Barion Pixel

Metaverzum, minden világok legújabbika

Benedek Csanád

2021.12.02.

13.5 perc

Amikor a játék lesz a munka, de a munka nem lesz játék. Hogy is van ez?

Blokkláncok, kriptovaluták, digitális pénz, NFT, Facebook (Meta). Az ember csak kapkodja a fejét. Év elején írtunk az NFT-kről. A Collins szótár 2021 szavának választotta az NFT-t. Azért választották az év szavának, mert a szó felbukkanásának száma 11 000 százalékos növekedést mutatott. Idén viszont nem elég egy szót és a hozzátartozó fejlesztést megtanulnunk. Egy új gondolat és szó még nagyobb hullámokat ver. Ez pedig a Metaverzum. Minden világok legjobbika. Csak sajnos digitális. Egy digitális ipari forradalom kellős közepén élünk.

Ha azt hiszed, hogy a Facebook jövőképében szereplő metaverzum csupa játék és kacagás lesz, akkor nagyot tévedsz. Dolgozni is lehet majd benne, amire egyébként nem csak a „Fácse”, de az összes nagy techcég is alapoz. A Microsoft már készül a saját, üzleti felhasználású termékeivel, és ez közelebb van, mint gondolnád, az első alkalmazások akár már 2022-ben elérhetőek lehetnek.

Mi is a metaverzum?
A fejed vagy a homokba dugod vagy a VR-sisakba?

A metaverzum (vagy angolul metaverse) az internet adta világ egy lehetséges jövőbeli változata, ahol 3 dimenziós virtuális környezetben, a személyes találkozásokhoz hasonló módon lehetünk jelen és tehetünk meg dolgokat, amiket jelenleg a monitor előtt ülve vagy a való világban csinálunk.

A metaverzum kifejezést néha szélesebb értelemben véve használják, és a kiterjesztett valóságot is beleértik.

A kifejezés a meta (=utána, azon túli (lsd: metafizika=fizikán túli)) és az univerzum (=világmindenség) szavak összetételéből ered, és Neal Stephenson 1992 es Snow Crash című regényéből származik, ahol egy számítógép által létrehozott univerzumot jelöl. De sok sci-fiben szerepelt ez előképként.

Például ha találkozni szeretnél a barátaiddal, akkor a metaverzum segítségével megtehetitek majd, hogy otthon minden barátod felveszi a saját virtuális valóság sisakját, és egy számítógép által létrehozott mesterséges környezetben találkoztok, ahol látjátok egymás testét, mozdulatait, arckifejezéseit, és persze halljátok is egymást. Metaverzumos bulik, disco és játékok is lehetnek.

A metaverzumhoz kapcsolódó technológiák fejlesztésével sokan foglalkoznak, de a fogalom nemrég nagy figyelmet kapott a Facebook ez irányú tervei miatt. „Cukorhegy Márk” ugyanis olyannyira elkötelezte magát a metaverzum létrehozása mellett, hogy még a Facebook mögött álló cégét is átkeresztelte Meta névre. Valójában a metaverzum nem egy cég tulajdona, ahogy az internet sem, de a Facebook ott toporog, hogy neki egy nagy szelet torta essen le.

Metaverzum, ahol a legmodernebb fejlesztések kapcsolódnak, hogy te kikapcsolódj, vagy örökre rákapcsolódj?
A metaverzumot azonban nem egyetlen vállalatnak kell birtokolnia vagy működtetnie; megteremtéséhez együttműködésre van szükség. A metaverzumban megszerzett eszközök elméletileg hordozhatóak lesznek, és akár a különböző vállalatok tulajdonában lévő platformok között is mozoghatnak. Ezt a szinkronizálást a blokklánc-technológia, például a kriptovaluták és a NFT-k (nem-felcserélhető tokenek) tehetik lehetővé.

Ha egy adott NFT online társaságtól vásároltál egy NFT-avatart, a Fortnite elméletileg a blokkláncon keresztül igazolhatná a tulajdonjogodat, majd lehetővé tenné, hogy használd az avatart a játék adott világán belül. Ugyanez az avatár megjelenhetne a Robloxon is. A különböző birodalmak fenntarthatják az „interoperabilitást”, és összekapcsolódva egy tágabb hipotetikus metaverzumot alkotnának, ahogyan minden weboldal hierarchiamentes módon létezik az internet nyílt protokollján.

Az elmúlt pár évben megjelent Fortnite egy online, többszereplős játékból egy variálható, szétszórt térré fejlődött, amelyben a játékosok közösen építhetnek építményeket, vagy koncerteken és más élő játékbeli eseményeken vehetnek részt.

(Ariana Grande, Travis Scott gyakran tart virtuális koncertet ott, és a virtuális térben nem halnak meg a gyerekek, mint Travis Scott nemrég katasztrófába fulladt fesztiválján.)

A Fortnite játékosai személyre szabott avatár „bőröket” és mozdulatokat vagy gesztusokat vásárolnak, képességeket vásárolnak, amelyeket a játékban szereplő alteregók el tudnak végezni. Ha van olyan vállalat, amelyik felkészült arra, hogy profitáljon a metaverzumból, akkor az a Fortnite készítője, az Epic Games, amelyiknek van egy játékpiaca, és van egy háromdimenziós tervezőszoftvere, amelyet a játékipar minden szegletében használnak, és olyan streamingóriások is kérik a segítségét, mint a Star Wars/Disney-tévésorozat, a Mandalorian.

Áprilisban a vállalat egymilliárd dolláros (!) finanszírozási projektet jelentett be, hogy támogassa a metaverzummal kapcsolatos terveit (!).

A technooptimizmus vs. Disney-valóság
A metaverzum ideális esetben egy olyan technooptimisták által képviselt jövőkép, amelyben a kultúra egyszerre minden formában létezhet. A szellemi tulajdon – ez mindenféle kreatív teljesítményre vonatkozik – zökkenőmentesen mozoghat a filmek, videójátékok és virtuális valóságok környezetei között.

Ez viszont egy hatalmas lehetőség a tömegkultúra nagyipari termelői számára, akik profitálnak majd a szellemi tulajdonukból, bárhová is kerüljön az. A Disney például brandekből durván bevásárolt, Star Wars is az övé, vagy a Marvel-szuperhőskarakterek már most is egy filmes univerzumot alkotnak. Ezt ki lehet terjeszteni minden lehetséges platformra.

A Fortnite-ban, ahogy a metaverzum-párti befektető írta: „szó szerint felveheted egy Marvel-karakter jelmezét Gotham Cityben, miközben interakcióba léphetsz azokkal, akik legálisan engedélyezett NFT-ruhát viselnek”.

Hogy ezt mennyire találod vonzónak, az attól függ mennyire vagy az adott világ rajongója. Azt azért lássuk be, hogy nem lesz ez olcsó. Viszont a Star Wars, Star Trek, Marvel-kattantak milliói biztos fognak rá szánni pénzt.

A jövőben a felhasználók saját alkotásai ugyanilyen hordozhatóságot és jövedelmezőséget érhetnek el, és a rajongói koncepciók ugyanúgy felvehetik a versenyt a Marvellel, ahogyan egykor az önállóan publikált blogok/vlogok is konkurenciát jelentettek az újságoknak. Azt viszont a YouTube, Spotify példája is bizonyítja, hogy az embereket nem az egyediség, hanem a Gucci/Batman/Jordan/Ferrari érdekli. Jöhetek én a saját kis cégemmel, valószínűleg az kicsi marad, míg a piac létrehozásánál velem a kisemberrel érvelnek az igazi profitot a multik bejáratott brandjei fogják termelni.

Új üzleti lehetőségek a metaverzumban – jövőpénz most

A kriptovilág készen áll, sőt ő maga az innováció
A kriptobefektetési óriás, a Grayscale, számokra alapozva egy brutális fejlődést mutató jelentést tett közzé a metaverzumokról, becslése szerint, ha mainstream lesz az ágazat, akkor az elkövetkező években több mint 1000 millárd dollár (!) ömölhet ide. Már most a Beta-verziós projektek kriptovalutái 200%-os növekedésen vannak túl, és ez a legszigorúbb korrekciók után se fog a +50% alá menni. Tetejében még a bikapiac utolsó csúcsai előtt vagyunk.

A jelentés szerint a harmadik negyedévben összesen 1 milliárd dollár gyűlt össze a
blokkláncjátékokra. Ez a negyedévben a teljes szektor összes adománygyűjtésének 12%-át
tette ki, ami a Web 3.0 és az NFT-kategórián belül a „legfőbb alszektornak” számít.

A jelentés kiemeli, hogy a kriptotokenekkel integrált metaverzum-platformok, decentralizált pénzügyi szolgáltatások, mint például befektetés és kölcsönnyújtás, nem helyettesíthető tokenek (NFT), és a felhőalapú tárolás, gyorsan vonzza az új felhasználókat. A 2020 eleje óta tartó felívelés során globális szinten elemezték az aktív metaverzum-pénztárcák adatait, és megállapították, hogy a felhasználói bázis tízszeresére nőtt majd egy év alatt.

A metaverzum virtuális világ felhasználói még csak a kezdeti szakaszban járnak, de ha a jelenlegi növekedési ráták a jelenlegi pályájukon maradnak, megvan a lehetőség arra, hogy ez a fejlődési szint az elkövetkező években általánossá váljon.

A Facebook/Meta tárt karokkal fogad mindenkit
Annyira tárt karokkal, hogy ne tudd kikerülni, mondaná egy cinikusabb elemző.

A Facebook elmúlt évtizedbeli növekedési stratégiájából és nyomulási technikáiból ítélve azonban Zuckerberg nem elégszik meg azzal, hogy cégét a metaverzum egyik komponensévé tegye.

Ahogyan a vállalat felvásárolta, bekebelezte és kiszorította a kisebb közösségi médiaplatformokat, amíg monopóliumhoz nem hasonlított, úgy próbálhatja meg az egész teret az ellenőrzése alá vonni, hogy bérleti díjat tudjon felszámolni nekünk. A Facebook valóban létrehozhat olyan virtuális ingatlanokat, amelyeket az online kisvállalkozásoknak bérelniük kell majd, hogy árujukat eladhassák, vagy létrehozhat egy játékon belüli találkozóteret, ahol egy lenyűgöző, drága avatár lesz a kapcsolatépítés kulcsa. A fizikai életünket már annyira telítettük a Facebookkal, Instával, hogy a vállalatnak új struktúrákat kell építenie életünk virtuális változataihoz, majd azokat is uralnia kell, hogy tovább terjeszkedhessen.

A cég első lépésben 150 millió dolláros alapot különít el az új eszközök és funkciók fejlesztésére.

A free to play rabszolgaság
Free to play és play to earn.

A kutatók számos kulcsfontosságú dinamikát mutattak ki, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a metaverzum szektor növekedéséhez, ideértve a digitális hobbikra fordított pénz növekedését, a prémium játékokról a free to play játékokra való kulturális átállást és a Web 3.0 innovációkat, mint például a play to earn játékok.

Az EA óriáscég utalt arra, hogy a jövőben a blokkláncra és az NFT-kre fognak összpontosítani. Az olyan játékok népszerűsége, mint például az Axie Infinity, azt mutatja, hogy ezen játékok piaca nagyon népszerű, könnyen szilárd játékosbázis alakulhat ki körülöttük. Az ilyen játékokban a játékosok a játékon belüli digitális eszközökhöz jutnak napi küldetések teljesítésével, szörnyek legyőzésével vagy éppen arénában lévő párharcok megnyerésével.

Axie Infinity

Ezeknek az eszközöknek valós pénzértékük van, és kriptotőzsdéken értékesíthetők. Régebb is volt hasonló a Warcraftban, amit az eBayen adtak el, de ez most egyszerűbb.

Aztán ott van az is, hogy a játék során a játékosok értékesíthető, felszerelhető NFT-ket generálnak.
Például a játékban hasznos, ha van egy terepszínű ruhád, és amiből kb. 5000 db lehet összesen. Aki tud ilyet csinálni a játékon belül, az el is tudja adni. Azért fogják megvenni, mert aki magát a játékot nyomja ezerrel, ő végén (végén, haha, sosincs vége) fog ebből profitálni.

De olyan is lehetséges, hogy ha például egy millió dollárért vásárolsz egy űrhajót, elmész egy másik bolygóra, kibányászod ott az aranyat és eladod a bolygón, ahol a játék játszódik. Elképesztően nagyra nyílik a virtuális tér. Olyan nagyra, hogy a gyerekmunka is belefér.

Valójában a free szó miatt kicsit játszottam a fogalmakkal a címben, mert a play to earn, ami a modern rabszolgamunka jelképévé válhat.

Digitális rabszolgamunka
A játékok általában nem arról híresek, hogy pénzben jutalmazzák az átlagfelhasználót. Kihívást jelenthet annak az elérése, hogy a tapasztalt játékosok bevételhez juthatnak egy-egy blokkláncjátékból. Valójában sokan keresnek fix bért az olyan játékokból, mint az Axie Infinity, különösen a fejlődő országokban. Vagy ha valami elképesztően unalmas feladatot teljesítesz, (fegyvert kovácsolsz), ezt megcsinálják neked bérmunkáként.

A farmolási módszer népszerűnek bizonyult Kínában és a Fülöp-szigeteken, ahol az Axie Infinity még a munkanélküli segélyek alternatívájává is vált. A játékosok havi 200–500 dollár (USD) farmolási SLP-t kereshetnek, a piaci ártól és a játékidőtől függően. A farmolás, mint technika, általában alacsonyabb jutalommal jár, mint az NFT-lények és -tárgyak kereskedelmének alternatívái, de sokkal biztonságosabbak azok számára, akik rendszeres jövedelemre szorulnak. Cinikus az a hozzáállás, hogy még „mindig jobb, mintha egy Nike-gyárban dolgozna”.

Legtöbb play to earn játék azzal kezdődik, hogy bizonyos NFT-ket vásárolnunk, kell is ahhoz, hogy egyáltalán el tudjuk kezdeni magát a játékot. Vagyis az elején van, hogy némi beruházásra is szükség van ahhoz, hogy utána pénzt tudj generálni a hasonló játékokkal. Manapság pedig sorra születnek hasonló játékok, azt pedig viszonylag nehéz eldönteni, hogy melyik lesz a befutó. De lesz befutó és ez a lényeg. A metaverzum már nem csak egy ígéret, hanem elkezdett megszületni. Nézőpont kérdése hogy ezzel építi vagy pusztítja a mi valóságnak tekintett valóságunkat. Mindenesetre van. Minden digitális esetre van. Ki tudja hol a határ?

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,

már azt, hogy minden kép és költemény,

azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,

a lepke őt és mindhármunkat én.”

Szabó Lőrinc: Dsuang Dszi álma (részlet)

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Scavengers Reign: élni és élősködni hagyni

Szándékosan véletlen: szürreális Budapest Varga Balázs képein

Bob Dylan: A Modern Dal filozófiája

Vhils, a vakolatvandál

DJ Premier plánban

A sötétség tengere: a szörfözés árnyékos oldala