„Keresem a Szükséges Minimumot; a hordozható kivitel-lel kísérletezem.”
„»Ars poeticám«?
– Olyat írni, amilyet, olvasni vágynék.”
Fodor Ákos haikui egy ha-IQ-tlan világban
A kelő nap régi fénye, ami bennünk ragyog tovább
Vigyázz, a cikk verseket tartalmaz, amik befolyásolni fognak! Ezer éveket fogunk ugrálni jobbra-balra. Leginkább napkelet felé. Nyugi, a cikk Fodor Ákosról fog szólni, de kicsit rácsúszunk Ázsiára a haiku miatt, aztán az ollót kinyitom az ókorra, majd visszatérünk a jelenbe. Ne feledjük, a kínai költészet gyökerei az i. e. 10. századra nyúlnak vissza, szóval mély ez a kút. A költészet mindig is előkelő, megbecsült szerepet töltött be a kínai kultúrában. A versek ismerete, sőt, maga a költészet, a versfaragás része volt a hivatalnok vizsgáknak is. A mérnököknek, orvosoknak, államigazgatásban dolgozóknak is kellett verset írniuk. A kínai líra aranykorában, a Tang-kortól kezdve (618–907) a mandarin hivatalnokoknak havonta kötelező munkaköri kötelességük volt a versfaragás. Még háborús időkben is illett az évszakokat verssel köszönteni. Egyszerűen azért, mert a költészet a lélekből fakad, mondták a kínaiak. Ez az egyik olyan tevékenység, amit csak ember végezhet. A stílust is ezzel csiszolták.
„A költészet a japán lélekből fakad.” Na, ennyit tettek hozzá a japánok, akik imádnak mindent japánosítani.
A japánok, akik majdnem mindent Kínától vettek át, igyekeztek felkelteni az emberekben az érdeklődést
a költészet iránt, vallásszerűen hittek abban, hogy a költészet nemesebbé teszi az ember lelkét.
Ebben a korban (Heian-kor, 794-1185) a költészeti minisztérium versenyeket hirdetett a költők számára, amelyek során előre meghatározott szókincsből kellett a költőknek dolgozniuk. Ezeknek a versenyeknek, mint az olimpiáknak, igen nagy volt a megbecsülése. A versenyekhez sok legenda is köthető, volt úgynevezett versdopping is, mint pl. az, hogy Ono no Komacsi költőnő munkáját ellopták, és a tolvaj azzal jelentkezett a versenyre.
Nyugi, nyugi, eljutunk a haikuhoz és Fodorhoz is, ne izgulj!
Szóval képzelj el egy olyan világot, ami biztat, öntöz és nevelget téged, hogy bátran írj verset! Ebben a korban (Kamakura-kor 1185-1333) alkották meg a rengát, a láncverset. Ez azért volt jó, mert a bátortalanok is belesodródtak, és ha rossz a verslánc, közösen viseljük a terhét is.
A haiku 17 morából (magyarban szótagból) épül fel. A haiku nemcsak versforma, hanem egyben műfaj is. Ebben a formában íródnak a tréfás alkalmi versek, vagy a dzsiszeiek (halál előtti búcsúversek) is, ezek azonban nem tartoznak a haiku műfajába.
„A haikut kétszer kell elolvasni. Másodjára azért, hogy átérezd” – mondta Macuo Basó, a haiku Michael Jordanje.
Az európai lírai műfajokkal ellentétben a haiku nem énközpontú. A természeti jelenségek leírásai önmagukért keletkeznek. Úgy hívják japánul szono mama („éppen ilyen”). Mivel a szöveg nem utal a művész saját értelmezésére, a befogadás jellegénél erős hangsúlyt kap a te személyes világérzésed, nem tudok rá jobb szót.
Na, most jön Fodor Ákos, végre!
Fodor Ákos költő, a haikuforma kiváló művelője, egyúttal zenés darabok, musicalek, operák és operettek szövegírója, de fordítóként is dolgozott. 1978 óta jelentek meg verseskötetei.
Ákost sokan haikuköltőnek tartják, de ez nem igaz. A haiku rendkívül szigorú, alakilag kötött verselés, melyet ebben a formájában egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen átültetni vagy újrakölteni. Igen, írt haikukat, fordított haikukat, de a lényeg, hogy rövid verseket írt. Pont.
Podonyi Hedvig, az özvegye mondta róla, hogy Ákos versei:
„Pici szövegtestek, nagy holdudvarral, az olvasóban belül érnek-élnek tovább.”
A költő születéséről így írt:
„Születésem előtt mintegy 9 hónappal
összegyűlt apám-anyám
(pusztán a Testület működtetése végett)
hogy engem oda-idézve:
életfogytiglanra + halálra
ítéljenek; Holott
semmit se tudtak rólam.
– Az ítélet jogtalan, de erős. Végrehajtása
folyamatban. Fellebbezésnek helye nincs.”
…addig is legyünk itt jól!
Fodor Ákos elő, utó és élete
Tizenhat éves korában Pilinszky szerette volna megjelentetni néhány versét a Vigiliában, de Ákos nem egyezett bele, pedig mélységesen tisztelte Pilinszkyt. Ez két dolog miatt is lényeges. Pilinszkynek tulajdonképpen nincsenek gyenge versei, mert korai zsengéit, töredékeit nem adta ki, sőt, megsemmisítette. Fodor Ákosra ugyanez igaz, nagyon szigorú volt önmagához. Állítólag versei 70%-át nemcsak, hogy nem adta ki, hanem meg is semmisítette. Amellett erős önbizalom és tudatosság kellett ahhoz, hogy 16 évesen az akkor már élő legendának számító Pilinszkyt vissza merje utasítani. Ennek meg is lett az eredménye. Nem lett ismert, nem dörgölődzött senkihez. Rendszeresen küldözgette a műveit különböző lapoknak, de javarészt elutasításban volt része. Nem tudtak vele mit kezdeni. Ma az SMS-versek, vers-polaroidok (Simon Márton) korában a rövid versek népszerűek – már amennyire a költészet népszerű. Régebben viszont félköltőnek, költőcskének tartották sokan.
Szakmai elismeréseket alig kapott. Többek között József Attila-díjat sem, amit azért ígéretes költők általában megkapnak, őt viszont akkor sem tisztelték meg vele, amikor már rég nem csak ígéretesnek számított. Most a Kossuth-díjba bele sem megyek. Ennek ellenére megtalálta az utat az olvasókhoz. Ahogy mondják, jó bornak nem kell cégér.
Árnyékban nő a Fodor
Fodor Ákos-köteteket alig találni, a válogatásokon kívül elég nehéz csak úgy venni egyet. Vadászni kell nagy webáruházakban, antikváriumokban. Ez egyfelől jó jel, másfelől nagyon jó jel. Az emberek olvasnak. Hozzá kell tenni egy tipikus internet hozta dolgot is. Fodor rövid szövegei az internetre, Instára teremtek, anélkül hogy a szerző valaha is erre gondolt volna. A Citatum oldala is tele van az ő aranyköpéseivel. A legjobban azt utálom, hogy népszerűséghajhász, giccs és ezoterikus oldalak rendszeren koppintják gondolatait anélkül, hogy odaírnák: Fodor Ákos verse.
Tudsz játszani?
– Tudok.
– És szeretsz is?
– És szeretlek is.
Ezt szokták leggyakrabban idézni tőle anélkül, hogy odaírnák, a szerzőt.
Visszavonultan élt, de azért olykor adott interjúkat:
„Nem rejtőzöm, egyszerűen nevetségesnek és kontraproduktívnak tartom, ha a festő a képe és annak lehetséges nézői közé áll és hadonászik.” Más közelítésben: „Hamlet ne menjen a szünetben a nézőtérre vicceket mesélni!” – interjúalanyként is szellemes volt, ezt ki lehet jelenteni.
A kortársairól, akik reklámok, könyvbemutatók, díjesők sztárjai voltak, így vélekedett:
Nekem kedvez, hogy
árnyékukban kell élnem:
nem égek le.
Ezt azért is emelném ki, mert sehol nem írják le, hogy Fodorban van valami frappésan frappáns franciás, nem is haiku ez, hanem a bonmot szellemisége. Egy régi interjúban ezt meg is erősíti.
„A haiku talált rám; haikukat írtam, mielőtt még megismertem volna e forma paramétereit.”
Fodor Ákosban a zen könnyedsége és improvizálása abban is megmutatkozik, hogy igen, a versei könnyűnek tűnnek, mintha te is tudnál ilyet írni, de próbáld meg, könnyűnek lenni a legnehezebb.
Soha ki nem adott gonosz „versek” a pillanatnak
Ismerői szerint nagyon szépen káromkodott. De tényleg, elegáns káromkodás kultúráját több költő ismerőse is irigyelte. Ezek úgymond freestyle dolgok voltak, és természetesen csúnya szavak garmadája szerepelt benne, de akik hallhatták azt mondták, mintha soha ki nem adott gonosz verseket hallanának. Körmondatokban káromkodott, nagyon találóan az adott személyre vagy eseményre, szituációra, majd belelovalta magát, és nem csak obszcén volt, hanem humoros is. Sajnos ezekből nem tudunk idézni. Ez ott és akkor a pillanaté volt.
Érzelmi életszínvonal
Ákosnak volt egy hozzáállása magához a léthez. Ahogy ő mondta ”sosem nő be a szívem lágya”.
Ha egy barátját fogadta, étel- és italfogásokon kívül témákkal is készült. Ebben tényleg van valami franciás életszeretet, valami mediterrán humanizmus.
Az életet igenis lehet élvezni is. A finom stílusa élete végéig elkísérte, a személyiségéből fakadt. Egyik utolsó mondata jelzi, hogy milyen is volt egy igazi úriember. Már nagyon beteg volt, mégis csupán az utolsó másfél napját töltötte ágyban fekve. Akkor is folyton föl akart kelni, figyelt rá, hogy ne okozzon túl sok aggodalmat a szeretteinek. „Végtére is attól, hogy az ember haldoklik, még nem muszáj tunyulnia” – mondta a két álomba zuhanás közötti alig ébrenlétben. Fodor Ákos nem hallhat meg, folytatódnia kell bennünk. Ha valaki magyarul szeretne tanulni, vagy kér egy magyar verset tőled, egy csokor Fodor Ákost vigyél neki. Ha érdeklődnél, de nehezen találsz kötetet tőle, addig is, amíg beszerzel egyet, a Terebess elég alapos gyűjteményt tud felmutatni a szerző modern haikuiból.
Végül pedig pár vers, ha már egy költőről írunk.
ZENEIDŐ
/ mikor az élet / bocsánatot kér azért,
amilyen máskor”
És hihetetlen, de ez később a valóságban is megtörtént, amikor XY politikus egy Kertész Imré-s márványtáblára nagyobb betűkkel volt képes ráíratni a saját nevét, a tábla állíttatójaként, mint akért a tábla készült.
EGY „HOMAGGE” RÖNTGENKÉPE
NAGYtisztelőd VAGYOK.
Aztán lehet-e jobb poén a lila gőzös ködben verseket író költők megfejtésére ez a rövid Fodor „graffiti”?
LILOZÓFUS = mélyenc
Aztán itt van még egy szösszenet, ez most mi is, vers, poén, bonmot?
bosszant mint egy helye-
sírási hiba
Fodor Ákos nagyot tudna menni a Coelho-rajongók, coachok és motivációs tanácsadók körében is. Ellenben ő tényleg szellemes is. Fodor coach milliós tanfolyamok helyett ingyen ad megszívlelendő tanácsot.
METAOPTIKA
Nagyon figyelj, mert a világot
teszed is azzá, aminek látod.
EGY AJÁNDÉK ELHÁRÍTÁSA
Ne adj igazat.
Neked túl sokba kerül;
nekem meg épp van.
JÁTÉK-SZABÁLY
Mihelyt csatának
tekinted az életet:
el is vesztetted.
Illékony, finom humora az ilyen versekben megfogható a figyelmes olvasónak is.
Szórakozottan
másvalaki arcával
Mosolyodtam el.
Zárszónak pedig egy újabb stand-upnak is beillő sora, amiért posztumusz a Tiszteletbeli székely humor-díjat is odaítéljük neki.
„Egészen biztos,
hogy előbb-utóbb ez vagy az lesz,
így vagy úgy.”
