Ruben Östlund Lavina című filmjében megtudjuk, hogy egy pillanat is elég, vagyis egy pillanat alatt történik meg minden. Egy lavina félelmetes rombolásra képes, mindent elsöpör, beleértve a magadról alkotott képet is. A természet megtanít alázatosnak lenni. Vajon amikor ösztönösen cselekszünk, mennyire vagyunk felkészülve? A döntést jobb ha egy biztonsági rendszer, egy lavinazsák segíti elő.
A lavinák, régebbi nevükön hósuvadások, egyre gyakoribbak lesznek a felmelegedés hatásainak következményeként. Öreg alpesi medvék, akik negyven éve járják a hegyeket, beszélnek arról, hogy egyre kiszámíthatatlanabbak a hegyek. Már nem ismerik őket.
Ahány ház annyi lavina
A lavina (hósuvadás) hegyoldalról egyensúlyvesztés miatt leomló hótömeg. Sok katasztrófa kategóriájú lavinát jegyeztek fel a történelemben, de a lavina csendes gyilkos, minden évben megszedi a maga áldozatait. A legpusztítóbbak nem is hószerkezetű lavinák, hanem kő, szikla, sár, vulkáni hamuval keveredő lavinák. Sokan a lavinát valami vízszerű lezúdulásként képzelik, pedig más a szerkezete. Valójában a lavina, bár tartalmaz különböző halmazállapotú részeket (levegő, víz, növényi törmelék, talaj, kövek), alapvetően a szilárd hószemcsék sokaságának egyfajta granulátuma, és ennek megfelelően áramlik. Nagyobb darabok fenn, kisebb darabok lenn görögnek. Ezért is számít a lavinazsák, ami egyfajta lavinalégzsák, ami nagyobbá tesz minket és fenntart.
Már az első világháború idején kiderült, hogy a katonaságnak nem az egyetlen kihívása az ellenséges hadsereg. Az Alpokban állomásozó osztrák és olasz csapatokat, felfejlődő, vonulgató hadseregeket rendszeresen tizedelték a lavinák. 1916. december 13-án, amely „fehér péntek” néven vonult be a történelembe (annak ellenére, hogy valójában szerdai nap volt), több lavina is bekövetkezett a Dolomitokban, amely a becslések szerint 8000-10 000 olasz és osztrák–magyar katona halálát is okozhatta. Egyes korabeli beszámolók szerint mindkét oldal szándékosan lőtte tüzérségével a meglazult havat.
Léggel a hó ellen – ABS a hóban, mire jó és mire nem?
Légzsákos lavinamentő hátizsákok története,
A lavina-légzsák arra való, hogyha a kellő óvintézkedéseink ellenére mégis hibázunk, ne kelljen rögtön a legsúlyosabb árat fizetni érte. Aki azért vesz ilyen eszközt, hogy merészebb helyzeteket is bevállalhasson vagy hogy ne kelljen előzetes felkészüléssel, terepi vizsgálódással és döntéshozatallal bajlódnia, rosszul teszi. Nem csak a medve, a hegy sem játék.
Hogyan véd meg a légzsák ?
A légzsák megnöveli a test térfogatát a másfélszeresére, anélkül hogy a súlyán lényegesen változtatna. Egy nagyobb testnek sokkal kevesebb esélye van, hogy betemetődjön egy lezúduló lavinában, mint egy kis testnek. A légzsákos ember sűrűsége kisebb, mint a környező hóé.
A logikája a szitaelv. A lényege, hogy a kisebb, kompakt elemek lefele, a nagyobbak felfele sodródnak. Több fizikai jelenség együttes jelenlétével magyarázható ez az elv. A fizikusok paradióhatásként (Brazil nut effect) hivatkoznak erre, de bármilyen anyaggal könnyen illusztrálható, amiben eltérő méretű szilárd komponensek vannak. A lavinazsák a testek áramlásának egyik fontos tulajdonságát használja ki: ahogy az anyag mozog, rázkódik, a benne lévő szemcsék méretük alapján különválnak (inverz szegregáció); a kisebb alkotórészek a mélybe süllyednek, a nagyobbak pedig a felszín közelébe mozognak.
A légzsákos lavinamentő hátizsákok eredete a 70-es évek végére tehető. Az ötlet a német Peter Aschauertől származik, aki a 70-es évektől foglalkozott a lavinabalesetek sajátosságaival és túlélési lehetőségeivel. Kísérletei során észrevette, hogy minél nagyobb egy test térfogata, annál kisebb az esélye, hogy azt a lavina eltemesse.
A legenda szerint egy bajor vadász esete adta az ötletet: neki a hátára kötözött vad segített a hógörgeteg felszínén maradni. Aschauer kísérleteiben bábukat és különböző térfogatú testeket rakott ki, és összehasonlította a testek viselkedését az előidézett lavina zuhatagában. A kezdetleges kísérleti légzsák modellek ötlete az autólégzsákoktól származott, ezek alapjára lettek kidolgozva a sűrített levegős megoldások, amik a mai lavinamentő zsákok alapjai. Az első működő lavinamentő zsák a német hegyi mentőknél került bevezetésre 1985-ben. Egy kis palack 150-170 literes légzsákot tud fújni. A légzsák védi a felsőtestet is és a fej zónáját a hátulról jövő ütésektől.
Játék a számokkal
Ne dőlj be a marketingnek, de ne dőlj be az önbizalmadnak se!
A 2008-tól történt összes lavinabaleset statisztikája szerint légzsákos hátizsákkal 98%-os esély van a lavina túlélésére. Ez így igaz. De! Ha olyan statisztikát látunk, amely szerint az airbaggel a lavinák 98%-át élik túl, némi ferdítéssel van dolgunk. Ha azt olvassuk, hogy 10-ből 9 ember menekül meg, úgy már közelebb járunk az igazsághoz. Mindkét adat egy roppant egyszerű hányadosra hivatkozik: Összes airbag nyitás / áldozatok száma.
Az igazság azonban úgy teljes, ha megemlítjük, hogy a legtöbb lavinát légzsák nélkül is túlélik az emberek, illetve bizonyos szituációkban a légzsák sajnos haszontalannak bizonyul. Hogy is van ez?
Az airbag tehát azáltal fejti ki jótékony hatását, hogy megnöveli viselője méreteit, a súly nem játszik szerepet. Ebből kiindulva bármilyen tömött hátizsák is előnyünkre válhat, téves az a feltételezés is, hogy a zsákot el kell dobni amiatt, mert a mélybe húzhat. Valóban előfordulhatott, hogy a bajor vadász hátára kötözött vad segítette őt a túlélésben.
Ezt mutatják az olyan esetek is, hogy bizonyos baleseteknél a motoros szán a lavina felszínén maradt akkor is, amikor a vezetője betemetődött, holott a súly alapján a szánnak kellene előbb elmerülnie.
A számok nyelvén
Így, úgy, amúgy, félig-meddig betemetve, akár kórházi ápolásra szorulva, de abból a bizonyos statisztikai 10-ből 8 ember túléli a lavinát biztonsági zsák nélkül is, a 9., 10. személynél van döntő szerepe a légzsáknak. Erre rímel a reklámos aforizma: a reklámokra szánt pénz 80%-a kidobott pénz, csak nem tudjuk melyik az a 20%, ami meg nem. Így van ez a lavinazsákokkal is. Nem tudhatod milyen statisztikájú lavina zúdul épp rád.
A lavinazsák 22%-ról 11%-ra mérsékli a halálozási arányt, ez így is szép szám.
A már említett 11 százalékpontos csökkenés mellett még egy nagyon fontos adatpár látott napvilágot: a légzsák 27 százalékponttal csökkentette a kritikus betemetődések arányát (47 %-ról 20 %-ra), ami azért fontos, mert valójában ez a lényeges vízválasztó: 44%-ról 3%-ra csökken a halálozási ráta, ha az áldozat betemetődése nem kritikus.
A halálos áldozatok száma egyébként jóval magasabb az USA-ban vagy Kanadában, mivel náluk az erdőhatár jellemzően magasabban van. Az Alpokban nagyobb eséllyel ütköznek a lavinák fákkal, ezek megfogják, és vegyesebb a lavinatörmelék összetétele is.
Ma már sokan sokfajta lavinazsákot gyártanak, egyre komolyabbakat és egyre könnyebbeket. Ezen a héten az Arc’teryx és az Ortovox bejelentette, hogy biztonságtechnikai eszközök piacán is mennek egy nagyot. A 2022-es őszi/téli lavinazsákjaik a legkönnyebbek és legbiztonságosabbak a piacon. Innovatív új elektronikus rendszert is használnak. Hagyományosan a lavinacsomagok mechanikusak voltak, vagyis sűrített gázpalackok működtették, amelyek lavina esetén felfújják a ballont. Az elektronikus csomagok nagy teljesítményű ventilátorokat használnak a léggömb felfújására.
Az biztos, ha megy Mohamed a hegyhez, ha nem megy, a hegy, ha úgy van kedve, betemeti Mohamedet.
