Barion Pixel

Japán filmhetek most!

Benedek Csanád

2022.02.14.

9.5 perc

2022. február 14. és 27. között ismét bekopogtat a japán film hozzád!

A tavalyi karantén okozta helyzet, és az ebből fakadó sajátos siker után a Japán Alapítvány budapesti irodája idén is online formában rendezi meg a JFF-t (Japán Filmfesztivált).

2022. február 14. és 27. között, az otthonunkból a kanapé kényelméből, ingyenesen
nézhetünk meg 20 japán alkotást, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal.

Az idei kínálatban szerepel Akira Kurosawa Rashomon A vihar kapujában című klasszikusának digitálisan felújított változata, a többszörös díjnyertes Awake című alkotás (egy software és egy sakkozó egymástól tanul), és Japán egyik legígéretesebb női rendezőjének, Nishikawa Miwának a Szabad levegőn című filmje.

A filmek között találhatunk a kritikusok által elismert díjnyertes munkákat és szórakoztató, lazább alkotásokat egyaránt.

A fesztivál ideje alatt, 2022. február 14-27. között a ezen a weboldalon minden nap elérhető mind a húsz alkotás, melyeket a lejátszás gomb megnyomását követően 48 órán keresztül akár többször is újranézhet a közönség, választható magyar vagy angol felirattal.

Miért is nézzünk japó filmeket?

A japán film dióhéjban
Vagyis japánban nincs dió. Vagyis van a dísznövény, japán szívdió, tehát a japán film szívdióhéjban.
A japán mozi nihon eiga, a hóga, a „japán film” több mint száz éves történelemmel rendelkezik. Szinte a film születésével egyidőben kezdték ők is. Japánnak van az egyik legrégebbi és legnagyobb filmipara a világon; 2010-es állás szerint a negyedik legnagyobb volt a játékfilmek előállítása szempontjából. A képregénykultúra miatt a rajzfilm, anime kategóriában világelsők. Ha színvonalra és a történetek spektrumát nézzük, akkor is a japán mozgórajzok viszik a pálmát.

Japánban a filmek fele a mozikban általában hazai.

Akira Kurosawa – A vihar kapujában
Atsuhiro Yamada – Awake
Miwa Nishikawa – Szabad levegőn

A Godzillák előtti japán őskor
1897 óta készítenek Japánban filmeket, ekkor érkezett az országba az első operatőr. Az Ázsiában készített legjobb filmekről szóló listákon, és a Sight & Soundon a japán munkák a legjobb 12-ből 8 helyet foglalnak el. Japán négyszer nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek szóló Oscar-díjat, többször, mint bármely más ázsiai ország.

Ennek a nagy rákapcsolásnak az egyik oka, hogy mozgókép viszont nem számított teljesen újdonságnak a japánok számára. Gazdag a filmművészet előtti vizuális eszközeik hagyománya, mint például a gentó, a laterna magica (bűvös lámpás) és az árnyékszínház. Nem gondolták, hogy a film varázslat és a fotó elveszi az ember lelkét meg hasonló babonák.

A korai filmekre hatással volt a tradicionális színház, mint például a kabuki és a bunraku is.

A 20. század hajnalán a mozik Japánban bensiket, azaz mesemondókat fogadtak, akik a vetítővászon mellett ülve narrálták a néma filmeket.
Az 1920-as években még sokszor férfiak (onnagaták=női szerepet játszó férfiak) játszották a női szerepeket is. Aztán a színésznők leváltották őket. De azt kell itt tudni, hogy sok mai színésznő is állítja: szeretne nőként úgy nőt alakítani, mint egy két Nó-színházas női szerepet játszó férfi. Ez tudom furcsa nekünk, de a japán társadalom teljesen más szerkezetű.

Nakamura Utaemon és Nakamura Ganjiro

Szintén meglepő lehet, hogy nagy hagyománya van a baloldali politikai mozgalmakhoz köthető és az úgynevezett „tendencia filmeknek”. Ide lehet sorolni Mizogucsi Kendzsit és Kurosawát is. Sőt Kurosawa úgy lett szerelmes a feleségébe, hogy egy sztrájkon találkozott vele. Kurosawa báttya pedig öngyilkos lett egy sikertelen harc után. A Prokino-filmek mély hatást gyakoroltak a későbbi generációkra, és bizonyítékok, hogy politikai elégedetlenség kimutatásában a japánok sem maradtak el.
A 30-as évektől persze elindult a jobber háborúmánia és elnyomtak, letartoztattak, cenzúráztak mindenkit.

Godzillák, bosszúálló lányok és neorealista buddhisták
Godzilla, Gojira, Gidora, Mechagodzilla családom és egyéb monstrumfajták.

Mi teljesen természetesnek vesszük, hogy a Japánok imádják a sci-fit, a robotokat és a posztapokaliptikus szörnyfilmeket. Pedig ennek egy nagyon jól visszavezethető félelem az oka. Az atombomba. Kicsit ízléstelenül hathat ez a mondat, de az atom hozta jövő tényleg berobbant a japán köztudatba. Egyetlen ország sem volt előtte, ami ilyen közvetlenül érzékelte azt a futurisztikus borzalmat, hogy mire képes a modern technika. Azóta sincs egyetlen ország se, ami ennyi szörnyes sci-fis, robotos, lézeres filmet csinált volna. Ezek között vannak egészen kiválóak is. Mint például az Akira vagy Ghost in the Shell anime.

Katsuhiro Ôtomo – Akira
Mamoru Oshii – Ghost in the Shell

A vihar kapujában várjuk, hogy az eső elálljon
Az évtized Akira Kurosawa által készített Rashomonnal (1950) indult, mely elnyerte az Arany oroszlán-díjat a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon és a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat 1952-ben. Ezzel a japán filmművészet viharosan berúgta a kaput, és színre lépett a világ filmszínpadán. Tarantino 40 évvel később innen vette a Ponyvaregény stílusát és még most is friss a film. Coppola is elsőszámú példaképeként hivatkozott Kuroszavára, mint azt a coppolás cikkben írtuk is.

Japánban a neorealizmus előtt már volt egyfajta zen buddhizmus ihlette dokumentarista stílus, aminek legnagyobb mesterei Ozu Jaszudzsiró és Mizogucsi Kendzsi. Ha igazi emberközeli történeteket akarsz látni, érdemes megnézni a Tokiói történetet, és az Oharu életét.

Szamurájok, szamurájnék, szex, akció, művészet és funky
Japánban a szamurájfilm nem az, amire mi gondolunk, hanem minden. Lehet szexfilm, sci-fi, western, történelmi film, szerelmi dráma. Lázadó antihősök, mint Mijamoto Muszasi, gyorsvágású harcjelenetek, melyek egyaránt voltak kritikailag elismertek és kereskedelmileg sikeresek. Érdemes tudni, hogy az akciófilmet nem Amerika mutatta meg Ázsiának, hanem japán és Hongkong Amerikának. Ha autentikus bushi életmódot bemutató filmet akarsz látni, a Twilight samuraijal kezd. Utána a Ronin, majd a Ronin gai. Aztán jöhet a 7 szamuráj, a 11 szamuráj és a 40 szamuráj. Igen ezek mind egymástól teljesen független filmek.

Yôji Yamada – Twilight samurai

Rosszfiúk és jólányok, akik még rosszabbak
Az erotikus vagy bármilyen fura szubkulturális dologban szintén a világ többi részénél előbb jártak a japánok filmek terén. Itt most nem adok tippeket, de Oshiima Érzékek birodalma című filmje alapmű.

Imamura
Az is sokat sejtet, hogy az én kedvenc rendezőm, Imamura már 1966-ban szatirikus vígjátékot tudott készíteni Erogotoshi-tachi yori / The pornographers címen.
A nagyközönség tudta miről van szó.

A japán női bosszúfilmekről a Scorpio, 701-es számú fogoly a zenés cikkükben már értekeztem. Meiko Kaji mint énekes is befutott.

A japán filmiparról szellemes betekintést ad az Uzumasa Limelight.

Art jakuzák és animált utcagyerekek

Kurosawák és Takeshik
Kitano Takesi, aki stand-uposként kezdte és jakuza filmekkel folytatta, minden fontosabb díjat besöpört, amit lehet. Hanabi / Tűzvirágok alapmű, de a régebbi filmjei közül bármi. Van egy másik Takeshi. Legalább olyan híres: Takeshi Miike, akinek filmjei az összes sztereotípiádat meg fogja erősíteni a perverz japánokról, ennek ellenére hatalmas figura.

Kitano Takesi – Tűzvirágok

Shohei Imamurát már említettem, de Akira Kurosawán kívül az art horrorban utazó névrokon Kiyoshi Kurosawát is meg kell említeni.

A fiatalabbak közül nem lehet kihagyni Hirokazu Koreedát és Naomi Kawaset. Koreeda Bolti tolvajok, és Anyátlanok című filmjéből bizony megtudhatod, hogy a japán élet sem fenékig szaké. Naomi Kawase meg egyenesen a „Remény receptjével” szolgálhat nekünk.

Anime anima
Osii Mamoru (Páncélba zárt szellem), Otomo (Akira), Szatoshi Kon (Paprika), az új zseni Mamoru Hosoda, az ifjú titán Hajime, akinek Attack on Titanja pont most a napokban ér véget.

És még le sem írtam Mijazakit. Maradjunk annyiban, hogy a japán rajzfilmek világában elveszni a legjobb dolgok egyike. A japán animére, rajzfilmekre és mangákra, képregényekre ne úgy tekintsünk, mint ami csak Dragon Ball sci-fi, és gyerekeknek, lányoknak szóló habos-babos marhaság. Nagyon sok speciális témával, és hajóépítés, autótunningolás, halpiac működtetéssel foglalkozó rajzfilmek is vannak. Tulajdonképpen, szó szerint mindennel is foglalkoznak ezek a rajzfilmek.

Ha valaki a japán filmek iránt érdeklődik, ne a furcsát, a szokatlant, a japánt keresse, hanem azt, ami itt is megtörténhetne. Azon keresztül aztán kibomlik minden, és akár „Macskát is bérelhetünk.” Rent a neko!

A felkelő nap országa fénnyel írja gyöngyvászonra a naplóját.
Szerencsénk, hogy mi is ránézhetünk a válla fölött egy-két fejezetre.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Marley nyomában. Filmek, melyek a felszínt kapargatják, és doksik, amik mélyre ásnak

Danny Trejo, a legszerethetőbb rosszfiú

A vadon könyörtelen jeges szorításában

Legjobb animék a Netflixen

Jay az antiszínész, aki mindig önmagát alakítja

Wu-Tang: An American Saga – a Klán legendáriuma