A felnőtt rajzfilm, mint olyan, sok módon értelmezhető. Hentai pornóban nem vagyok erős, de azt tudom, hogy néha átcsap horrorba, és az animált polipszex is teljesen oké a japánok szerint. Vagyis nem oké, de nem annyira furcsa, mint nálunk. Azért hoztam ezt az erotikus nyitányt, mert sokáig a rajzfilmnek volt egy ilyen szerepe, hogy ott bármit lehet. Az őrület elszabadulhat. Fritz, a macska, kilenc élete például ilyen. És olcsóbb lerajzolni, mint megépíteni. Tehát szárnyaltak a szörnyek és az űrhajók.
A listámról három kategória került ki: a kinky erotikus, a sci-fi és a horror. Nálam a felnőtt tartalmak azok a témák, amikre egy gyerek nem kíváncsi. Az előbbire nagyon is, mert tiltott. De nem szokták 18 évesen megrohamozni a filozófia polcokat a könyvtárban. Úgy is mondhatnám, Nietzschére is ki lehet írni a „18+” karikát, mert kell egy szellemi érettség, hogy értsd a mélységeit.
Ami kimaradt, az csak lemaradt, de nem rosszabb.
Amik nem kerültek még a listára, a részben felnőtteknek szánt rajzfilmsorozatok: The Simpsons; Southpark; Bojack horsemen; Love, Death & Robots stb.
Sajnos egy 10+1-es válogatás komolyan megvágja a listát is. A 20-as listán rajta volt a Persepolis, a I Lost My Body, a Vörösteknős, Strings, The Bredwinner, és a francia noir krimi. A Renaissance is. Ezek semmivel sem rosszabbak, csak amik a listámon vannak még jobbak. Ez tautológia volt tudom.
A japán zseniális sci-fi ket (Akira, Ghost in the Shell) kihagytam, mert abból külön lista lesz. Kihagytam Tezuka Metropolisát, Satoshi Kon zseniális rajzfilmjeit is.
A Paprika, Perfect Blue, a Tokiói keresztapák közül csak azért nem került be egy sem, mert annyi japán van így is a listán. A teljesen elborult Angyaltojás is ezért maradt le. A Ghibli-klasszikusokat meg azért, mert nagyrészt azokat ismerik az emberek.
Ilyenkor jön a kérdés, hogy hol tudjátok a rajzfilmeket „AZONNAL” beszerezni? Ahogy régen tetted,
fizess érte, vagy menj érte, szánd rá az időd! Amúgy kis utánanézéssel letölthetőek. Ezek nem bóvlik.
Egy jobb borért vagy minőségi sonkáért is hajlandóak az emberek elutazni 50–100 km-eket is. Miért gondolsz egy filmet kevesebbnek ennél? Az összes itt felsorolt alkotás 3-4 évig is készült. Van, ami a szerző 10–15 éven át dédelgetett terve, fő műve. Tekkon Kinkreet például. Mindenképpen egy magas színvonalat képvisel. Igenis, a minőségért menni kell.
Ne is húzzuk az időt! Lássuk a medvét! Vagyis a disznót. Napóleont.
1. Állatfarm
Az Állatfarmot 1954-ben mutatatták be. Mai napig modernnek hat. Brit rajzfilm, amely George Orwell azonos című regénye alapján készült. A diktatúraellenes szatírát maga a CIA is támogatta, mert jó propagandaeszköznek látta a szovjetek ellen. Maga az alkotás túlélte a rendszereket, kurzusokat, és örökérvényű igazságokat mond az egyenlőkről és egyenlőbbekről.
A rajzfilmnek vannak magyar vonatkozásai is. John Halas volt a producere. Halas kétszer is szerepel, a listánkon vele kezdünk és vele végzünk. A rajzfilm zenéjét a szintén magyar Seiber Mátyás komponálta. Magyarországon az Orwell-regény is csak a rendszerváltozás után jelenhetett meg, így a rajzfilm is csak 1992-ben került először műsorra.
2. Ráncok (Arrugas)
A Ráncok című spanyol animációs filmben két idős ember egy nyugdíjas otthonban eltöltött éveit és barátságát követhetjük nyomon. Új lakó érkezik az otthonba, egy volt bankigazgató. Már eleve furcsa érzés neki, aki mindig megmondó ember volt, hogy ezer módon korlátozva van. Nemcsak bankvezér, hanem egy művelt nagypolgár is, erre beteszik a kvázi prolik közé. Mindenki kedves vele. De ez akkor is egy börtön. Ahonnan több szökést is megpróbálnak összehozni. Néha nem tudod, hogy vígjáték-e vagy tragédia, mert ilyen az igazi dráma. Mindegy is. Egy spoilert elmondok. Szökés közben az Alzheimer miatt elfelejt vezetni, ezért karamboloznak.
Tartozom egy vallomással. Egy tipikus pózer vagyok. Ezt a filmet hónapokig, majdnem egy évig húztam-halasztottam, hogy majd megnézem. Mert kit érdekel öregek nyavalygása, a kevés szabadidőmben valami könnyűt szeretnék látni inkább. Hatalmas hiba volt várni vele. Az egyik legszebb rajzfilm, sőt filmélményem. Keveset mutat és sokat ad. Kötelezővé tenném.
3. Tekkon Kinkreet
Michael Arias egy latino Los Angelesből. Mint ahogy te is lehetsz westcoast raprajongó Vácról, ő is lehet mangarajongó LA-ből. 23 éves kora óta Japánban él. Ő lett az első külföldi, aki japán mangából csinált animét. Nem is akármilyet. Rosszul fogalmaztam, egy legendás animét.
A Tekkon Kinkreet egy városnegyed, Treasuretown átalakulásának története két árva gyerek szemén keresztül. Fekete és Fehér (Yin és Yang?) két utcagyerek, akik úgy élnek a negyedben, mintha az az övék lenne. A Tekkon egy filozofikus felnövéstörténet, egy küzdelem az illúziók elvesztéséről, a túléléséről, és a saját személyiséged megőrzéséről. A régi város hibáival együtt is ezerillatú, -színű és -formájú. Mindenki kis üzleteket visz, több-kevesebb sikerrel. Aztán megjelenik egy nagybefektető, aki egy Hello Kitty tematikájú Disney-világ jellegű vidámparkot akar csinálni a negyedből. Az erőltetett jópofaság és a műmosoly eltünteti az igazi életet.
Az igazi gonoszság, a racionalitásra hivatkozva, el akarja űzni a benned lévő gyereket, aki még hisz az elvekben, valamifajta közös betyárbecsületben, igazságban.
Ez a rajzfilm a tartásról, a stílusról szól, leheletfinom buddhista eszmefuttatásokkal megtűzdelve. Gourmé anime.
4. Éjszakai vonat a csillagokhoz (Ginga-tetsudô no yoru)
Ezen pszichedelikus anime a +1. kivétel is lehetne a listán, mert ezt gyerekeknek készítették. De komolyan, gyerekeknek mesét a halálról? Igen. Japánban ez oké. Ennél furcsább rajzfilm nem nagyon van. Két beszélő kiscica metafizikai utazásra indul egy varázslatos vonaton a galaxis középpontjába. Ilyen csak Japánban készülhet el.
Az Éjszakai vonat a csillagokhoz Mijazava Kendzsi mesegyűjteményéből származik. Mijazavát nálunk nem ismerik, Japán egyik legnagyobb buddhista költője. Tanító volt és meséket is írt. Hát nem viccelte el. Amúgy miért nem lehetnének olyan mesék, amiknek a végén eltörhet a mécses a lurkóknál. Kendzsi az a típusú író/költő, aki nem tesz különbséget gyerek és felnőtt között, rögtön a szívhez szól.
Puzsér és FAM tartott nemrég egy nagy beszélgetést a buddhista filmekről. Nem linkelem be, mert bullshit-generátorral egy órát beszéltek a semmiről, nem nagyon ismertek valódi buddhista filmeket. A magyar politika és kultúra ismerete nem jogosít fel minden témában való szakértelemre. Te most viszont szakértő lehetsz. Aranyos kiscicák a szegénységről, az igazságtalanságról, a halálról beszélnek neked. Kategorizálhatatlan rajzfilm. Az intrója is rögtön elvisz, behúz, beránt. Az anime zenéjét jegyző Harumi Hosono legalább akkora félisten, mint bárki ezen a listán. Őt külön is ajánlom, ha szereted a chilles, tropical zenei dolgokat.
5. Szentjánosbogarak sírja
A háborúknak sok vesztese van, de a legnagyobb vesztesi a gyerekek: vagy meghalnak, vagy nincs gyerekkoruk.
Isao Takahata animéje ritka őszinte szembenézés Japán háborús múltjával kapcsolatban. Egy érett társadalom tud beszélni a múltjáról, és nem egy eldugott művész mozi sarkában öt embernek, hanem a legnagyobb japán stúdió vezető produkciójaként készült a szívbemarkoló alkotás.
A Miyazaki vezette Studio Ghibli garancia a magas minőségre. Hely híján a Szentjánosbogorak sírját választottam. Isao Takahatának amúgy bármelyik alkotását bátran ajánlom. Az Only Yesterday-ről írtunk már a Véletlenül magyar cikkünkben, hiszen magyar népzene szól a szintén elsősorban felnőtteknek szánt rajzfilmben.
7. Libanoni keringő (Waltz with Bashir)
Fiatal voltam és kellett a háború.
Képzeld el magad a történelemben! Lehet aznap esett le az atombomba, de te épp akkor voltál leginkább szerelmes. Szerelmem, Hirosima. Az emberek nem maguk egy történelemlecke. Lehet, épp felszabadul a világ a legnagyobb gonosz alól, de neked épp aznap iszonyatosan fáj a fogad. Fiatal vagy és belerángatnak egy háborúba, hogy ez a kötelességed. Ritkán beszélünk arról, hogy a háborúkban leggyakrabban a fiatalok színe-javát aratja le a fekete kaszás. Aki életben marad, arra is traumák várnak. A fiatal férfiak sokkal jobban befolyásolhatók, a nagypolitika összefüggéseit sem értik még annyira. Mindegy, hogy melyik oldalon használnak, csak eszköz vagy egy zavaros rendszer oltárán.
Ari egy barátja visszatérő rémálmait hallgatja a bárban. Amikor is rájön, hogy alig emlékszik, nem akar, nem tud arra emlékezni, hogy az 1982-es libanoni háborúban mit is csináltak valójában. Izrael Libanonból kiinduló gerillaakciók megakadályozására 1982-ben támadást indított az ott lévő PFSZ-erők ellen. Természetesen ez mindig lehetőség egy kis gyilkolászásra.
Nagyon bátor szembenézés a közel-keleti zavaros történelmi múlttal. A háborús trauma és annak feldolgozása sajnos napi élmény Izraelben. Az HBO által létrehozott Terápia sorozat eredeti izraeli verziójában többek között szintén a saját háborús bűneik traumáit veszik górcső alá.
7. A vad bolygó (La Planète Sauvage)
A vad bolygó (francia címén La Planète sauvage, angol címén: Fantastic Planet) egy 1973-ban bemutatott sci-fi rajzfilm, René Laloux rendezésében. A film nemzetközi francia és csehszlovák koprodukció eredménye. Az 1973-as cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját.
Sokat elárul a magyar kulturális nívóról, hogy René Laloux-ról nincs magyar Wikipédia sem. Pedig Az idő urait is neki köszönhetjük. Azért nem Az idő urairól beszélünk most, mert a Vad bolygó, ha lehet ilyet mondani, még mélyebb kérdéseket feszeget. Az Avatar c. film sokat koppintott ebből a rajzfilmből is.
A film egy olyan alternatív jövőt ábrázol, amelyben az emberi lényeket „Om”-oknak nevezik (francia nyelven ez egy szójáték: hommes=emberek). A helyszín a „Draag”-ok bolygója, ahol a Draagok háziállatként tartják az Omokat (egy mágneses nyakörvvel). A Draagok egy kék színű idegen faj; formára emberszerűek, de nagyjából százszor nagyobbak náluk. Néhány Omot befognak háziállatnak; a többieket pedig, akik vadon élnek, bizonyos időközönként kiirtják. A Draagok barbár bánásmódja ironikus kontrasztban az Omok magas műszaki és szellemi fejlettségével.
A történet azzal kezdődik, hogy egy nőstény Om rohan karján csecsemőjével, mintha üldöznék. Hirtelen egy hatalmas kéz nyúl felé és megakadályozza, hogy továbbhaladjon. A durva játék következtében végül az Om nő meghal. Egy fiatal, óriás lány „fogadja örökbe” az elárvult Om kisfiút, el is nevezi Terrnek, és elkezdi betanítani háziállatnak, ami egy bevált gyakorlat.
A rajzfilm zsenialitását az is adja, hogy az embereket nem (de a kék Draagokat sem) jó vagy rosszként ábrázolja. Az emberek tetejébe sokkal erőszakosabbak, de ez csak a vége felé derül ki. Többet nem mondhatok. Annyit még, hogy a rajzfilm zenéje személyes kedvenceim közé tartozik. A francia funk és filmzene a hiphopnak is nagy inspirációja. Aki magától rájön, melyik rapper dolgozta fel a filmzenét, az egy francia sörre a vendégem.
Alain Goraguer – Le Bracelet
8. Intolerance I-II-III.
Köszönjuk Youtube, Vimeo! Ezt most nem cinikusan írom.
A legtöbb ember sajnos nem néz rövidfilmeket, nem jár Mediawave-re, Anilogue-ra, Kaffra.
Viszont ha eléje van téve, abszolút hajlandó megnézni. Ennek köszönhetően több alternatív szerző is világhírű lett. Ebből a vonulatból nehéz egy embert kiemelni. Szerettem volna megmutatni, hogy nagyon sok, a nagy forgalmazók világán kívül létező, alkotó van, aki szintén magas színvonalat képvisel.
Phil Mulloy ír-angol animátor, festőnek készült, de sokáig forgatókönyvíró volt. Hála Istennek visszatért az animáció világához is. Animációit „szatirikus groteszknek” írják le, amik gyakran humoros és időnként megrázó módon ábrázolják az emberi természet és a politikai és vallási értékek sötét oldalát. Vizuális stílusa elég sajátságos, primitív, barlangrajz hatású, törzsi, gyakran csontvázszerű alakok mozognak minimalista háttér előtt. Mulloy több mint 30 animációs filmet készített, amelyek közül sokan hollywoodi műfajok mentén tematikus csoportokba tartoznak.
9. Habfürdő
„Maga halálhíreket is tud közölni hozzátartozókkal.”
Ó, mondd, te kit választanál? Nyócker; Habfürdő; Rubent Brandt; Fehérlófia; Az ember Tragédiája? Jankovics Marcell a nagyágyú, de olyan erősek vagyunk magyar rajzfilmben, hogy ebbe bizony beletörött a bicskám. Végül Kovásznai György alkotását, a Habfürdőt választottam.
Miről szól? Zsolti, a kirakatrendező, esküvője napján lelép, és védőnőként dolgozó menyasszonya, Klárika, kolléganőjéhez, Annihoz menekül. Ez is elég furcsa. Anni épp az ötödik orvosi felvételijére készül albérleti szobájában. Zsolt ráveszi Annit, hívja fel a jegyesét, és közölje vele, hogy meggondolta magát, mégsem veszi el.
10. A Belleville-i randevú
A Francia rémes, aminek a magyarok ezt a buta alcímet adták, nemcsak önmaga miatt került a listára. Sylvain Chomet rendezőnek a Jacques Tatira hajazó Illuzionista miatt is itt lenne a helye. Ez a film a képekkel kommunikál, vagyis azt hiszem az egész Belleville-ben van vagy 6 mondat. Mégis érteni fogod.
A történet Championról, a mélabús, vézna kisfiúról szól, akit nagymamája, Madame Souza nevel. Az évek múlásával Champion komoly bringás lesz, olyannyira, hogy egy napon esélyesként elindul a Tour de France-on. A verseny alatt azonban két, feketébe öltözött, titokzatos férfi elrabolja őt. Ekkor indul csak be a belleville-i hármas. A rajzfilm képi világa annyira francia, annyira európai, annyira a miénk. A történet maga túl van azon, hogy gyerek vagy felnőtt rajzfilm. Ez egy rajzfilm mindenkinek.
+1. Heavy Metal
A Heavy Metal, vagy Metal Hurlant, az egyik leghíresebb képregény-antológia, az első 20 éve mindenképp. A világ legjobbjai rajzoltak benne. Ja, csak ezt könnyű így mondani. Amikor kiadták, nem lehetett tudni, hogy ezek a legjobbak a XX. században. A szerkesztők zsenijét dicséri, hogy észrevették korán őket.
Maga a rajzfilm elég szürreális alkotás, gyakorlatilag afféle reklám- és propagandafilmje az 1977-ben indult legendás magazinnak. A filmben egy Loc-Nar nevű ragyogó zöld gömb meséli el egy kislánynak, hogy a különböző korokban tett utazásai során milyen hatást gyakorolt az ott élő emberekre, és miként tette gonosszá őket. A rövidke epizódok közt van minden, ami szem-szájnak ingere: sci-fi, zombi-horror, fantasy, melyek megvalósulásán többek közt olyan nevek dolgoztak, mint a legendás Moebius, a zenei aláfestés pedig Black Sabbath, Nazareth vonalon hasít. Ja, igen, ennek is John Halas a producere.
