Barion Pixel

Sör és gulyás! Kérdezz-felelek Laza Lacával és Goulaschsal

Benedek Csanád

2023.11.07.

14 perc

Gyere a hiphopdarkwebre! Küldetésünk továbbra sem változott, megmutatni azokat a zenészeket, festőket, jelen esetben szóba-festőket, akiknek a munkásságában fellelhető valami sportérték. Mai kérdezz-felelek vendégeink a magyar rap aranytartalékában növelik a karátot. Laca és Goulasch csapatban már lerakta a névjegyét, nem is akárhogyan. Érdemes észrevenni azonban, hogy a szólócuccaik hogyan hívnak be az általuk teremtett mesékbe, rezervátumokba vagy a 215B szobán keresztül egy belső univerzumba. Távol a nagy popvizek habos hullámaitól kellenek kis tiszta források, oldalvizek, zúgók,ahol kipihenhetjük a semmi végtelen áradását egy kis valamivel.

Laza Laca
A Sör És Fű a 2014-es Enter The SÉF című albumuk óta a magyar underground hiphop legismertebb csapatai közé tartozik. A srácok szólóban is meglepően szorgosak. Beni nyelvtant alkot, Imivel külön foglalkozunk majd, így most Lezser László, azaz Laza Laca van terítéken. Lacinak amúgy nem ez az igazi neve. Az igazi családneve nagyon véres és állatias, fedje ezért homár.

Alapvetően kétfajta rappert különböztetünk meg, az egyik Snoop Dogg, Tim Dog, Nate Dogg, DMX, Pitbull, Lil Bow Wow vagyis nagy kutyabarát. A másik típus a jégben, Ice-ban utazik. Vannak még a Bigek meg a Lilek, de most abba ne menjünk bele. Laca a doggystyle-vonalat képviseli, tehát nagy kutyabarát. De kevesen tudják, hogy emberbarát is. Néha megsétáltat minket is. Viccet félretéve tényleg észrevehető egy humanista vonulat a számaiban. A SÉF-produkciók és egyéb kollabok mellett lassan már életművé érő három szólóval is előrukkolt az évek során. Érdemes ráharapni. Laza Laca – trEP. 215B. Mese.

Laza Laca: Treposz

Laza Laca: 215B

Laza Laca: Mese

Goulasch
Gulyás Nash-pörkölttel és Paprikás-Tinkkel együtt már régóta a Lassú Falu menüjét bővítik. Eddig Dénes és főleg Misi volt igazán aktív az étlap és a szólócuccok kiadásában, de mind éreztük, hogy „jőni fog, ha jőni kell a nagyszerű” Goulasch. Egyébként külön cikket is megérne a Slow Village oldalági aktivitása, ugyanis az MC-ken kívül, Dj Slow, One AB aka Róqa is nagyon sok csemegét hagyott már eddig hátra. Tehát tényleg itt volt az ideje Norbi eljövetelének is.

Ha precízek akarunk lenni, és legyünk, azért Goulasch egy albumnyi featet már elszórt a haverok, spanok, tesók, kollégák mentén. Tehát bőven jelen időben van a múltban is. A spontán élet flesses jövőidőt először a Babakékkel nyitotta meg. Aztán a RZRVTM-ból megtudtuk, hogy van véleménye is.

Goulasch: BABAKÉK (de van már Nyitnikék is)

Goulasch: RZRVTM (prod. by StackOne)

Érdekes kulturális játék összehasonlítani a Slamben is aktívan alkotó Gergály „Rezervátum” című szabadversét a hasonló témát megfogalmazó rapszámmal. Variációk egy témára felsőfokon.

Gergály Norbert: 6. SPOB Döntő

Aztán most itt a Zúgó. A zenei koncepció egyfajta kör, kórkép. Pillanatkép a rapjátékból. Norbi az általa kedvelt producerekkel és zenészekkel rakott össze egy önazonos cuccot. Érdemes belehallgatni, nemcsak White-fülűeknek.

Ám mielőtt elhagynánk a hiphoprezervátumot következzen a kérdésszafari. Kérdezz-felelek Lacával és Goulaschsal.

Melyik volt az a rapszám (vagy album, illetve előadó), ami akkora hatással volt rád, hogy úgy érezted, mindenképp rappelni akarsz te is?

Goulasch: Van pár ilyen karakteres „ősélményem” ezzel kapcsolatban, de két meghatározóbbat mindenképpen megemlítenék. Ugye ’93-as születésű vagyok, szóval a hiphopkultúrával való első találkozásom falusi gyerekként a TV-nézéshez köthető, és amikor 9-10 éves lehettem, akkor Eminem folyt a csapból is. Hála a jó égnek, elképesztően szerettem azokat a játékos, technikás, catchy flowkat (nyilván egy kukkot nem értettem a szövegből) meg azokat a végtelenül vicces és szarkasztikus klippeket. A másik ilyen élményem egy turkálóból szerzett CD volt, az pedig Nas Illmatic című több mint legendás korongja. Emlékszem, amikor bepattintom a Thomson típusú kismagnóm tetejébe, megnyomtam a gombot és onnantól leesett az állam, tarkóbizsergés, légszomj, libabőr. Nem tudtam mi az a keleti part vagy miről szólnak igazán a szövegek, de azt tudtam, hogy ezt akarom én is csinálni, innentől ez lesz.

Laza Laca: Yo. Eminem.

Melyik magyar rapalbum vagy rapszám volt számodra a legmeghatározóbb? Lehet több is. Nagy öregek, kis öregek, és nagy fiatalok is jöhetnek.

Goulasch: Huhh, ez egy nagyon hosszú lista lehetne, mert sok-sok előadót szeretek albumok és dalok szintjén is, és legalább annyira tartom magam rajongónak, mint előadónak, de megpróbálom. Nálam a Wacuumairs kiadó volt az origója a magyar rapzene hallgatásának, azon belül is az AKPH és Steve voltak rám a legnagyobb hatással. Ezen kívül a budapesti szcénából az NKS, Bankos és Ponza, Busa Pista, valamint Vanis & Crain Mekvárt Szleng c. lemeze. A vidéki rapperek közül Oriza, Ketioz, Phat, Essemm, Süti és a Káva cuccai vésődtek be. Na, így is hosszú a lista, és még át sem gondoltam igazán, szeretem a jó magyar rappet, na.

Laza Laca: Először Sub Bass Félre az útból lemeze csavart meg teljesen. Aztán a rákövetkező két lemeze is nagyon hatott. Közben megismerkedtem egyre több underground cuccal is, vagy száz trekket tudnék mondani, amiket nagyon a magaménak éreztem. De a Kriminal és a Wacuum volt nálam a két abszolút fejedelem. Laza formák, lazábbnál lazább flow-kkal, meg szövegekkel. Extra, hogy sokukkal később spanba lettünk. Písz a nagyoknak!

Van-e valami beakadásod a rapstílusok között, amit nagyon szeretsz?

Goulasch: Nincs ilyen kifejezetten. Többnyire azért szeretek meg valamit, mert karakteres, individuális és jól esik hallgatni, ez lehet bármi vagy bárki.

Laza Laca: Szeretem a változatos ritmikát, a fain szójátékokat, tudatos előadásban. Mindegy, milyen stílusú a dal, ha elkap. Mániám, hogy folyjon a vaker a beaten! Azt is bírom, ha valaki elviszi a pacekjával vagy a karakterével, de nálam fontosabb, hogy változatos legyen a flow, meg legyen a rapnek egy beszéddallama. Ez rapstílus?

Titkos zenei bűnöd, amit még meg lehet gyónni a nyilvánosság előtt is? Mivel bántalmazod magad?

Goulasch: A balkáni népzenétől kezdve a free jazzen át az autentikus cigányzenén keresztül a Chicago house-ig és azon túl a jungle, garage, ska, punk és hardcore dolgokig minden pörög nálam bizonyos ciklusokban és rendszerekben, de ha úgy van egy Gáspár Laci Hagyd meg nekem a dalt is simán elpukkan egy házibuliban. Nem tartok semmit bűnözésnek, nem bántalmazom magam semmivel, azt hallgatom, ami érdekel, ami jól esik, amiben találok valamit, amire tudok csatlakozni érzelmileg vagy csak szimplán jól esik rá mozogni. A zene univerzális dolog, próbálom minél nagyobb nyitottsággal kezelni.

Laza Laca: Nincs ilyen, kam. Nagy trash-faló tudok lenni szarabb pillanataimban.

Hallgatsz európai hiphopot? Ha igen, kik a kedvenceid?

Goulasch: A brit szcéna nagyon közel áll hozzám, főleg az első és második generációs High Focus előadók és a COTD rapperei. Az „újabb” hangzások képviselői közül Slowthai, Skepta, M Huncho, Unknown T, Young T & Bugsey és Pa Salieu a kedvenceim. Akik még nagy favoritjaim az a belga Peet és Romeo Elvis, az olasz Baby Gang, a német Haze vagy a román Subcarpati.

Laza Laca: Brit reppeket szoktam hallgatni, de nincsenek kedvenceim.

Mit utálsz legjobban a magyar hihop-ban, és mit szeretsz benne legjobban?

Goulasch: Azt szeretem benne, hogy bár egy kicsi ország vagyunk, mindig felbukkan egy-egy előadó, aki izgalmas, új ízt tud hozni ebbe a nagy szubkulturális masszába. Amit kevésbé szeretek, hogy még mindig nehezen tudunk összességében örülni a sokszínűségnek és a változatosságnak.

Laza Laca: Nem utálok benne semmit. Önkifejezés, ki hogy fejezi ki magát. Legjobban azt szeretem, ha valaki jól.

Old school arcoknál nem kérdés, de „középschool” és új iskolás fejeknél már igen. Meghallgatsz még albumokat egyben vagy inkább csak számokat?

Goulasch: Mindig egészben hallgatok meg egy albumot, ha tehetem, akkor otthon, semmi mást nem csinálva, csak a zenére és a szövegekre fókuszálva, olyan metódusban, mintha egy mozit néznék egy multiplexben.

Laza Laca: Persze, hogy meg. Én nagyon szeretek egyben hallgatni jól összerakott, következetes lemezeket.

Melyik volt szerinted az elmúlt pár év legjobb albuma? Lehet több is, és ha nem hiphop, az sem baj.

Goulasch: Heti szinten jelennek meg izgalmas albumok itthon és külföldön is egyaránt, az elmúlt 5 év pedig hihetetlen mennyiségben termelt korongokat. Nehezen tudnám listázni, mert biztosan kihagynék belőle valamit, amit nagyon megbánnék, ha visszaolvasnám a cikket.

Laza Laca: Az idei Tech N9ne Bliss c. lemeze nekem nagyon jót hozott. Kreatív, változatos, de mégis koherens.

Van-e olyan számod, amit ma már másképp csinálnál meg, átalakítanál? Szoktál visszafele is agyalni vagy csak előrenézel?

Goulasch: Vannak túlságosan sűrűre sikeredett verzéim, amiket szellősítenék, de ezek csupán fontos tanulságok. Nem írnék már át semmit, nem mondanám máshogy, sőt, az egy jó lenyomata annak, hogy miben voltam akkor. Inkább azzal igyekszem foglalkozni, hogy mi lesz a következő lépés.

Laza Laca: Van egy kattom ezzel kapcsolatban. Nagyjából mindent, amit eddig csináltam, szarnak gondolok. Mármint van sok jó pillanat bennük, de nem szeretem őket visszahallgatni miután megjelentek. Mindig az új cuccokon jár az agyam, azt azokat tolom orrvérzésig.

Melyik magyar rapperrel alapítanál bűnszövetkezetet, rabolnál ki bankot, csempésznél uránt nagy tételben?

Goulasch: Ótvar Pestissel nagyon viccesen néznénk ki egymás mellett, mint bűntársak.

Laza Laca: Hogy egyszer kelljen csak beadnom a Baljós Lacuval.

Olvastál vagy láttál valamit (könyv, film stb.), mostanában, amit előszerertettel ajánlanál?

Goulasch: Én azt javasolnám mindenkinek, hogy legalább egyszer hallgassa végig az eddigi Doktor Monoton diszkográfiát.

Laza Laca: Rick Rubintól A kreatív folyamat: Az alkotás mint életmód című könyvet meleg szívvel ajánlom minden művészlelkű sorstársamnak.

Minden országrésznek, baráti körnek vannak saját szlengjei, belső poénjai, tikos dumái. Osszatok meg valami helyi szlenget, dumát, amit szerettek és még vállalható!

Goulasch: Dzsindsza, dzsumbuj, csekmet. Ezek nálunk Zalában a kaotikus, mindenféle növénnyel benőtt, szinte járhatatlan területeket jelenti.

Tixo: ragasztószalag.
Ketetni: kutatni, keresni valamit.
Mácsik: tészta.
Ezek nem feltétlenül szlengek, inkább tájszavak.

Laza Laca: Egyszer egy interjúban kérdezték tőlünk, hogy „Nálatok a hekk a szleng a reppre?” „Nem, nálunk a szleng a szleng a szlengre!” Aztán később csináltunk is ebből egy trekket. Kis leak, így tíz évvel később.

Üzenőfal az utolsó szó jogán, shout out, big ups és testvérei.

Goulasch: Shout out a Lassú falu-testvéreknek, és az Aztékoknak, gyerekkori barátoknak határon innen és túl, édesanyámnak, nagymamámnak és a dédmamának, a megannyi ikonikus MC-nek, hogy miattuk szerettem volna jó szöveget írni. A Karmatik lakóinak, a Speiz és Jazz-fiúknak, az ASAN-tesóknak és a WAVY-kuzinoknak, Petri Györgynek, Kemény Istvánnak és Sánta Ferencnek, Dobos Csabinak, 6363-nak, Lil Frakknak, Igornak és Oriza-nak, az Allcaps-cimbiknek, a Roots Budapest Crew-nak, és az egész szcénának, hogy nyomhatjuk együtt és megférhetünk egymás mellett, hogy inspirálhatjuk egymást és mindig van miről szakmázni. A hiphopnak, hogy önbizalmat adott és lehetőséget, hogy elmondhassam a történetemet.

Laza Laca: Yo tesók! Szóval az van, hogy kidobtam most ezt a motyót, de igazából ez nem több mint egy lezárás. Vagy egy kezdet. Mindegy, majd meglátod. Kösz, ha velem vagy, és pacsi, ha érted mit rakok. Písz annak, aki idáig elolvasta, neked meg kösz a kérdéseket.

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Elfeledett kincsek: The Baby Huey Story

Nujabes: szürke eminenciás a színes zenék mögött

Crip walk!? Nem tánc, hanem életforma!

Yellowman útja az árvaháztól a dancehall trónjáig

MC Jeges Vanília, akit nem lehet komolyan venni, de nem lehet nem szeretni

J Dilla – egy zenei fenomén örök ragyogása