam albumról is alig írt a fősodor. A Kerrang magazin az egyik leginkább alulértékelt albumnak tartja. Ennek ellenére a 2. helyezésig jutottak a Billboard 200-as listáján, és telt házas koncerteket adtak a világ számos stadionjában a 2006-07-es turné folyamán. A grunge-nak még mindig megvan a stabil rajongóbázisa,

A 2007-2008 –as év egyértelműen Eddie Vedder éve volt. Az Into the Wild filmzenéjért jószerivel mindent megnyert, amit lehet. Golden Globe-díj, Grammy-díj, és még egy rakás egyéb elismerés.

Into the Wild (2007) – Full soundtrack

Vedder feltűnt David Lynch Twin Peaks című filmjének 3. évadának 16. epizódjában. Születési nevén Edward Louis Seversonként emlegették. Sokkal érdekesebb hogy Jackson Maine karakterét a Csillag születik című filmben részben Vedder befolyásolta. Bradley Cooper, aki a forgatókönyvet is írta, négy-öt napig lógott Vedderrel, hogy tippeket kapjon tőle a karakterrel kapcsolatban. Egészen érdekes az is hogy a Black live verziója egyfajta netes mém lett. Nem csak ez a video, tucatjával találhatsz ilyeneket.

The Best Reactions to Pearl Jam „Black” Live MTV Unplugged

Eddie idén lesz hatvan éves. Nem gondolnád róla. Miközben letűnt egy korszak, ők úgy lettek örökzöldek, hogy a mai napig frissek maradtak. Ilyen amikor egy lekvár tartós.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Chopper rap: gyorsabb a gondolatnál

Magyar punkok, akik bevették a világot

Ki a legjobb MC? Minden idők legjobb rapperei

DJ Premier plánban

Az Alchemist-sztori: az alkimista, aki azon kísérletezik, hogy önmaga legjobb verziója legyen

Elfeledett kincsek: The Baby Huey Story