Harcosok Klubja – Chuk Palahniuk regénye

Nem hiszem, hogy van olyan ember, aki ne látta volna a Harcosok Klubját. Biztos, hogy nincs, nem kérdés. Viszont arra kíváncsi lennék, hogy vajon hányan olvasták a Harcosok klubját. És a második részéről képregényben hallott valaki?

„Pisztolycsővel a szájában az ember magánhangzókban beszél.”

Mostanában barátokkal könyvekről beszélgettünk. Előtérbe került az amerikai kortárs irodalom és arra a megállapításra jutottunk, hogy manapság minden jobb amerikai regényt megfilmesítenek vagy sorozatot készítenek belőle. Nincsen könyv film nélkül, és ez fordítva is igaz. Ahogy a Harcosok klubjára is.

„Mi, fogyasztók vagyunk az életszínvonal-megszállottság melléktermékei. Bűnözés, éhezés, szegénység? Ezekkel nem törődünk. Mi izgat minket? A színes magazinok, televízió, az 500 csatorna, egy név az alsógatyánkon.”

Persze a regény nem fog nagyobb szenzációt nyújtani a film után, mégis jó kézbe venni, elolvasni. Árnyaltabb képet kaphatunk a regényből a klub szervezeti és ideológiai hátteréről, és a bizonyos névtelen narrátor lelkivilágáról, tudat hasadtságának mélységeiről. De azért vannak eltérések a filmhez képest. Például, ahogy Tylerrel megismerkedik a narrátor.

„Tyler egy hatalmas kéz árnyékát alkotta meg a tengerpart homokján. A hatalmas árny arányai egyetlen percre tökéletessé válnak, és azt az egy percet a saját kézzel teremtett tökély tenyerén ülve tölti el.”

Vagy a szappanfőzés kezdetéről, amit Marla kollagén aranytartalékából főznek, melyet Marla érdesanyja combjának belső feléből szívtak le. (Elég homályos némely ponton ez a verzió) Azt kell, hogy mondjam, hogy összességében a film sokkal frappánsabb, mint a könyv. Szövegében legalábbis mindenképp, meg cselekmény vezetésben is.

De van itt egy érdekesség is: amikor Marla először akad össze Tylerrel, azt mondja: „alsó tagozatos korom óta nem keféltem ilyen jót!” Nos, ez a könyvben nem hangzik el, helyette olyat mond, amit talán Fox sem akart bevállalni: „a tizedik menet után, folytatja, Marla azt üvöltözte, hogy teherbe akar esni tőle. Azt kiabálta, hogy akar egy abortuszt Tylertől.”

„Apu fortyogó epéje vagyok…”

Nem akarok lelőni minden poént. Mindenesetre szórakoztató olvasmánynak is, laza szerkezete és rövid eszmefuttatásai miatt akár oldalanként lentről felfelé is olvasható mondatról-mondatra, vagy bekezdésenként. Nem sok helyen okoz képzavart. Ki lehet próbálni!

„Az emberiség évezredeken keresztül mocskolta és rombolta szülőbolygóját, most pedig a történelem tőlem várja el, hogy rendet teremtsek ebben a felfordulásban. Nekem kell felmosnom és tisztára sikálnom mindent. Egyetlen fáradtolaj-folt sem maradhat ki. Nekem kell meglakolnom az összes nukleáris hulladékért és ólomtartalmú benzinért és mérgező vegyi anyagért, amit elástak a Földön évtizedekkel a születésem előtt…Így találta ki Tyler a Nemezis tervet. Hogy kirobbantsuk a világot a történelem börtönéből.”

„Nem a munkád vagy… és nem is a bankbetéted! Nem a kocsid vagy és nem a tárcád tartalma! Nem egy menő ruha vagy! Egy bohóckodó ganajkupac vagy a világban!”

Regény írással csak harmincon túl kezdett foglalkozni, amikor csatlakozott Spanbauer csoportjához.

Az első regényével elégedetlen volt, nem találta elég jónak ahhoz, hogy kiadja, a másodikat a Láthatatlan Szörnyeket (Invisible Monster) pedig a kiadók utasították vissza, mert túl provokatívnak ítélték. Ezek után Palahniuk úgy döntött, hogy valami sokkal brutálisabbat és kompromittálóbbat fog írni, így született meg A Harcosok klubja, amit legnagyobb meglepetésére a kiadók azonnal megvettek. A regény még nem is, de a filmadaptáció (említsük meg David Fincher rendezését, megérdemli) meghozta a hírnevet Palahniuk számára. Azóta egyre-másra ontja magából minimalista regényeit és irodalmi műhelyében maga is oktatja a szépírás csínját-bínját.

A kezdeti elutasítások ellenére, a harcosok klubja írása közben mit sem foglalkozott a majdani fogadtatással. Ahogy mesterének tartott Spanbauertől tanulta, a Veszélyes írás (Dangerous Writing) kurzuson, írás közben kizárólag a történetre fókuszált, az írás menetére és a magában a felgyülemlett gondolatokra. Spanbauer arra ösztönzi tanítványát, hogy nyúljon bele a fájdalmas, nyálkás kognitív szakadékba, húzza ki a legfélelmetesebb falatokat, és fejezze ki azokat az általa javasolt tiszta, minimalista stílusban.

A Fight Club mára a popkultúra klasszikusai közé tartozik, Tyler Durden abszolút ikon,
transzgresszív, akár az Amerikai Psycho, a Trainspotting vagy a Mátrix.

Nekem hatalmas döbbenet volt a film anno tizenévesen, semmi másról nem tudtam és nem is akartam beszélni. A lázadó kamasz agyam imádta a filmbéli mondatokat:

„Idővel mindenkinek nullára csökken a túlélési esélye.”

„Mindenkinek ott volt az orra előtt. Tyler meg én csak rámutattunk. Mindenkinek ott volt a nyelve hegyén. Tyler meg én csak kimondtuk.”

„Puha kis fészkünk rabjává válunk, tárgyaink tulajdonból tulajdonosok lesznek.” …De érted, hogyha az ember például vesz egy kanapét, akkor hajlamos azt gondolni, hogy egy életre van egy kanapéja és történjék bármi, a kanapé-gondot letudta. Összegyűjtöttem mindent, de tényleg, volt egy jó kis hifi-tornyom, egy tisztességes ruhatáram. Már majdnem… majdnem kész voltam.

Valahol egyszer azt olvastam, hogy a magyar közönség nehezen érzett rá a film ízére,
és csak szépen lassan melegedett meg nálunk. Szerintem ez tévedés lehet, vagy
félrebeszélés, esetleg statisztikai hiba. Én a mai napig nagyon elfogult vagyok.

A megaláztatás lényegéről
Megaláztatás, igen. Az arcvesztés, teljes státuszvesztés bekövetkeztéig. Az író karakteralkotásának alapköve. Mert az egyetlen státusz, amit könyv karakterei megállapítottak, hamis feltevésen alapul. „Fiatal közönségnek is írok, akinek egyetlen ereje a megjelenésük, a vonzerejük, a fiatalságuk, az energiájuk. A legnagyobb félelmük az, hogy nyilvánosan megalázzák őket, mert ez az egyetlen hatalmi formájuk, amit elveszthetnek. Megalázol egy gazdag embert, és ő még mindig gazdag. Megalázol egy zseniális embert, és még mindig okos. Aki jó kapcsolatokkal rendelkezik, az még mindig Anglia királya. De ha megalázol egy fiatalt, azzal megfosztod őt a gyakorolható hatalom egyetlen formájától, amivel rendelkezik. Ezért a könyvek megírása során a megaláztatást akartam feltárni, mint a legnagyobb katasztrófát, amely egy szereplőt érhet, majd bemutatni, hogyan él túl a megaláztatáson. A katonaság elvégezte ezeket a lenyűgöző tanulmányokat, amelyek bebizonyították, hogy a nők a fizikai fájdalomtól félnek a legjobban. De amitől a férfiak a legjobban félnek, az a státusz elvesztése. Tehát bizonyos értelemben ezt a területet szeretném felfedezni a fiatalabb közönségnek szánt könyvekkel: mutasd meg valakinek, aki elviseli, amitől a legjobban retteg – amitől az olvasó a legjobban fél – majd túléli azt.

„Tyler, ments meg a teljességtől és a tökéletességtől”

„Hétközben öltöny-nyakkendős ügyintéző vagyok, nyelem a vért egy sötét sarokban, léptetem a diákat, miközben a főnök elmagyarázza a Microsoftnak, miért tartja ideális választásnak a halvány búzavirág színárnyalatot a programikonok számára.”

A 3C elmélet – Tervezett öneutanázia
Az amerikai Men’s Health magazinnak adott interjújában a következőket mondja:

„A rendszeres testmozgás és a helyes táplálkozás mellett kiemelt fontosságúnak tartom, hogy pár évente öngyilkosságot kövessek el.” Ennek diszciplínáját is leadja: 7 napod van a kitűzött időpontig, ez a végjáték ideje, mialatt el kell végezned a 3C-t vagyis: Első C=Clean. Takarítás! Szó szerint, ne hagyj mocskot és kuplerájt magad után, takarítsd ki az otthonodat, húzd el a hűtőt és moss fel mögötte, takarítsd ki az autódat, a számítógépedet és telefonodat: szanáld ki a fájljaidat, a fényképeidet. Minden felesleg menjen a kukába! Az íróasztalra és a gardróbra ugyanez vonatkozik! Destroy and Donate! Aztán hozasd rendbe a frizurád, mert minden babonával ellentétben. a sírban már nem nő a hajad.

Második C=Culling, Selejtezz! Ürítsd ki a hűtőd (dobd ki a 2 éve lejárt szójaszószt és szezámpasztát) Szanálj a szekrényből! Nem egy katasztrófa fog végezni veled és nem is a zombi invázió, a parkolójegyek és befizetni valók fognak felőrölni, a penészes saláta a hűtő hátuljában, a piszkos ruha a fiók alján, ami 1995 óta nem látott napvilágot. Ha egyszer hagyod, hogy ezeknek az apró bosszúságoknak a kritikus tömege összegyűljön, elsüllyedsz.

Harmadik C=Connect, felvenni a kapcsolat az ismerősökkel. Csak egy telefonerejéig akár, és mondj nekik pár kedves szót, ha más nem azt, hogy mindig is irigykedtél rá a karrierje vagy a dögös felesége miatt. Kell egy kis megaláztatás a mélypont eléréséhez. Felejtsd el az önsajnálatodat! Felejtsd el a haragodat és a védekezőképességedet! Bocsáss meg mindenkinek és bocsáss meg magadnak! Egy hét múlva lenéznek a koporsódba, és borzasztóan érzik majd magukat. Szóval most dobj nekik egy csontot.

Végeredményként a 3C elvégzése után tele leszel szerető barátokkal, tiszta lesz a tűzhelyed,
nem nyomasztanak majd elintézendő feladatok és még a hajad is baró! Naná, hogy
elhalasztod a halálodat is, mint a legtöbb elhalasztható tenni valót az életben!

„Talán az önfejlesztés nem megoldás…Talán az önpusztítás a megoldás.”

„Végre én is érezni kezdtem, amiről Tyler beszélt, hogy képes vagyok kézben tartani valamennyi problémámat; a tisztítóból törött gombokkal visszakapott ingeket, a többszáz dolláros hitelkeret-túllépésemet, a főnökömet, aki összebarmolja a DOS-rendszert a számítógépemen. És Marla Singert, aki ellopja tőlem a terápiás csoportjaimat.”

„Stephen King arról beszél, hogy minél többet ír, annál több dologtól kezd félni. John Cheever is írt erről. Az író dolga, hogy kordában tartsa azt, ami elromolhat. Mindig azt a drámai ívet keresed, ahol a dolgok meghiúsulhatnak.” – nyilatkozta 2014-ben, s lám, 2020-ban előállt saját hogyan írok én könyvével! Ezt fontold meg címmel, az alcíme pedig: Íróiéletem pillanatai, ami után minden más lett. (Consider This: Moments in My Writing Life after Which Everything Was Different)

„Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon-nagyon berágunk.”

Emellett számos nem kevésbé provokatív könyve jelent meg magyarul sokkoló szándékkal, a Palahniuktól megszokott cinikus hangnemben, sok-sok erőszakkal.
A Kárhozott és a Halálra ítélt regénypár főszereplője Madison, egy 13 éves halott lány, aki a pokolból twitterezik. “Ahogy szerte a világon a gyerekek lepasszolják a spenótjukat meg a brokkolijukat a házi kedvenceknek, én a kodeintablettáimat etettem meg velük”

A regényt édesanyja halálát követő gyászfolyamat részeként írta, akit rákos betegségében ápolt halálig. „A gyógyszeres kezelés hatására anyám gyermekivé vált és sokkal inkább önmaga lett; egy gyerek, akit soha nem ismertem volna meg. Róla mintáztam Madisont. Gyakorlatilag a szülő szerepet játszottam. Szörnyű időszak volt, és talán ez az oka annak, hogy Madison olyan könnyelmű ember.”

Harcosok klubja után két további művét is megfilmesítették. A Fulladás című regényét és a Románc című novelláját. A 2001-es Fulladás (Choke), első volt a New York Times bestseller listáján. A világon egyetlen író sem tudott volna megálmodni egy gyarmati amerikai reenactort, aki egyben gyógyuló szexfüggő is, és úgy tesz, mintha az éttermekben fulladozna, hogy ne kelljen kifizetnie a számlát. Palahniuk leírásai és képzelete zsigeri. De a 2008-as filmadaptációban, Clark Gregg amikor meglátja Sam Rockwell árnyalt, de nem kifinomult játékát, amint egy zsúfolt étteremben fulladozik, vagy meglátogatja beteg anyját, aki bricsesznadrágot és harisnyát visel, megérti Palahniuk vízióját.

Harcosok Klubja 2 és 3 (Igen, 3 is van!) Képregényben
Palahniuk agyában tovább dolgozott a történet. Saját öngyilkos hajlamát árnyalja, hogy egy ilyen kultikus műnek meg is valósította a folytatását. Úgy gondolta, hogy egy új médiumban próbálja ki magát, a Graphic Novel szekcióban. Ami amúgy nem szokatlan prózaíróktól, hogy a képregényírás területére vetemednek. A cyberpunk atyja, William Gibson is megtette az Arkangyallal.

A történet alapgondolata, mely szerint egy szép napon, mindegyikünkből épp az válik, ami ellen egykor lázadtunk. Eltelt tíz év. A korábbi névtelen főhős, mostantól Sebastian, épp az a kisvárosi átlagember, aki ellen a narrátor lázadozott. Marla-val és kilencéves fiukkal a kertvárosi élet idilli és unalmas napjait tengetik. A családfő szorgalmasan szedi maroknyi piruláit, hogy elnyomja Tyler Durden hangjait a fejében. Marla nagyon unja magát és azt a középszerű kis embert, aki már nem olyan kemény csávó, mint akihez hozzáment. Hogy színt lopjon életükbe egy kicsit megvariálja férje gyógyszereit, aminek eredményeként visszatér egyetlen és nagyon hiányzó szereplőnk, Tyler és vele együtt a Nemezis terv.

Ahogy a Fight Club-ban a késői fiatalok szakmai, szociális és szexuális aggodalmait boncolgatták, a folytatás inkább a középkorúak frusztrációit tükrözi. Palahniuk ezt a kort úgy határozza meg, „egy bizonyos mértékig eljutottál; még mindig nem vagy igazán boldog, de más okok miatt. Ha elnyomod magadban azt a vad, kreatív ént – azt a Tyler részt – akkor talán a legjobb részt veszted el. Persze, az életed stabilabb és biztonságosabb, de vajon jobb az életed ettől?”

A képregény 10 részes folytatásokban jelent meg 2015-től folyamatosan még 2016-ban is.

Cameron Stewart készítette az ötletes, néhol pszichedelikus rajzokat. Nevéhez fűződik a Catwoman, Batman és Robin és a Batgirl. A DC Comics számára ír. 2010-ben elnyerte az Eisner és Shuster díjat a legjobb digitális képregényért. Cameron Stewart azt mondta, hogy „rajzfilmszerű” stílust használt, ami „megfelelőbb a történet sűrűségéhez és néhány abszurdabb komikus pillanatához”.

A borító rajzot David Mack, a Marvel Comics Daredevil írója és rajzolója készítette.

A Fight Club folytatásai Sebastiant egy spirális kalandra vezetik saját világán keresztül, amelyet gyerekkora óta mérgezett Tyler Durden. A Fight Club 2-ből kiderül, hogy Tyler Durden megölte a narrátor szüleit, hogy megőrizze a narrátor elméjét. Megpróbálja átvenni az irányítást Marla és Sebastian gyermeke felett, hogy folytassa a Project Mayhem-et (Nemezis tervet), amit most Rize or Die névre kereszteltek át. A narrátor háborúba indul Tyler Durden ellen, hogy megmentse fiát Tyler torz befolyásától.

Palahniuk bebizonyította, hogy a mondatok és a próza mestere.
Védjegyének számító stílusa még tisztábban tündököl képregény formájában.

A szereplők belső monológjai tökéletesen illeszkednek a képregényekben gyakran előforduló nehéz narrációhoz. Cameron Stuart alkotásai erős vizuális művészi alkotásokkal támasztják alá az írást, amely egyformán zordnak és csodálatosnak tűnnek. Az olyan tárgyak, mint a pirulák, a rózsasziromok és az ugató kutya hangja, gyakran kilógnak a panelekről, elhomályosítva a betűk egy részét, így a mondatok félig készek vagy teljesen olvashatatlanok maradnak. Ez egy jó trükk, amivel érzékeltetik a gyógyszerek, a szerelem és a külvárosi élet zsibbasztó hatását, Bár sajnos túl sokszor elsütik, így kicsit zavaró a párbeszédek vagy gondolatbuborékok hiányosságai.

A Fight Club 3 2020-ban jelent meg a Dark Horse Comics gondozásában, ugyanúgy, ahogy a második sorozat is. Afféle családi ügy, mivel valószínűtlen szövetségre kényszeríti a narrátort, most Balthazárt és Tyler Durdent, valamint a fiukat, hogy megakadályozzák Rize or Diet abban, hogy víziójukban finomhangolják a világot. Varázslatos képkeretek, nácik, egy szexuális úton terjedő vírus, ami globális pandémiához vezet, nem konszenzusos plasztikai sebészet, nyűgös mackójelmezek és még sok minden más ütközik össze Chuck Palahniuk Fight Club univerzumának trilógiájában. De úgy néz ki a két főhős újra egy csapatban játszik, mint a régi szép időkben.

„Két évvel ezelőtt a David Fincherrel reggeliztem, és megpróbáltam eladni neki egy olyan szexuális úton terjedő világjárvány ötletet, amelyről senki sem beszélne nyíltan. Szerintem az időzítés nagyon fontos. És hogy ne felejtsünk. Túl korai lenne „Pándémia a diszkóban” című filmet készíteni?”

A Láthatatlan Szörnyek képregény adaptációját a magyar Kiss Gábor a.k.a. KGZ készítette. Ez az a bizonyos második regény, amit a kiadók dobtak vissza. A Harcosok klubja sikere után, 1999-ben egy második esélyt kapott.