Mai dizájn és sporttörténeti cikkünkben a Netflixes Abstract: The Art of Design | Tinker Hatfield c. doksinak járunk utána. A film alapozásnak jó, és nem is akarjuk lelőni az apró poénokat, de árnyaljuk a képet és a korszakot. Jöjjön Tinker Hatfield, aki tényleg a divatba hozta a Jordant! Ez nem túlzás. Kiderül majd miért.
Tinker the big thinker
Tinker Linn Hatfield, Jr. egyértelműen a leg, leg, leg, ha leg-ről vagyis lábról van szó. Tulajdonképpen majdnem az összes igazán ismert Nike-cipőforma, cipőmodell az ő tervei alapján készült. Már az brutális dizájnerkredit, hogy a Jordan 3-tól a Jordan 15-ig mindet ő tervezete. Mindegyiknek van rajongótábora, még az egészen furán fura Tizenötösnek is. Ezen kívül sok más alapcipő és ötlet is az ő keze alól futott ki. Ez legalább ennyire fontos, mert a megfizethető árú cipők piacán is nagyot alkotott.
Hatfield felügyeli egyébként a Nike „Innovációs konyháját”. Ő a Nike tervezésért és speciális projektekért felelős alelnöke. A több mint három évtizeden átívelő pályája, és számos innovatív terve miatt Hatfieldet a design egyik legendájának tekintik. Ezt a titulust nyugodtan oda lehet adni. Kevés ember szólt bele ennyire a sportcipőkultúrába, mint ő. Tulajdonképpen szinte csak őt viseljük, ha Nike-ot hordunk.
A sportoló
Hatfield 1952. április 30-án született Hillsboróban, Oregon államban. A Central Linn High School-ba járt, ahol szinte minden sportban kivételesen tehetséges volt. Benne volt a kosárlabdacsapatban, quarterback (irányító) volt a focicsapatban, valamint a gátfutásban és a rúdugrásban országos szinten is kiemelkedő volt. 1970-ben Oregon állam legjobb középiskolai sportolójaként ismerték el.
Oregon > Bowerman > Nike
Azt tudni kell, hogy az egész Nike-sztori nagyon szorosan kötődik az oregoni egyetemhez. Konkrétan nem lehet elmondani három mondatot anélkül, hogy ne szerepelne benne az University of Oregon. Phil Knight Nike-alapító, Bowerman edző, Prefontaine futó (a Nike egyik első arca), mindenki innen jött.
Tinker az Oregoni Egyetemen építészetet tanult, és atlétikai karrierjét Bill Bowerman, a későbbi Nike társalapítója, edzője képzése alatt folytatta. Kapcsolatuk elég szoros lehetett, abból kiindulva, hogy a doksiban is majdnem elsírja magát, amikor a haláláról beszél. Egyébként Hatfield egyetemi szinten sem volt piskóta sportoló. Beállította az akkori összamerikai egyetemi rekordot rúdugrásban, és hatodik lett ebben a versenyszámban az 1976-os olimpián. Sportolói pályafutását azonban megszakította egy csúnya térdsérülés az egyetemen töltött második évében. Sajnos véletlenül kihallgatta az orvosokat, akik nem akarták rögtön megmondani a rossz eredményt, nehogy összeomoljon. Összeomlott.
Egyetemi tanulmányai befejeztével 1977-től Hatfield építészként praktizált Eugene-ben, egészen addig, amíg végül csatlakozott a Nike-hoz. 1981-ben lépett be a céghez, és 1985-ben kezdett cipőtervezéssel foglalkozni. Itt azért érdemes figyelembe venni, hogy a Nike akkoriban egy kis vállalat volt, és igazából haveri alapon alkalmazták. Bowerman ismerte őt. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy hagytak időt neki, hogy megértse a cipőtervezés logikáját, tulajdonképpen mintha kijárt volna még egy egyetemet, négy éven át tanulmányozta a témát. Felismerte, hogy építészeti készségeit a cipőkre is alkalmazni lehet.
A suszter maradjon a kaptafánál?
Kimondhatjuk a „suszter” vagyis a cipész nem maradt a kaptafánál. Direkt nem a Nike-koronaékszerek, a Jordan-cipőkkel akarom megfogni Hatfield lényegét, mert jól kimutatható, hogy ha egyáltalán nem lett volna egy Jordan-cipő sem, Tinker akkor is nagyon sok innovációt és legendás modellt talált ki. Tulajdonképpen ő a SWAG-felelős, a kitalátor, a „vagányító”. Bátran mert új anyagokkal, formákkal kísérletezni, a Nike pedig bizalmat szavazott neki, hiszen végül is több alkalommal megmentette a seggüket a csődtől. Most nem megyünk ebbe bele, de a Nike azért nőtt ilyen nagyra, mert többször dupla vagy semmit játszott. Nem egyszer állt a csőd közelében.
Elsősorban erről az oldaláról érdemes beszélni, mert a Jordanes sztorik mindig elviszik a lényeget, vagyis hogy a faszi nettó kétévente kitalált valami újat.
Igazi innovációk, parasztvakítás és vagány kinézet. Tinker maga sem gondolhatta, hogy ennyire népszerűek lesznek az ötletei, de úgy látszik beletalált a közös tudatalattiba. Ezen kívül tényleg bármi az ihlető forrásai közé tartozhat. A párizsi Pompidou Központ adta az ötletet, hogy a légtalpat meg kell mutatni, a színvilágot szintén. A Spitfire vadászgépek díszítése inspirálta a Jordan 5-nél, de a legfontosabb, hogy soha előtte annyi ötletet nem hozott senki az anyagfelhasználás tekintetében a sportcipődizájnba.
Minden bizonnyal akkor is világhírnévre tett volna szert, ha nem létezne Jordan és az ő nevével fémjelzett cipők. Marketing és piacépítési szempontból is sikeres „cross-trainer” kifejezés ötlete is tőle származik. Elkezdett olyan cipőket tervezni, amit több sportághoz is alkalmasak. Az ötlet onnan jött, hogy észrevette az oregoni edzőtermekben az emberek különféle cipőket hoztak magukkal különféle tevékenységekhez, például kosárlabdához, aerobikhoz, súlyemeléshez és kocogáshoz.
1987-ben Hatfield aztán megtervezte a legendássá vált első Air Max 1 futócipőt, majd 1990-ben az Air Max-sorozat harmadik példányát, az Air Max 90-et (akkoriban Air Max III néven futott), ami szintén a sneaker kultúra szerves részévé vált.
Pár híresebb modell, ami még Tinker nevéhez fűződik. Már csupán egy ilyen ötlet is híressé tette volna.
Nike Air Mowabb, Nike Air Huarache. Maga korában mindegyik nagyon high-technek és újítónak tűnt.
A Nike Air Safarinak is nagy rajongótábora van, többek között én is. Olyan, mint egy dizájnercipő csak elérhető áron.
Nike Air Raidnél is egy bátor fura átkötős megoldást alkalmazott, ezt egyébként a Jordan 8-asnál is használta.
Sokan elfelejtik, hogy nemcsak kosárlabda, de teniszcipőkben is sok érdekes modellt fejlesztett Sampras-nek és Agassinak. Nike Air Oscillate, Tech Challenge II-III.
Levegő Jordán-cipők
Abban az időben, amikor Hatfield feltalálta a Nike-ot, nem volt a Nike egy olyan fontos cég. Igen, ilyen nagy szavakat is meg lehet engedni, hogy feltalálta. Ugyanis előtte voltak modelljeik, de egyik, még egyszer leírom, egyik Nike sem volt újító és piacvezető. A Nike Cortez meg eleve egy Onitsuka Tiger cipő, mint ahogy a pipa története cikkben írtam is. Szóval egy kis helyzetjelentés a nyolcvanas évekből. A Reebok, Converse, Adidas, Puma, akkor mind nagyobb és menőbb cég volt a Nike-nál. A New Balance meg futócipőben csinált sokkal komolyabbakat. A Reebok uralta az aerobic és kondi szférát, de minden más szegmensbe is gyártott. A Converse a kosárlabdasportban vitt mindent, mindkét sztárcsapatnak a Lakers-nek és a Celtics-nek is ő gyártott. Az Adidas top cég volt, a Puma meg Clyde miatt volt népszerű, és a hiphop is felemelte mindkét márkát.
A nyolcvanas években a kosárlabdapiacon: Az Adidas Forum, Pony M-100, Reebok BB 4500, Converse Weapon, New Balance BB650 mind jobban összerakott cipők voltak, mint az első Nike Air Force, Dunk, Jordan 1. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Nike futott az eredmények után. Ma már legendája van az első Jordannek, de akkor azért nem volt olyan nagy rajongótábora. Ezt amúgy a doksiban is elmondják. Kis kereséssel millió egy képet találhatsz, ahogy deszkások is zúzzák, mert megvásárolható áron adták, bár először drága volt, de hamar lehetett venni olcsóbban. Minden a hármas Jordannel és Tinker Hatfielddel kezdődött. Hatfield volt az Air Jordan III vezető tervezője.
Phil Knight, az Air Jordan III-nak tulajdonítja a Nike megmentését, több helyen is lenyilatkozta, hogy ez megakadályozta Michael Jordant abban, hogy elhagyja a céget és az Adidashoz igazoljon. Nem tudom mennyire köztudott, de Jordan kedvenc márkája az Adidas volt. Akkor még.
Jordan komolyan gondolkozott azon, hogy elhagyja a Nike-ot. Ez abból is látszik, hogy képes volt magát a Nike-tulajt és Tinkert is 4 órát váratni. Ez azért több mint pofátlanság. Tinker szerint a bemutató alatt is látszott, hogy kötözködni akar. Jordan egyszer bele is kérdezett, hogy mondjon egy dolgot, amiben ez a cipő újdonság. Erre Hatfield is felvette a kesztyűt, azt mondta nem tud egyet mondani. Jordan visszakérdezett hogy-hogy. Tinker meg rávágta, hogy mindenben új.
Ez egyébként nagyrészt igaz is. Ez az első cipő, ami igazán légtalpas kosaras cipő. A légtalpat körülvevő EVA-puhagumi is új volt, az akkori modellekhez képest.
A cipő pedig tele volt sok apró dizájnelemmel. Kezdve az elefántbőr-imitációt (ezt az emberek white cementként látták, ez a szleng neve), a hátsó részt, a bakancsos cipőbefűzőt. Ne feledjük azt se, ez volt az első Jordan-cipő, amin az ugró Jordan motívumot használták. Előtte egy repülőgépre hajazó szárnyas logó volt. Csak később került az első Jordanekre is az ugró karakter. A lényeg, hogy a Jordan hármas tényleg egy gamechanger cipő volt.
Na, most nézd meg azokat a cipőket, amiket az előbb soroltam, hogy jobbak voltak az addigi Nike-oknál. Ahogy kijött a Jordan hármas, rögtön old school-ak lettek, korszerűtlenebbek. Innentől indult el a márka legendája. A Jordan-cipők ettől kezdve minden évben valami új technikai fejlesztést, megoldást vagy dizájnelemet villantottak. Jordan volt az első cipő, aminek átlátszó, vízszínű a talpa, amin 3M fényvisszaverő anyag van, amin hologram van, amiben szénszál van, amit lézerrel gravíroztak. Persze volt pár parasztvakítás is. Hatfieldnek egyébként a kedvenc Air Jordan modellje a 11-es Jordan. A legkevésbé pedig az Air Jordan 15 tetszik az általa tervezett cipők közül.
Érdekességek
2013-ban Hatfield, Nike és Jordan koncepcióautó-terveken is dolgozott a Gran Turismo 6 számára. 2019-ben Hatfield saját cipőt kapott, Nike React „Tinker Hatfield” néven. Hatfield tervezte Michael Keaton AKA Batman „denevércsizmáját”, amelyet a Batman és a Batman visszatér című filmekben viselt.
2014-ben Hatfield jelezte, hogy tényleg megcsinálja a Nike önbefűzős cipőjét, amelyet Marty McFly viselt az 1985-ös Vissza a jövőbe című filmben, amely részben 2015-ben játszódik. Ez lett a Nike MAG, amúgy ugye mondanom se kell, hogy 1985-ben a filmben is Hatfield tervezett.
Igazi szakmai érdekesség, hogy Hatfield öccse, Tobie Hatfield is csatlakozott a Nike-hoz 1990-ben. Ma már ő is vezetőmérnök. A Nike Air Presto, Nike Free run, Nike Fly-ease, Zion Williamson cipők fűződnek a nevéhez, és részben neki köszönheted, hogy van Nike By You, vagyis tervezhetsz saját színverziójú Nike-okat.
A fogkrémtudomány
Mivel ez nem egy marketingcikk, kicsit azért beszéljünk a kamu tudományos vetítésekről is. Ezt hívják „fogkrémtudománynak”, amikor valami újat mindenképpen kell hozni, valami fingtupírozós tudományos dumát. Ez olyan, mintha a vizet úgy marketingelnéd, hogy érdekes, nedves szerkezetet fejlesztettünk ki neki. Nos, a sportcipők nem voltak mindig ilyen fontosak a divatban, a baseballsapka, sportcipő népszerűsége a nyolcvanas években indult meg. Előtte például a farmer és a bőrdzseki volt a fókuszban. Szóval a sportcipők körül folyton kellett valami űrtudományosnak ható körítést gyártani. A légtalptól nem tudsz nagyobbat ugrani, és az sem biztos, hogy jobban fogja fel a rezgéseket, sőt az sem, hogy könnyebb a cipő tőle. Aki leírja, hogy Jordan jobb játékos lett ezektől a cipőktől, ott mindig tudom, hogy full vakon van a témával kapcsolatban. Jordan valószínűleg egy lavór langyos vízzel a lábán is életveszélyesen dob és ugrik. A másik dolog, hogy ezek a hatalmas játékosok tulajdonképpen más megterhelés alatt használták azt a cipőt, mint ahogy te. Gyakorlatilag bakancsokról beszélünk. A mai modern bakancsok kísértetiesen hasonlítanak a kilencvenes évek kosárcipőihez. Az Air Jordan 9-es az konkrétan egy bakancs, de a 12-es is. Neked nem kell ilyen masszív cipő. A másik, hogy sok anyag (például a szénszál) valójában nem tölt be különös funkciót. Itt nem fog a motorháztető felforrósodni. Aztán a kedvencem a 11-es modellnél a patent leather. Na, az eredetileg az 1800-as évek luxuslakkcipőinek olajos rétegekkel kezelt vízálló bőre. A Jordan-cipőkön egy csillogó műbőr van ott. Ezt Rose Anvil el is magyarázza (5. perc környéke), az ő csatornájáról külön is írtunk, mert nagy kamuvadász.
Mindent egybevetve Tinker Hatfield azt azért megmutatta, ha akarnának ezek a nagy cégek lépesek lennének olyan anyagokból is cipőket gyártani, ami igazán tartós lenne és sokáig bírná a strapát. Nem is csak a bőr vagy a gumikeverék minősége, hanem mondjuk ballisztikus nylonvászon, cordura és hasonló anyagokból.
Az MJ-t övező hírnév biztosította a lehetőséget a Nike-nak és Tinkernek, hogy bátrabban merjenek kísérletezni, a pénz nem számított. Ez az egész sportágat meglökte. Drágább és néha jobb cipők születtek. Összességében akkor is elképesztő, hogy egy ember fejéből, ötleteiből ilyen mennyiségű iparművészeti remek került ki. Nevezhetjük őket cipőnek, de ezek már lassan műalkotások. És sajnos az áruk is affelé tendál.
