Lélegzet: egy elveszett tudás újrafelfedezése
James Nestor Lélegzet című könyve fura szerzet a könyvajánlókban. Nem irodalom, nem képregény, leginkább egyfajta légzésenciklopédia, ám nagyon olvasmányos. A cím ez esetben igaz: „Egy elveszett tudás újrafelfedezése”. Az angol még jobb: „The New Science of a Lost Art”. A Breath nem önsegítőkönyv, bár vonzó lesz azoknak az olvasóknak, akik fejleszteni akarják magukat. Lendületes, jól megírt olvasmány, amely egyben szórakoztató is, mivel ötvözi a személyeset, a történelmit és a tudományosat. Nestor könyvének lényege, hogy a megfelelő légzés, bár nem csodaszer, a megelőző egészségmegőrzés fontos összetevője. Sokkal fontosabb a légzés, mint gondolnánk. Sokkal, de sokkal. Egyfajta negatív szabadság. A hiányát azonnal megérzed, és ha rosszul csinálod, azt is csak apránként.
James Nestor azokat a krónikus, mindennapi légzési problémákat vizsgálja, amelyek állítása szerint tönkretették a modern ember egészségét. A témát történelmi távlatokba helyezi, kortárs tudományos elméletekkel megspékelve.
Így egyfajta légzésőstörténet, és légzés-történelemkönyv, ami mindenkire vonatkozik, aki levegő segítségével él. Ismersz olyat? Fogd be az orrod öt percig, ha szerinted ez nem egy fontos téma!
Lélegezni ér
Belégzés
Amikor megkérdezték Buddhát miként világosodott meg, csupán annyit válaszolt: „A lélegzet által.”
A legtöbben félreértjük a légzést. Passzívnak tekintjük, valaminek, amit csak csinálunk, ami csak úgy van és kész. De a légzés nem ilyen egyszerű és bináris. Az is számít, hogyan lélegzünk. Mindannyian körülbelül 13-14 kiló levegőt lélegzünk be és ki naponta – mennyiségre sokkal többet, mint amennyit megeszünk vagy iszunk. Az a mód, ahogyan ezt a levegőt beszívjuk és kivezetjük, ugyanolyan fontos, mint az, hogy mit eszünk, mennyit sportolunk és milyen géneket örököltünk. A légzést tanulmányozó orvosok azt mondják, hogy az emberek túlnyomó többsége ezt nem megfelelően végzi.
„Ez az ötlet hülyén hangzik, tudom. Ez minden bizonnyal így hangzott számomra, amikor először hallottam róla néhány évvel ezelőtt, miközben interjút készítettem a Stanford, Harvard és más intézmények neurológusaival, orrgyógyászaival és tüdőgyógyászaival. Azt találták, hogy a légzési szokások közvetlenül összefüggenek a fizikai és mentális egészséggel.” – James Nestor.
Az emberek az ilyen munkákat sajnos nem olvassák el. Az, hogy ez a könyv nagyot ment egy szomorú véletlennek volt köszönhető. Pont a COVID-járvány alatt jött ki, és bár egyáltalán nem témája a vírus, a légzés, mint olyan hirtelen mindenkit elkezdett érdekelni a maszkok rengetegjében.
James Nestor új könyve arról szól, hogy a helyes légzés miként változtathatja meg testi és lelki egészségét. Nem vicc. A megfelelő légzés lehetővé teszi számunkra, hogy hosszabb és egészségesebb életet éljünk. Ezzel szemben a rossz légzés súlyosbíthatja és néha a krónikus betegségek egész sorát hozza magával: asztma, szorongás, figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség, magas vérnyomás, alvási nehézségek és még sok más. A rossz légzési szokások akár csontvázunk fizikai felépítését is megváltoztathatják, elhasználják az alapvető ásványi anyagokat és gyengíthetik csontjainkat. A régiek megértették ezt. Szinte minden nagyobb vallás és kultúra a görögöktől a buddhistákig, a hinduktól az amerikai őslakosokig az egészség szempontjából elengedhetetlennek tartotta a megfelelő légzést. Már Kr.e. 400 körül a kínai tudósok számos könyvet írtak a leheletről, és azt hitték, hogy gyógyszer vagy méreg lehet, attól függően hogyan használjuk.
A Lélegzet ugyanúgy támaszkodik több ezer év orvosi feljegyzéseire, mint a pulmonológia, a pszichológia,
a biokémia és a fiziológia területén szerzett legfrissebb kutatási eredményekre, így rekonstruálja a tudást,
amely egy időben közkeletű volt, mostanra viszont forradalmian újnak és ismeretlennek hat.
Agy vagy agyar
Ez a könyv sok témát fog érinteni: evolúciót, orvostörténetet, biokémiát, fiziológiát, állóképességet, fizikát és egyebeket, de legfőképpen a jelenkor emberét érő hatásokat. Ez a termelékenységi rögeszme megöl minket, és a munka, amit végzünk, lassan végez velünk. Nem mozgunk. Nestor munkája feltárja légzésünk fontosságát. Kiváló munkát végez, ahogy elmagyarázza az alapokat és a megfelelő légzés bonyolultabb aspektusait. Részletezi a légzés történetét az ősi kultúráktól az evolúciós fejlődésünkig, amelyek megváltoztatták arcszerkezetünket, és így légzési mintáinkat is. Semmi nem fontosabb az egészséghez, mint a légzés: beszívni a levegőt, kifújni – ezt minden nap megtesszük huszonötezerszer. Fajunk mégis elvesztette a helyes légzés képességét, és ennek súlyosak a következményei.
Egyszerűen arról van szó, hogy mint egy harci játékban, stratégiai döntést kellett hozzon az ember. Nagyobb agyarakat vagy nagyobb agyat akar. Mi az agyat választottuk, de ennek is megvan az ára.
Az állatvilág legrosszabb lélegzői
Az első fejezetnek nem véletlenül az a címe, hogy Az állatvilág legrosszabb lélegzői.
A megfelelő légzés kétségtelenül sok ember egészségét javítaná – akárcsak az egyenes ülés, a rendszeres testmozgás és a jobb alvás. Onnan lehet tudni, hogy Nestor könyve nem egy humbug, mivel rögtön az elején elmeséli, hogy bizony az emberi légzés az állatvilág bulldogjaivá tett minket. Mi lettünk a természet mopszjai. Egyes rossz légzési szokásainkat az emberi koponya morfológiai változásaival okolhatjuk. Az elmúlt 300 000 év során a szánk és az orrmelléküreg összezsugorodott. Annyira elromlott a helyzet, hogy ma az ember az egyetlen faj, amelynek fogai már nem férnek el a szájában, görbén nőnek. A kisebb száj és az elzáródott orr megnehezíti a légzést. Az embert ma az a szomorú megkülönböztetés jellemzi, hogy ő a leginkább „eltömődött faj” az állatvilágban.
Kis lépések a múltból nagy lépések a jelennek
A modern tudományos kutatások azt mutatják, hogy már a légzéstechnikánk apró módosításai is ugrásszerű javulást eredményeznek a sportteljesítményben. Komoly csúcssportolóknál ez csak 1% körüli javulás, de félre értés ne essék, ez is hatalmas dolog. Átlagemberek szintjén, akik nem foglalkoznak ilyen szinten a testükkel vagy akiknek nem foglalkoznak orvosok a testével, ez az eredmény még nagyobb. A jó légzéstechnika tényleg csodaszer. És nem kell megvenni kütyüket, porokat. A felszerelés bennünk van, rajtunk múlik. A szájleragasztás nem csak a sztársportolók hóbortja, több sportolóról jelentek meg olyan fotók, amelyen letapasztott szájjal láthatók. Az orrlégzés népszerűsítésére és helyes technikájának oktatására már kisebb iparág épült.
Nem szól szám, nem fáj fejem
A légzéstechnikai oktató, Patrick McKeown is kifejtette, hogy a szájleragasztás nem új keletű dolog, már több mint 25 éve használják. Csak mostanában nyilvánosabb a sportolók élete, és több kép készül róluk. McKeown a saját problémáin keresztül jutott el az orrlégzésig, asztmája és alvási apnoéja volt. 1998-ban egy ukrán orvos, Konsztantyin Butejko elmélete hozott számára változást. Butejko azt mondta, hogy lélegezzünk az orron keresztül, a légzés pedig legyen könnyű és lassú. Ez, mint többször is írtam, elsőre nagyon alapnak tűnhet, mint megfejtés. De az az igazság, hogy kulcsfontosságú. McKeown kutatásainak a lényege, hogy nazális légzéskor a tüdőből több oxigén áramlik a vérbe, kisebb az alsó légutak fertőződésveszélye, a fogazat kevésbé hajlamos a plakkosodásra, és a szájon át lélegzéshez képest 42 százalékkal kisebb a vízveszteség. Hatékony légzéssel jobb a teljesítmény, csökken a sportoló tejsavszintje (a magas tejsavszint általában fáradtsággal jár együtt), és a gyulladásos folyamatokból is kevesebb lesz. A légzőizmok edzésének sokkal több értelme van, mint gondolnánk, nem csak megnyugtat minket. Az orrlégzéstől növekszik a nitrogén-monoxid-szint, ez értágító hatású, a légutak pedig ellazult állapotba kerülnek. Jellemző az emberi maximalizáló természetre, hogy rögtön azt kérdezte mindenki, hogy maximális terhelés esetén fenntartható-e az orrlégzés, mármint, hogy az élsportolóknak milyen haszna lesz ebből. Haszon egyenlő pénz. De az életnek, vagyis esetünkben az orvostudománynak, nem az a lényege, hogy az extrém körülményeket kereső sportolókat szolgálja ki, hanem, hogy mindenki számára elérhető körülményekhez adjon segítséget.
A belső szervekbe több vér jut, mérséklődik a horkolás, az asztma és az autoimmun betegségek esélye, még a gerincferdülés mértéke is csökken. A légzésnek elvileg nem lehetne ilyen hatása, de mégis van.
Kilégzés
Az első lépés az egészséges légzéshez: a légzések kiterjesztése, hogy egy kicsit mélyebbek, hosszabbak legyenek. Ez körülbelül hat lélegzetvételt tesz lehetővé percenként. Elsőre furának tűnhet, de szinte minden ősi kultúra alkalmazza. A könyv vége tele van ezekkel a nem pénzbe kerülő apró légzéstechnikákkal.
Ez a szórakoztató, kísértetiesen jól időzített könyv elmondja, mi áll az elégtelen légzés hátterében tudományos szempontból, hogyan alakíthatjuk át légzésünket és egyben életünket. Részletgazdag, olvasmányos munka, amelyben egyformán helyet kapnak a személyes, a történeti és a tudományos vonatkozások. Nestor kísérletezik, légzőgyakorlatokat végez, olyan alapdolgokra kérdez rá, amelyeket az ember evidensnek tart. Vegyél egy nagy levegőt és olvasd el!
