A legtöbben bizonyára már eljátszottunk a gondolattal, hogy nekiindulunk egy lakóautóval és csak egy nagyjából felskiccelt útiterv szerint haladunk. Elkerüljük a turisták által preferált helyszíneket és inkább az autentikusabb régiókat célozzuk meg. Nincs foglalás, se kőbe vésett ütemterv. Alakul majd, ahogy kiadja. Ha megvan bennetek a vágy, akkor jó hírünk van. Hazánkban van egy illető, kinek minden szenvedélye az építészet, az autók szerelése, tanulmányozása és az utazás. Hozzá bátran fordulhattok, ha szeretnétek belekóstolni és kipróbálni ezt az életérzést. Javasolt a kis lépésekben való haladás. Először bérlés és belföld, majd ha azt érzitek, ez kell, ezt szeretnétek – Richárd segít abban is, hogy létrehozzátok közös tervezéssel a saját lakóautótokat! De mindezt elmeséli ő, mert naná, hogy leültem Huszár Richárddal beszélgetni egy jót.”
Honnan jött az ötlet, hogy lakóautókat építs?
Mindig voltak nagyméretű autóim, olyan munkáim, amikhez furgonra volt szükségem, nem is tudom már mikor kezdődött, kb. 4-5 évvel ezelőtt… Volt akkor egy Transporterem és gondoltuk, hogy egy nyaralásra elmegyünk vele. Ahhoz, hogy elmenjünk olcsón – mert hát fiatalok voltunk – be kellet, hogy építsük a furgont.
A beépítés minimális volt, viszont igényes. El is mentünk vele egy hónapra nyaralni.
Merre vettétek az utat?
Alap esetben Skóciába indultunk volna el, de a kompnál volt egy kis malőr a kutyával, mert az oltásai nem stimmeltek, így újra kellet tervezni az egész sztorit. Végül egy északi túra lett a megoldás, érintve Dánia legészakibb pontját Skagen-t és onnan vissza…, majdnem egy hónap lett az egész, és tök jó volt. Útközben beléptünk pár lakóautós Facebook csoportba, és mi is osztottunk meg posztokat a saját profiljainkon, hogy mik történnek velünk, milyen az autó, hogy érezzük magunkat
Mi vonzott leginkább ebben a lakóautós, utazós lehetőségben? A szabadság, vagy maga az autó amit te hozol létre, építesz, majd azzal végigmész egy izgalmas úton?
Akkor még annak a résznek, hogy az autót én építettem be, nem tanúsítottam túl nagy jelentőséget, inkább az volt a fontos, hogy rugalmasak tudjunk maradni, hogy nagyon sok mindent lássunk. Nem nagyon tudok azonosulni azzal, hogy elmegyünk egy városba, amit keresztül-kasul átnézünk, majd busszal/egyéb módon átmegyünk egy másikba, ahol szintén az adott helyhez vagyunk kötve, és ha kijjebb szeretnénk mozdulni az már mind plusz logisztika és anyagi ráfordítás.
Engem pont az vonz, ami a városon, a turistás részeken kívül esik. Miként élnek az emberek vidéken,
a kisebb, izgalmasabb helyeken – ami nincs rajta a fontos látnivalók listáján.
Innen nézve, sok opciónk nem volt, vagy végig Airbnb-zzük az egészet, ami drága, vagy ott van a lakóautós lehetőség. Beépítettük, kialakítottuk, elindultunk és nagyon jól sült el. Egyébként már az út alatt, akkor, a posztjaink és beszámolóink kapcsán sok pozitív visszajelzés jött, illetve kérdés, hogy mit hogyan is csináltunk. Nekem az a nyaralás így egy kicsit el is úszott, mert elkezdtem reagálni és válaszolni minden kérdésre, beszélgetni az emberekkel akik érdeklődtek. Mire hazaértünk már a sokadik „nem akarod-e eladni ezt az autód?” kérdés érkezett, így végül úgy alakult, hogy ahogy visszaérkeztünk 1-2 napom maradt, hogy gyorsan kipakoljak otthon az autóból aztán már vitték is.
Nem fájt a szíved érte?
Dehogynem, borzasztóan. Az új tulajdonosokkal egyébként a mai napig kapcsolatban vagyunk, sőt nem egyszer fel is merült, hogyha úgy döntenek, hogy váltanának, szívesen vissza is vásárolnám tőlük a T4-est. Egyébként azóta is minden eladott autómért fáj a szívem. Minden ilyen nyaralás alatt, annyi élmény és otthonhoz fűződő dolog, kapocs jön elő, hogy nagyon nehéz az elválás egyegy kocsitól.
Ha jól értem, a lakóautó építés és maga az utazás része is egyaránt közel áll a szívedhez. A kettő együtt egy kerek szenvedély. Az utazást, illetve a lehetőségeket, hogy merre vigyen az utatok, Zsófival tervezed, a pároddal, akivel együtt utaztok ugye?
Igen, a kettő együtt szenvedélyem, Zsófival igyekszünk minél több alkalmat megragadni, hogy a beépített autókkal utazzunk is, ha saját járgányokról van szó. Fontos, hogy a lakóautó amit megépítesz, ne csak egy Instagram-kompatibilis eszköz legyen, ne csupán jól nézzen ki, vagy mutasson jól egy videón, hanem legyen praktikus, beleértve a gépészeti és műszaki hátterét, egyfelől aminek van létjogosultsága, másrészről az adott felhasználó igényeire és a felhasználás céljára van szabva.
Ezeket figyelembe véve nem is gondolná elsőre az ember, hogy mennyire különbözőek is lehetnek az igények, melyek egy adott beépítés során óriási különbségeket jelenthetnek, kezdve az alap autó kiválasztásától a beépítésen át a végső felhasználás módjáig. Például, hogy csak ez utóbbira mondjak néhány példát: belföldön mész vele, vagy külföldön 1-2 hetekre vagy hónapokra, nagyon nem mindegy. Ahhoz, hogy ezeket a dolgokat igazán megtapasztaljam, hogy mi hasznos és mi nem, nekem is használnom kell, hogy az alapján alkothassak véleményt, hogy mikor, miért azt a megoldást javaslom. Nekem is felhasználónak kell lennem, de talán ez az egyik legjobb része is a dolognak.
Ha egy komfortos lakóautóval indultok neki, akkor akár több hónapot is el tudnátok képzelni távol az otthontól?
Szó nélkül. Életvitelszerűen lehet szerintem lakóautóban lakni.
Akkor nem úgy jöttök haza egy ilyen útról, hogy jó volt, szép volt, de azért elég volt…
Nem. Sőt, legutóbb, amikor beleszőttük az utazásunkba azt a megoldást, hogy őrzött parkolóban hagytuk az autót, és onnan repülővel mentünk tovább „B”pontba, egyfajta csillag túrázást is belevittünk az útba. Ez Madridban volt ahová az MB100-al mentünk és a Kanári-szigetekre repültünk át pár napra. Hazafele már a terminálon beszéltük, hogy igazából mennyire hiányzik az autó, szeretnénk már „otthon lenni”, ami igazából csak az MB100-at jelentett a madridi őrzött parkolóban ahol várt minket.
Hideg, északi országokba való utazásnál, hogy működik ez az egész?
Minden autóba beépítésre kerül egy legalább 5kw fűtő teljesítményű gázolajos álló fűtés, ami az autó saját tankjából szívja az üzemanyagot. Ez egy halk, kényelmes és biztonságos rendszer, egy termosztátos kezelőpanellel könnyen tudjuk állítani a meleg ágyból is. Meleg vízzel kapcsolatban jön még gyakran kérdés, hogy hogy van megoldva a lakóautók esetében. A melegvizes rendszer egy sarkalatos pont, sajnos a lakóautók esetében nagyobb összeget kell erre a vonalra szánni. Mint minden más az autóban, a bojler is egy kicsinyített, kompakt mása az otthoninak. Annyi különbséggel, hogy ennél a bojlernél van lehetőség a fűtőszálon kívül az álló fűtés meleg levegőjét átvezetni, így a lakóautóknál fontos eltárolt áram meg tud maradni egy jó kis esti filmezésre. A melegvíz útja a bojler után ugyanaz, mint a lakásokban, míg a végén kijön a keverős csaptelepen. A vizet 60-65 fokra melegíti föl, ha a zuhanyzó bent van, akkor igazából ugyanúgy tusolsz, mint otthon. Mi extrém módon szinte mindig külső zuhanyt használnunk, forró vízben fürdünk, kint a szabadban. Hatalmas élmény, amikor egy erdő szélén vagy egy tó mellett zuhanyozol meztelenül, elképesztő panorámával – ennél jobb nincs, bármennyit tudnék alatta állni.
Jelenleg mi az első számú munkád, ahonnan a fő bevételed származik?
Nemrég főként ács munkáim voltak, egészen pontosan könnyűszerkezetes családi házakat építettem. Ebbe körübelül 6 éve kezdtem bele, egy kissebb csapattal, baráti társasággal. A szabadúszó ismerőseim próbáltam belevonni a projektekbe. Jelenleg a lakóautók építése mellett van egy földmunkagépes vonal is. Igazából nagyon szeretek változatos projektekkel foglalkozni, mindig olyasvalamivel ami kizökkent a hétköznapokból. A járművek illetve az, hogy valamit a két kezemmel hozzak létre, mindig benne kell, hogy legyen.
Az első teszt építésed valóban a saját házad volt?
Igen. És azt a házat azóta is nagyon szeretjük, a mai napig abban élünk, azóta persze tapasztaltunk, fejlődtünk illetve alakult az ízlésünk is. Szoktunk is erről beszélgetni Zsófival, házak vagy egy-egy beépítés kapcsán is, hogy milyen nehéz is eldönteni és kiválasztani azt az egy stílust amiben építkezni/építeni szeretnél, annyi forma, anyag, kreatív megoldás közül ami rendelkezésre áll.
Tervezed, hogy a lakóautózás váljon az elsődlegessé?
Mindenképp. Igazából ez zajlik most, már nagyobb arányban van jelen a mindennapjainkban, mint a többi tevékenységem, legalább 70-80%-ban. Most vagyunk azon a ponton – ezen a területen – hogy úgy érezzük, ha komolyabban ráállunk és ráerősítünk, akkor ebből valami igazán egyedülálló és nagy dolog is lehet.
Ezzel a tevékenységgel úgy érzed hogy megtaláltad azt, ami számodra az igazi? Ami a legjobb irány számodra?
Lehet, hogy erre most azt kellene mondanom, hogy igen, megtaláltam és tuti, hogy hazaértem, de valójában azért nem. Ez egy nagyon jó ötvözete annak, amit igazából szeretek csinálni. Mindig is közel állt hozzám a műszaki vonal. Nagyon szeretek vezetni, autókkal foglalkozni, minden szempontból. Jelenleg is próbálok lecsapni különlegesebb darabokra. Legutóbb egy UAZ 469-es és egy R4-es formájában két gyerekkori álmom is megvalósult. Illetve az ács vonalról a könnyűszerkezetes házak építései is mind olyan projektek voltak – akár a saját, akár mások házára visszagondolva – amiket nagyon a magaménak éreztem. Tulajdonképpen a lakóautó építéssel ezt a két szenvedélyt tudom ötvözni. Megvan benne az autós vonal is, illetve az is, hogy egy otthont hozok létre, megtervezem, megépítem és átadom. Szóval az biztos, hogy ez most egy nagyon jó kiinduló pont, de az is biztos, hogy ezerféle irányba el lehet vinni. Valószínűnek tartom, hogy meg is fogjuk ezt próbálni.
Szeretjük a szélsőségeket, például – hogy szó szerint nagyot mondjak – van egy 1986-os MAN
tűzoltóautónk, amit Lengyelországból hoztunk haza és szintén be szeretnénk építeni, de ezzel
párhuzamosan egy Citroen C15-öst is beszereztünk amiből egy mini lakóautó készül majd.
Érdemes favorizálni egyes autómárkákat beépítés szempontjából?
Általában kétféle gondolatmenetet látunk az első megbeszéléseken. Vannak, akik a műszaki paramétereket vagy a bevált technikát tartják szem előtt, illetve azok, akik úgy vannak vele, hogyha már szériában gyártanak egy autót akkor azok úgyis mind jók, szóval melyik tetszik jobban vagy melyiknek jobb az elrendezése a beépítéshez. Mi valahol a kettő között próbáljuk a megoldást keresni. Az első szempont mindig a felhasználás módja. Van aki életvitelszerűen, vagy több hónapos utazásokra tervez, van aki rövidebb utakra de azt csak camping-en kívül, vannak akik a camping-et el se hagyják éjszakára, van aki le se megy az aszfaltról soha és van aki ritkán megy fel az aszfaltra. Ezek mind-mind alapkövei annak, hogy ki tudjuk választani a megfelelő alapot és a gépészetet hozzá. Tehát ennek a kérdésnek a megválaszolásához igencsak messziről kell indulni.
A tevékenységed nagy része kreativitáson alapul. Honnan nyered az inspirációt?
Szerencsére van ihlet bőven, de a Freundship-et mindenképpen megemlíteném. Egy velem egykorú srác áll mögötte, aki 4-5 évvel ezelőtt kezdte mint én, viszont ő már akkor tudta, hogy kizárólag ezzel szeretne foglalkozni.. Persze más gazdasági háttérrel rendelkező országban szocializálódtunk mindketten, neki mostanra van egy kis manufaktúrája, ami a garázsműhelyen már messze túlmutat. Nagyon erős tartalmakat készít és már olyan nagy márkákkal vannak együttműködései, mint például a Dometic, Metabo… – ő egy olyan szintre jutott el, ami abszolút követendő példa számomra. A beépítések szempontjából pedig inspiráció lehet bármi. Elmegyek egy lebontott gyárba, látok egy vasszerkezetet, amiben látok olyan kivágásokat, megoldásokat amiről már el is képzelem hogy tök jól tudna kinézni egy lakóautós fürdőszobának a vázához, ez is inspiráció.
Ezek szerint sokszor egy-egy talált, markáns alkatrész szabja meg az egész lakóautó belső stílusát.
Pontosan. Mint amikor egy kormányhoz veszel egy autót. Történtek már hasonlók velem.
A Facebook oldalad mikor jött létre és maga a logó? Mikor döntötted el, hogy ideje létrehozni magát a brand-et?
A Facebook oldalunk a ConCrude Campers 2018 óta létezik és az utóbbi két évben kezdtünk el egyre többet foglalkozni vele. A mai napig tart a kiteljesedés.
Neked ebben a párod, Zsófi segít ugye? Ő ezzel foglalkozik, tudtommal ez az egyik szakterülete.
Igen, Zsófi ebben a részben is nagyon sokat segít, sokat agyalunk együtt a következő lépéseken.
És mindenben hallgatsz rá?
Mindenben (nevet), igen. Nagyon sokszor véleményezzük egymás szakterületét, ami persze mindkettőnknek teljesen más vonal. Én nem látok olyan mélységekbe bele a kommunikációs terültbe amivel ő foglalkozik és persze ő sem rendelkezik azzal a műszaki háttérrel és tapasztalattal, ami nekem van, de érdekes módon nagyon sokszor érzünk égető késztetést, hogy a másik fél munkájával kapcsolatban ötleteljünk, véleményezzünk, beleszóljunk.
Gondolom a leggyakoribb mondat az „én nem értek hozzá, de…”. Ez sokszor elhangzik nálatok ugye?
Napjában egyszer biztosan, lehet azt sem volna túlzás állítani, hogy óránként.
Mik voltak a legmeghatározóbb élményeid?
A korábban említett zuhanyzós példa, mint pozitív mindenképpen. Spanyolországban, amikor a Montserrat kolostor felé vettük az irányt, ami egy gyönyörű hegy tetején van, sikerült még előtte a hegy lábánál találnunk egy csendes spot-ot, ráláttunk a csúcsra, a kolostarra magára, gyönyörű szép panoráma volt előttünk, napsütés, ott vettünk egy frissítő fürdőt. Nagyon extra élmény volt, nem is értettük, hogy mi is az ami most tényleg a szemünk elé tárul. Aztán van egy kis hülyeségem, hogy amikor valahol nagyon távol vagyunk, például most legutóbb a Kanári-szigeteken a repülőtéren mondtam Zsófinak, hogy majd amikor már Magyarországon tartunk hazafele és a siófoki KFC-t elhagyjuk az M7-esen, akkor gondoljunk vissza erre a pillanatra, hogy itt vagyunk a terminálon, nézzük a kifutót, hajóztunk, motoroztunk felfedeztük Gran Canaria szigetét és már nagyon vágyódunk vissza a lakóautónkba ami Madridban vár minket. És így is lett. A siófoki KFC-nél elkezdtük átbeszélni, felidézni az utazás pillanatait, hogy mi minden történt. Ez minden nyaraláson egy jópofa dolog.
Van rossz aspektusa is a lakóautózásnak? Inkább úgy kérdezem, van akinek nem ajánlanád?
Nincs olyan akinek nem ajánlanám, inkább azt mondanám, hogy mielőtt komolyabban beleugrana valaki a lakóautózásba, vételbe, megépítésbe, menjen el előtte, próbálja ki, béreljen egy autót egy hosszú hétvégére. Ki kell mozdulni a komfortzónából az biztos, ami sok embernél túlmegy azon a határon, ami számára még belefér.
A lakóautózás mindenképpen inkább egy aktív pihenés, mint passzív.
Azért amikor mi hazaérünk egy útról simán át tudom aludni a következő teljes napot. Sok az élmény, sok a külső inger, szinte fel se tudod az egészet dolgozni, ami veled történik egy ilyen út során. Valószínű ez abból is adódik, hogy mi egyébként nagyon szeretjük túltolni a dolgokat, például rövid idő alatt nagy távok megtételével.
Rossz résznek nem feltétlen mondanám, de esetleg az országok eltérő szabályozásait és különböző korlátozásait említeném itt meg a lakóautózással kapcsolatban. Súly-, magasságkorlátozások vagy a lakóautók teljes kitiltása egyes részeken amikre gondolok. Nehéz mindegyiken kiigazodni, teljes mértékben tisztában lenni velük és fel is készülni rájuk egyszerre.
Említetted, hogy ez a nyaralás típus, nagyon intenzív. De lehet, hogy van olyan utazó típus is, aki elutazik egy gyönyörű helyre a lakóautóval, letáborozik és ott dolgozgat a laptoppal, el van egyszerűen. Aztán megy tovább.
Igen, így van, de azt a részét fenntartom, hogy a komfortzónádat masszívan túl kell lépned, ha lakóautós nyaralásra vállalkozol. Az biztos, hogy mindenkinek érdemes kipróbálnia, mert itt aztán minden máshogy van. Az emberek átlagosan 60-70 m2-en laknak – itt beszűkülsz 10-re. Két ember mondjuk, akik egy pár, együtt vannak 5-10 éve, elmennek reggel dolgozni, este hazaérnek, megfőznek egy vacsorát, stb… Itt viszont, non-stop, 0-24-ben együtt kell létezni a 10 m2-en, 2-3 hétig vagy akár tovább. Sokszor jött már visszajelzés, hogy nagyon erős kapcsolatpróba ez (ezt én is meg tudom erősíteni). Régen volt az a mém, hogy uszodába kell szervezni az első randit, a túltolt sminkek miatt, nos itt az új verzió, menjetek lakóautózni!
További tervek, amik mozgatják a fantáziádat, esetleg új együttműködések?
Bérbeadással foglalkozó, velünk egykorú párral kölcsönös volt az érdeklődésünk egymás projektjei iránt, és úgy tűnik megtaláltuk a kapcsolódási pontot is, hogy összedolgozhassunk. Építeni fogunk 2-3 lakóautót számukra, a bérbeadás vonalát pedig ők fogják vinni. Az autókat együtt választjuk ki és úgy kerülnek a flottájukba miután beépítettük őket. Mi is próbálkoztunk egyébként bérbeadással még a kezdetekben, de nekünk nem jött át ez a része. Amire azt hittük, hogy majd egy jó kis passzív jövedelem képződhet belőle… na az nem volt passzív. Ezt végül nem is éreztük nagyon magunkénak, úgyhogy ezt 1 szezon után el is engedtük.
Hosszútávon miként látod magatokat, a vállalkozásotokat? Említetted a német vonalat, talán ahhoz hasonlóan?
Nehéz kérdés mert ezt úgy látom, hogy maga a lakóautózás úgy izgalmas ha nem futószalag-szerűen megy. Persze a futószalag munka is lehet olyan, hogy minden autó tök egyedi, de attól még az határidőre készül, kapkodni és sietni kell, az érzelmi része teljesen leépül – ez annyira nem vonz. Inkább azt mondanám, hogy egy adott mennyiségű autót egy évben be tudunk vállalni azt viszont minden évben próbáljuk hozni. Évről évre felvesszük az előjegyzéseket (mert azt látjuk, hogy van rá kereslet) és ahhoz, hogy ezt tartsuk, maximum egy embert felvennék.
De azt már nem látod magad előtt, hogy nagy stábod van és hatalmas mennyiségű megrendelésnek tesztek eleget és főleg azt, hogy a legtöbb autóban már nincs is benne a kezed munkája.
Nem, ez így nem működne. Itt, akár a családi házaknál, te egy generál kivitelező vagy. Itt igazából nincsennek alattad alvállalkozók, például a burkoló, a festő, mert pici az egész dolog, – itt csak te vagy.
Végezetül összefoglalnád, hogy szerinted mi a filozófiája a lakóautózásnak? Mi ennek a jelenségnek az egyedi karizmája?
A szabadságot mondanám, persze ez így elég közhelyes, mert majdnem mindenkinek ez jut eszébe, de tényleg minden ezzel kapcsolatos. Nagyon sok kultúrát tudsz megismerni, nagyon rugalmas lehetsz, a lakóautóddal bármikor el tudsz mozdulni az egyik faluból a másikba, egyik mezőről egy másik erdőbe, tengerpartról a hegyekbe. Teljesen egyedi élményeket szerzel. Például olyat, mint amit nekünk, nem is olyan régen egy spanyol mosoda épülete adott. Képzelj el egy nagy boltíves, körbe nyitott kőépületet, bent három kőmedencével, kristálytiszta vízzel, a medencék széle recés volt és két néni kézzel mosta rajtuk a ruhákat. Ez volt a helyi mosoda. Ilyet az ember maximum a National Geographic-on lát. És ilyenkor jössz rá arra, ami a lakóautózás során sokszor szembejön veled és arcul vág, hogy annyira rohanó világban élsz, hogy észre sem veszed azokat a dolgokat, amik igazán fontosak, vagy igazi értékek. Ilyen pillanatokban előjön, hogy biztosan azok a jó dolgok, amiket a hétköznapokban megélsz? Már ha ennyire sikerül a lakóautózásnak kibillentenie Téged a hétköznapokból, hogy feltedd magadnak ezt a kérdést, megérte! Ha pedig utána valóban el is gondolkozol rajta. Még jobb. Ha pedig teszel is érte. JACKPOT!
