2022 a tigris éve és felvetettem főszerkesztő shaolin mesteremnek, hogy ez jó alkalom, hogy a Tigris és sárkányról írjunk. Főszerkesztő szenszei szerint már mindent leírtak erről a filmről. Valójában egy-két elszórt esetet eltekintve semmit sem, hiszen se a wuxia, se a kínai mitológia és jelképrendszer nem került nagyító alá. A legtöbb kritika a nyugati néző viszonyával foglalkozik. Ez olyan, mintha a magyar népdal csak annyiban lenne érdekes, hogy mit ért meg belőle egy amerikai. Olvasd el ezt a kis betekintést, és lehet közelebb kerülsz a film mondanivalójához.
De miről is szól a Tigris és sárkány? Első körben Li Mu-Bairól (Chow-Yun Fat), a messze földön híres harcosról és kardjáról. A régi kínai, de japán és koreai társadalomban szokás volt, hogy egy férfi, ha elért egy kort, eljutott egy szellemi érettségi szintre, akkor elvonult, tulajdonképpen világi szerzetes vagy teljesen szerzetes lett. Ez egyáltalán nem volt szokatlan. Li Mu Bai kardját, a Zöld Végzetet, barátjára hagyja, ám azt az első éjszaka egy ismeretlen tettes ellopja, ezzel pedig eléri, hogy a rettenthetetlen kardforgató egyelőre még ne nyugdíjazza magát. Jó barátjával, Jü Shu-Liennel (Michelle Yeoh) ered a tolvaj nyomába, ám gyorsan kiderül, hogy a háttérben a férfi egykori ellensége és mesterének gyilkosa, a Jáde Róka (Veszett Róka) áll, valamint annak egy fiatal tanítványa. Ez az alapszituáció akár bármelyik kungfu vagy wuxia film alapja is lehetne. Mint ahogy vannak felejthető szamuráj-chambara filmek, úgy van sok széria B-kategóriás wuxia is. De ahogy mi is készítettünk ajánlót 10 szamuráj filmről, úgy kungfu filmekből is lehet 10 különlegeset találni. A Tigris és sárkány ilyen.
Tulajdonképpen Shakespeare és a Danielle Steel féle szerzők is ugyanarról beszélnek (szerelem), de mégis mekkora a különbség. Ugyanez a helyzet a Tigris és Sárkánnyal is. Több értelmezési szintje van.
Ha akarod szerelmi dráma, ha akarod példabeszéd arról, hogy nem értjük egymást, a generációs különbségekről
is beszél, és legalább annyit beszél a kínai kasztrendszerről, mint a hamis célokról, amiket a világ állít elénk.
Ezen kívül szinte hihetetlen, de alig használtak számítógépes trükköt, a valószerűtlen wuxia stílushoz tartozó ugrálós jelenetek mind drótkötéllel voltak megoldva. Ang Lee bevallása szerint az utómunka során csak a rögzítőköteleket kellett digitálisan eltüntetni, egyébként ha egy színészt egy fára vagy háztetőre látunk felszökkenni, akkor az a forgatás során valóban fel is ugrott oda. Ezek mind Yuen-Woo Ping koreográfusi tehetségét dicsérik, aki a Mátrix-filmekben, valamint a Kill Bill harcjeleneteinek tervezésében is közreműködött.
Kötelező táncok
Ez a film egyszerre tud megfelelni a wuxia ázsiai rajongóinak, de a más esztétikai elemekhez szokott nyugati néző is tudja élvezni. Erősen alapozott a keleti tradíciókra, ugyanakkor igyekezett tágítani a műfaj kereteit, hogy „Globowood” közönségének minden tagja élvezhesse.
Ang Lee műve meglepően összetett, több szinten is azonosulásra alkalmas, kidolgozott hátterű és átélhető motivációjú hősöket és negatív hősöket vonultat fel. Ez persze nagyban köszönhető annak, hogy Lee és írótársai egy ötrészes regénysorozat negyedik részét dolgozták fel. Wang Dulu által írt Daru-Vas regényklasszikusából adaptáltak, tehát erős kiindulási alapra építkeztek.
Az eredeti cím (Crouching Tiger, Hidden Dragon) is többek között erre utal: a guggoló, lesben álló tigris
és a rejtőzködő sárkány, az elnyomott, az embert szétfeszítő érzelmek, szenvedélyek, és a lét apró-cseprő
bajain a felhők fölött haladó tiszta szellem metaforáiként értelmezhetők. Ezeknek az európai kultúrkör
számára kevésbé ismert jelképrendszereknek óvatos bemutatására teszek most kísérletet.
A wuxia formavilága
Mai szemmel, főleg a nyugati nézők számára, talán furcsa és megmosolyogtató lehet, hogy egy elvileg realista filmben egy elvileg semmilyen szuperképességekkel nem rendelkező szereplő dobbant egyet, és akár 20–30 méter magasba is felrepül vagy „balettozik” a víz felszínén, illetve a levegőben.
Itt kell még beszélni egy dologról, hogy a filmek és a kungfu az művészet, tánc, alkotás.
Egy nagyon földhözragadt, azt is mondhatnám proli hozzáállás, hogy az a valós, ami valósnak néz ki. Természetesen egy igazi háborúban, amibe bele lehet halni, nem tettek fölösleges mozdulatokat, nem táncoltak annyit a karddal, de a harc művészetének, mint egy zeneszámnak is van egy játéktere, formavilága. Az, hogy mi ezt kevéssé értjük, az csak a mi szegénységi bizonyítványunk. Ha az ókorra gondolunk, ne csak a mi technikai fejlettségünk szintjén nézzünk le rá, azt is lássuk, amit elvesztettünk. A kifinomultság és esztétika, a stílus szó szerint maga volt az ember. Ez alapján bizonyította, hogy ő méltó a címére.
A mandarinoknak, tisztségviselőknek, tábornokoknak kötelező volt minden hónapban verset írni, verspárbajokon vettek részt. Ezt a Fodor Ákosos haikus cikkünk elején részletezem, ha érdekel. Sokszor két hadakozó fél úgy mutatta meg jártasságát és műveltségét, hogy a diplomáciai tárgyalást két guqin (tradicionális kínai húros hangszer) segítségével folytatták le, s mikor a követ kísérője számon kérte a szóbeli megállapodást, a hadvezér így felelt: „A zenéjében rejlett a válasz. A harc mellett döntött.”
Magyarán úgy nézett ki a tárgyalás, hogy két nemes ember leült együtt zenélni és a végén
tudták, hogy béke vagy harc várható. Ez egy más szellemi szint. Ez a harc művészete.
A zöld végzet és egyéb tanítások
„A remek fegyverek: a szerencsétlenség eszközei. A létezők mind gyűlölik ezeket, az tehát, aki a taót birtokolja, nem él velük…” (Szun Ce: A háború művészete)
Az 1972-es év legnagyobb régészeti felfedezése (ekkor találták meg a Szun Ce könyvét) nemcsak a harcászati ismeretek szédítően mély gyűjteménye, hanem önálló esztétikai értékkel bíró bölcselet, amelynek kiterjedt allegóriarendszere és rétegzettsége az antik európai filozófia mesterművekkel vetekszik. A korai Han-dinasztia idejére datált, sajnálatos módon hiányos bambusztekercsek a katonai jártasság mellett az önismeret szerepét, az individuális erényeket is döntő tényezőként említik.
„Aki megingathatatlanul bízik páratlan harci stílusában, s amit
legnagyobb erényének gondol, utóbb végzetes gyengeségévé válik.”
A hadászattal, a kungfuval foglalkozó mesterek tisztában voltak azzal, mily veszedelmesek lehetnek tanaik, ezért körmönfont módon rögzítették a szabályokat, melyből adódóan az elmélet gyakorlatba való átültetése nem csupán intellektuális felkészültséget, de számottevő művészi érzéket is követelt. Így a szükséges kvalitásokkal nem rendelkező hadvezér számára csekély haszonnal kecsegtet A háború művészete. Amint azt a történelem mutatja, a tudás illúziója dölyfössé tette a gyatra tábornokokat, ily módon okozva biztos vesztüket a csatamezőn.
A Tigris és sárkány bizonyos részei rejtjelezve vannak és azokhoz szólnak, akik jártasak ebben a világban, nekik további nyomokat helyeznek el az ösvényen. A filmben a bambuszerdő fáin való ugrálás sem csak egy akciójelenet, hanem a szellem dzsungelében való mozgás. Mennyire érted azt, amit csinálsz. A zöld végzet a kard is jelkép csupán. Legyőzhetetlen kard, de csak megfelelő ember kezében.
A mesternek hatalmas felelősség, hogy kit fog tanítani, ugyanis ha morálisan gyenge vagy túlságosan büszke, rátarti, akkor a tanítványát csak gyilkolni tudja megtanítani. Jen a fiatal lány nem lehet Shu Lien, de lehetne sárkány, de azt meg nem tudja felfogni még. Ellenben a kard kellene neki, de nem fogadja el a tanítást. Így a kard az ő kezében játékszer. Li Mu Bai egy darab faággal megmutatja, hogy semmi szükség a kardra, a fókusz a személyiségen van, mint ahogy a jó hangszer is egy közepes zenész kezében csodát nem fog tenni. Jen mindent erőből, logikából akar megoldani Li Mu Bai ad neki egy leckét, csak a fiatal lány fejében még zavar van, még nem érti.
Siklani a lét fölött
A Tigris és sárkány csak a felszínen wuxia, egyébként egy nagyon komoly gondolatoktól feszülő nődráma is. Li Mu Bai, Shu Lien, Jen és Veszett Róka a főszereplők, ebből csak egy férfi. Három női karakter, mindegyik más sors. Shu Lien egy alsóbb kasztbeli lány, akinek a katonáskodás egy kitörési lehetőség. Bár ő a titkos plátói szerelme Li Mu Bai-nak, mégsem ő a következő sárkány. Vagyis nem tud az lenni, ami Jenben benne van, Jen viszont nem áll készen mentálisan. Ennek köze van ahhoz is, hogy Veszett Róka hamis tanításokat adott át neki. Veszett Róka szintén tragikus karakter, mert bár rossz, ne feledjük, őt is becsapták. Li Mu Bai mestere ágyasának vette, majd eldobta, de a kungfura nem tanította. Ha nem volt rá alkalmas, ezt azonnal is megmondhatta volna neki, mégis kihasználta fiatal korában Rókát. Mi már csak megkeseredett, félművelt, becsapott Rókát ismerjük. Amúgy a kínai mitológiában a Róka és a Sárkány sem negatív alakok, ezt fontos tudni.
Egyébként ezek a régi ókori regények jó példák arra is, amit a mostani lebutított verziójú, konzervatívnak beállított nézetek fals módon interpretálnak. Vagyis a nők is harcoltak, a kungfunak több stílusa is kötődik női mesterekhez, a nők sem egysémájú karakterek voltak.
Sári László A nő máshol van, Kelet, ha ragyog című könyvében a kínai kultúra különböző női karaktertípusait elemzi.
„Siklani a lét fölött!
Ez az! Ez volna az! Minden nagy zajban a távolba és a csöndbe menekítjük boldogságunkat. Ha egy férfi saját zaja, saját tetteinek és terveinek hullámtörése kellős közepén találja magát, ő is varázslatos és csöndes lényeket lát elsuhanni maga mellett, és sóvárog az ő boldogságuk és tartózkodó lényük után – ők az asszonyok.” Egy nő lehetett, rókatündér, sárkány, tigris, és behódoló karakter is. A változás törvénye kimondja, hogy egy nő sem csak egy szerepben van otthon.
A Tigris és sárkány azért is zseniális, mert általában a férfi a tigris a földhözragadt, a fizikai, a nyers erő, és
a nő a sárkány, a légies, a szellemi. És filmünkben ez pont fordítva van. Li Mu Bai a sárkány és Jen a tigris.
A Tao-kör, a yin-yang formában, egymásba olvadó őselemeit jelképező tigrist és sárkány sokkal több, mint egyszerű férfi és női viszony.
„Sárkánylakból tigrisbarlangba.”
A Sárkánylakból tigrisbarlangba egy kínai mondás és tulajdonképp azt jelenti, hogy csöbörből vödörbe, de most nem ezt az értelmét vizsgáljuk meg, hanem hogy mit is jelent a tigris és a sárkány egy kínainak – vagyis mit is jelentenek a film karakterei valójában. Mivel 2022 a víz-tigris éve, a kínai zodiákus jegy értelméhez is kapcsolódik a film jelrendszere is. Fontos tudni, hogy lehet, hogy meglepődsz, de a régi Kínában a buddhizmus elterjedése után betiltották a jóslást, a horoszkóp megfejtésére csak javaslatot lehetett tenni (lásd javasemberek). Azt a fajta előrejelzést, ami miatt ma oly sokan csillagjósokhoz fordulnak sarlatánságnak tartották és nagyon veszélyesnek, hogy a karmával játszik valaki. Ezt ma is érdemes megszívlelni.
Ha egy távoli korról a legtöbbünk számára ismereten világot idézünk meg, akkor nem árt tudni, hogy a fogalmak, amit használnak, mit is jelentenek.
Ang Lee e filmje, amely az elfojtott szerelem, a becsület, a jó és a rossz és a tévútak témáit kutatja, már a címe is egyszerűsített fordítás. A teljes cím Guggoló, kucorgó tigris és rejtőzködő sárkány.
A pattanásig feszült, minden izmát robbanásra, ugrásra tartógató tigris és a sejtelmes, megfoghatatlan sárkány. Fontos azt is látni, hogy a tigris el akar bűvölni, le akar nyűgözni, látszani akar, a tigris megmutatja a tudását. A sárkány nem akar látszani, a sárkány rejtőzködik, nem mutatkozik meg akárkinek, azt is ki kell érdemelni, hogy a sárkányt észre tudtad venni. A költészet, a művészet sárkányait maximum nem érti a köznép, a harcművészet sárkányával való találkozás, főleg, ha harcra próbálod kényszeríteni halálos lehet.
A tigris mindig azt szeretné, hogy elismerjék, a sárkány a lét fölött siklik,
ezek a fogalmak számára semmit nem jelentenek.
A tigris
A víz-tigris színe legfelül fekete, kifele forduló yang év, és így tökéletesen ellentéteként kapcsolódik a yin befele forduló, rejtőzködő sárkányához. A nyugati égtájhoz tartozott a tigris, a keleti égtájhoz a sárkány. Bár nagyon könnyű belecsúszni abba a megfeleltetésbe, hogy az egyik a férfi, a másik a nő, egy nő vagy férfi is lehet befele és kifele élő, de most maradjunk a tigris karakterénél.
Ziyi Zhang által játszott Jen maga a dinamizmus, a lobbanékonyság. A tigris domináns jegy, uralkodói jegy, és érdekes módon a halhatatlan női erő szimbóluma is. Öntörvényű, az öntörvényűség kezelése az ő személyes belső harca. Fel is tudja rúgni a szabályokat, game changer, ahogy egy angol mondaná, a tigris jegye a tudatosság fejlesztésével kapcsolatos út.
A tigris mindent az értelem, a megélés szemüvegén keresztül néz, pontosabban fogalmazva a gyakorlati haszna és kézzelfoghatóságán keresztül. Ez előnyt is jelent, egy szintig, de a tigris önmaga gátja. A tigris metaforája az az ember, aki nagyon ügyes sportoló, vagy olyan zenész, aki más műveit dolgozza fel, a kezében a technikai tudás, de nem művésze a tudásnak, nem tud szintet lépni, ha tud, akkor sárkány lesz. Ez a tigris önmeghaladásának dilemmája.
A másik, hogy az öntörvényűségével szinte mindent elér, de ez korlátja is.
A tigris nehezen tud megnyugodni és visszalépni egyet. A tigrisnek az élet túl sok választási lehetőséget mutat fel, pazarlás és zavar keletkezhet. A tigrisnek mivel általában elismerik, túl sok választása van, nehezebb döntenie.
A másik a szétszórtság, a figyelem megoszlásának módja. A tigrisévnek a bölcs belátás évének is kell lennie. Az erő megosztása a tanulás és a tanítás egyensúlya. A tigris nehezen tanul mástól, mert annyira gyorsan halad a saját képességei által, nehezen fogadja el, hogy valaki jobban lát valamit nála. A szerénység a legnagyobb feladata a tigrisnek, és hogy ne éljen vissza a képességivel, a hatalmával.
Ezek a megfigyelések egyszerre komplexek és nagyon is pragmatikusak. Egy szép nő sokkal több férfi közül választhat, és egyáltalán nincs könnyű dolga. Ugyanúgy egy élsportoló vagy politikus komplex szituációkat teremt magának, amiben könnyű elbukni és mindent elveszteni. A tigris dupla vagy semmi, ha dupla, sárkány lesz, ha semmi, akkor kevesebb lesz, mint amiből elindult.
A sárkány
A kínai mitológiában a sárkányok általában jók. Ennek ellenére vannak olyan ókori anekdoták, amelyekben egy-egy sárkányt gonosz bűneik, vétkeik miatt azzal büntettek, hogy nem térhetett vissza többet az égbe, és a földön kellett sínylődnie az idők végezetéig. Ez eléggé emlékeztet a bukott angyalok apokrif történeteire. De fontos még egyszer leszögezni, hogy a sárkányok a legfőbb pozitív éthosz lényei a kínai kultúrában. A nyugat kulturális történetei csak azok, amelyben a sárkány harcias, gonosz, ellenséges lényként jelenik meg. Ázsiában Japántól Koreáig a sárkány az éteri szuperokos, szuperbölcs überlény.
A sárkányt úgy képzelték el, mint a fényes, égi princípium, a jang megtestesülését,
és ami már levetette, elvesztette a kapcsolatát a sötét, földi princípiummal, a jinnel.
Mind a mai napig magát Kínát, a kínaiakat és a kínai kultúrát is szimbolizálja.
A sárkány Kínában általában korántsem olyan harcias bestia, mint nyugati társai, azonban, mint a jang princípium megtestesülését, hatalmi jelvényként, az erő demonstrációjára már az ókorban is használták. A sárkánnyal kapcsolatban azt a harcművészetben alaptézisnek számító filozófiát kell megérteni, hogy a sárkány megelőzi, kikerüli a harcot, ha egy mód van rá. Ha harcba keveredik, akkor villámgyors és ravasz.
A kínai harcművészetek saolin kungfu irányzatában ismert az ún. „öt állatstílus” (vu-hszing-csüan). A sárkánystílust (lung-csüan) az erőteljes tigrisstílus ellentétének tartják, amelyben sokkal jelentősebb szerepet kap a szellem művelése és a test könnyed mozgékonysága, amellyel a gyakorlók a fellegekben „úszó” sárkány eleganciáját kívánják imitálni. A stílus legfontosabb „fegyvere” a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak kampószerű begörbítésével létrehozott „sárkánykarom”. Ezt Li Mu Bai néha be is adja.
A tigrist mi amúgy európaiként túlértékeljük, rögtön a sárkány után következő szimbólumnak gondoljuk, de ez nincs így. A kínai mitológiában a „négy szent állat” különleges lények csoportjának kiváltságos, és különösen nagy tiszteletnek örvendő tagjai az egyszarvú, a sárkány, a teknős és a főnixmadár. Így most már azt is érted, hogy Son goku mestere miért egy „zseniális” teknős.
A tigrist nem ilyen nemes lény, úgy értsd meg, mint az olyan nyers erő, ami nem kér, hanem elvesz, aki használja az erejét, gyakran kérkedik is vele.
Létezik olyan tigris, ami sárkánnyá válhat, ez a „sárkányivadék” Pi-an, aki szeretett perlekedni, tigrisszerű formában is ábrázolják. A filmben (és tágabb értelemben is) a tigriskarakter egy olyan tehetség, aki a legnagyobbak közé kerülhet, sárkány lehet, ha el tudja viselni azt a mentális terhet, ami ezzel jár.
A tigris és sárkány benned is ott van
A film maga azzal a bizonytalansággal, megfelelési vággyal is foglakozik, ami minden embert szít, hogy elismerjék, hogy becsvágyát kielégítse. Az úton mind rajta vagyunk, mind célokért harcolunk, az eszközeink tesznek minket ilyenné vagy olyanná. Hogy kicsit okoskodjak én is, két dolog, ami felróható a Tigris és Sárkánynak. Az egyik az elnyújtott középső, mongolos, szerelemes szál, ezt jobban kidolgozhatták volna. A másik a harc mikéntjei miattunk, hogy értsük. Ugye az egész cikk arról szól, hogy még így se értjük. A sárkány, ha megnyilvánul, az egy pillanat alatt zajlik le. Egy másodperc tört része a harc a sárkánnyal, és leggyakrabban halálos. Ezért is rejtőzködő.
Li Mu Bai tanítani akarja a kis sárkányt, aki még tigris, de neki az ég más sorsot szánt. Szabadakarat, karma, sors, család, nő, férfi szerepek, és szépség, és tudás. Mi az élet? Nézd meg a filmet, és kapsz válaszokat!
