A zenei Erőmű

Miért most?
2021-ben a Kraftwerk lett az első német zenekar, amely bekerült az amcsi Rock and Roll Hírességek Csarnokába. Mekkorát változott a világ! Megjelent egy könyvajánlónk még jó egy éve az 1913: az évszázad nyara, amiből többek között kiderül mennyire marginális volt az amerikai kultúra Európához képest a század elején. Eltelt 100 év és olyan mintha Amerika mesélne el minket. Ha zenetörténetről beszélünk, leginkább amerikai zenekarokra gondol mindenki. Ha nagyobbra nyitja az ollót, akkor is csak az angolszász zene történetére, mert szorosan Anglia a második. Ez nem ilyen egyértelmű. A kortárs popzenére sokak szerint a legnagyobb hatása nem a Beatles-nek volt, hanem a Kraftwerknek. A cikk arról fog szólni, hogy ez miért lehetséges. A francia, de a német zene amúgy is alapból méltatlanul alul van reprezentálva. Szegény Scooter, he-he.

Azért mert öles betűkkel nem írta le egy angol újságíró, attól még bőven kimutatható
a Kraftwerk hatása kábé mindenre, ami a nyolcvanas évektől meghatározza a popzene
hangszerelését. A németek jöttek, láttak és végre most először győztek is.

A Kraftwerk leginkább az elektropop és a krautrock terén végzett úttörő hangzásairól ismert. A német Erőmű számos zenei stílust fertőzött meg, mint például a szintipop, az elektro, a detroiti techno, a house, a disco, és egyértelműen döntő hatással volt a hiphop kezdetére is. 1997-ben a New York Times úgy írta le a Kraftwerket, mint az „elektronikus tánczene Beatlesét”. Sok szakértő nemzetközi szinten is minden idők legbefolyásosabb zenei csoportosulásaként értékeli őket.

Why Kraftwerk are more influential than the Beatles

Az erőmű kisugárzása
A zenekar számtalan művészt inspirált, tulajdonképpen a kortárs könnyűzene elitjét (David Bowie, Dr. Dre, Siouxsie and the Banshees, Joy Division, Primal Scream, Björk, The Human League, Depeche Mode, Duran Duran, Alphaville, Simple Minds, O.M.D., Rammstein, Ultravox, Moby, New Order, Daft Punk, Coldplay) akik konkrétan meg is nevezték őket. Nagy befolyásuk volt/van továbbá az amerikai elektro-funk szcénára is. A Kraftwerk cuccainak mintázása, minimalista feldolgozásai és táncolható ütemei a későbbiekben erős hatást gyakoroltak a detroiti techno világára is. Különösen a korai időkben. Jeff Mills és Derrick May, a detroiti techno közeg két legjelentősebb úttörője, közvetlenül a Kraftwerket idézi művészi munkájuk inspirációjának forrásaként.

Ahhoz hogy megértsük a Kraftwerk egyediségét és az inspirációs környezetet, ami őket körülvette, meg kell nézni a kort, amiben formálódott. Az 1960-as évek végén Nyugat-Németországban még nem éledt újjá a zenei, kulturális élet a II. világháború után.

A legtöbb német együttes copy paste angol és amerikai zenéket játszott. Akkoriban mondta
rájuk Sarte, hogy „Nem elég hogy a németek németek, még amerikaiak is akarnak lenni.”

Az értelmesebb fiatalok unták ezt a módit, és nem kapcsolódtak szüleik kultúrájához. Másfelől az apák szintjén az egész korszakot átlengte a bűntudat érzése, melyhez a fiatalok szintén nem tudtak kapcsolódni, lévén kisgyerekek voltak a háború alatt. Nem éreztek bűntudatot. Ott volt ellenben egy zsigeri érzés, egy elemi igény a németekben, hogy újradefiniálják önmagukat. Jobban, mint a franciákban, angolokban. Ők voltak Európa szégyenpadján kulturálisan. Erről a zérópontról elemi erővel robbant a német újhullám. Ebben az időszakban alakultak meg Németországban a kísérletező zenekarok (Can, Tangerine Dream, Popol Vuh, Kaleidoskop stb). Ez egy olyan időszak volt, ami végül megszülte a külföldön krautrocknak nevezett új hullámot, aminek a vizein úszott fel a Kraftwerk is.

Káposztarock
A Krautrock! Eszik vagy isszák?

„A föld alól jöttek furcsa frizurával, szakállal és arcberendezéssel, varázsgombát reggeliztek és LSD-t
ebédeltek, radikálisok voltak és káoszban utaztak. És a jövő zenéjét játszották.” – Deimanik László.

Ennél jobban nehéz összefoglalni a közös pontokat, de egy biztos, a német káposztarockerek feltalálták magukat és a rock mellett, ha már úgy is ott voltak, az elektronikus zenét is forradalmasították.

A Kraut egyébként szó szerint növényt jelent. De nagyon gyakran használják a káposztára is, a Kraut und knedl (káposztás knédli) a világhírű (nem) német konyha egyik gyöngyszeme. Jól van na, nem lehet egyszerre BMW-t meg jó ételeket is létrehozni. A Wikipédia elég rosszul fogja meg, mert a Kraut (növény) kvázi fű, tehát füves zenekarok poén adja magát, de nem ez az értelme. A Krautok vagyis a káposztazabálók, a németek egyik angol gúnyneve, mint kb. a Friztek.

A kozmikus káposztarock kialakulása
Körülbelül 1973-ig a Deutsch-Rock („német rock”) szót használták a nyugat-németországi új bandákra. A brit és amerikai zenei sajtó imádta szívatni őket és a „Teuton rock”, „Überrock” és „Götterdämmer rock” nevek is befutók voltak. Végül a Krautrock nyert, mint a legviccesebb sértés. Maguk a németek kozmikus rocknak hívták magukat. A kosmische musik kifejezést Edgar Froese alkotta meg, majd Rolf Kaiser producer használta fedőnévként olyan zenekarok számára, mint az Ash Ra Tempel, a Tangerine Dream és Klaus Schulze. De ezt maguk a zenekarok sem szerették. A „Berliner schule” a „düsseldorfi iskola” vagy a bajorok sosem fognak egy rakklapon káposztarockot árulni. Sőt! Tisztázni kell. Olyan, hogy krautrock-hangzás, nem létezik. Tán csak annyiban, hogy egy országban, egy adott időben sok német zenekar írt hosszú elborult számokat. A NEU! szinte élőzene techno, mechanikusan lüktető 4/4 egy markáns stílus. Ez erősen különbözik a Tangerine Dream kozmikus, majd popos elektronikájától, a Kraftwerk hideg syntwave elektronikájától vagy a Can, Amon Duhl II monumentális, kozmikus space grooveokra épülő hosszú dalai megint mind mások. Ott van aztán a népzenei hatás a Popol Vuh meg a Gila dalaiban. A free jazzes témába bele sem megyek.

A némileg pejoratív élű megnevezés a mindig szellemeskedő brit popsajtóban terjedt el valamikor 1972 táján, a német zenekarok Britannia-szerte ismertté válása idején. A legtöbb zenekar tagadta, hogy „krautrockot” játszana. A kifejezést elsőként a Virgin Records használta 1972-ben. Különféle források szerint, a „krautrock” eredetileg egy humoros kifejezés volt, amelyet állítólag az 1970-es évek elején talált ki John Peel brit lemezlovas, majd ezt vette át a Melody Maker nevű brit zenei újság.

Maga az időszak, jobb szó híján kraut zenészei kimondottan elutasították a „krautrock” nevet. Ez a „kosmische Musik” esetében is így volt. Julian Cope zenetudós Krautrocksampler című könyvében azt mondja, hogy „a krautrock egy szubjektív brit jelenség”, nem pedig a tényleges akkori nyugatnémet zenei szcéna. Például míg az eredetileg krautrockként megjelölt főbandák egyike, a Faust felvett egy 12 perces, „Krautrock” című számot, később azonban elhatárolódtak a kifejezéstől. Mondván: „Amikor az angolok a krautrockról kezdtek beszélni, azt hittük, csak minket piszkálnak. ” – Annyira nem gondolták, hogy össze lehet őket mondjuk hasonlítani a Krafwerkkel vagy a Neu-jal, hogy azt hitték csakis róluk van szó.

A német hetvenes éveket meghatározó space-rockmozgalom során a művészek olyan változatos műfaji elemeket egyesítettek, mint a pszichedelikus rock, az elektronikus zene avantgárd formái, a funkritmusok, a jazzimprovizáció és az „etno” zene stílusok. Az Amerikában és Nagy-Britanniában előforduló zenék dalszerkezetének és dallamának mintáitól tudatosan távolodva, határozottan a mechanikusabb és elektronikusabb hangzás fele orientálódtak. Kábé ennyi a lényeg. Ha bele akarod magad ásni, mert ebbe tényleg érdemes, akkor egy jó ízléssel összerakott válogatás a Recordertől már jött ki majd 11 ével ezelőtt.

Mi a következőket ajánljuk, ha van gombád, ha nincs.

Az Amon Düül II (vagy Amon Düül 2) a műfaj egyik úttörője. 1967-ben alakult radikális baloldali művészeti közösségként. Müncheni székhelyű művészek, rejtélyesen az egyiptomi Amon napistenről nevezték el magukat. Az egyik tag, Daniel Fichelscher a legendás Popol Vuh bandából igazolt át ide.

Amon Düül II: Phallus Dei (full album), 1969

A Neu minden évvel egyre fontosabb és érdekesebb lesz az idő múlásával. Érdemes az élő koncertjeikre ránézni, megelőlegezi a technót is.

Neu!: Neu! (Full Album)

Aki megmondja kommentben melyik Madonna-szám lett a Gilától koppintva, vendégem egy bármilyen német sörre, bárhol.

GILA: In a sacred Manner

David Bowie szerint a nyolcvanas évek hangzását a La Düsseldorf nyitotta meg. Nagyon fontos ihletőinek nevezte őket. Szerinte, aki nem ismerte a La Düsseldorfot, az is csak azt koppintotta, akik őket koppintották.

La Düsseldorf: Rheinita

Ezek után mondd azt, hogy olyanok, mint a Kraftwerk. A fenti bandák kétség kívül hatottak egymásra, ráadásul a zenekarok tagjai játszottak itt is, ott is. Van átfedés. Mivel a space rock-, krautrockhuligánok nagyon veszélyesek – igen, tudom, hogy sokak szerint a Can a legfontosabb banda. A német zenei vallásháborúba most nem mernék belemenni.

A közös zenei koncepciók megvalósítására szolgáló szervezet
1968-ban tényleg lehetett valami a levegőben. Mindenki forrongott, de minimum zenekart alapított. Az ifjú Ralf Hütter és Florian Schneider is úgy döntött, hogy zenekart alapít.

Ha zenekart alapítasz, és német vagy teljesen logikus hogy banda neve legyen mondjuk: Organisation zur Verwirklichung gemeinsamer Musikkonzepte (A közös zenei koncepciók megvalósítására szolgáló szervezet). Ez nem vicc, ez volt a banda neve. Német humor. Természetesen soha senki nem mondta ki ezt a hosszú nevet, csak a rövidebb Organization nevet használták. Végül csak egy albumot, a Tone Floatot készítették el ebben a verzióban.

Organisation: Tone Float (Full Album), 1969

A Kraftwerk alapítói, Ralf Hütter és Florian Schneider a remschiedi művészeti akadémián találkoztak először. Hütter orgonán, Schneider pedig fafúvósokon játszott. Hamar egymásra hangolódott a két robotember. 1970-ben a Hütter-Schneider duó felvette a Kraftwerk nevet, és Klaus Dinger valamint Thomas Homann csatlakozott hozzájuk. Közösen megalapították a Kling-Klang stúdiót Düsseldorfban. Ennek a stúdiónak a címe hivatalosan mindmáig titkos. Végül ’70-ben jött ki az első tényleg Kraftwerk-produkció. Az album első száma, a Ruckzuck viszonylag népszerű lett a kozmikus rockot játszó klubokban. Szerencsére ezt a számukat már a TV is megörökítette.

Kraftwerk: Ruck Zuck (LIVE 1970)

A hideg nemtelen androgün robot idők még távol voltak. Tomboltak a hormonok az erőműben. Koncertjeiket általában olyan plakáttal reklámozták, amelyen egy stilizált meztelen nő beleül egy közlekedési bójába. A közúti jelzőbója egyébként a Kraftwerk logója is. A zenekar koncertplakátjairól külön cikket lehetne írni, mert képzőművészeti szinten is értékelhetők. Érdemes a Ruck Zuck live után rögtön megnézni a 8 évvel később készült élő show-t. Itt már rendesen robotolnak a zeneipari munkások.

Kraftwerk: The Robots (Live, Club Lido, Venice October 1978)

A titkolt első három album
„Senki sem akart velünk játszani, mert mindenféle furcsa dolgot csináltunk […] Egy dobos sem akart velünk dolgozni, mert voltak ilyen elektronikus kütyüink.” –Ralf Hütter.

Valamiért a zenekar, de a fősodrású média is elfelejti az első három albumot. Ezekkel semmi baj nincs, csak kevésbé illeszkednek a robotos imázsba. Igazából sok előadó örülne, ha lenne három ilyen albuma. Jól látható, hogy ez egy út, amin végig ment a zenekar. Egyáltalán nem biztos, hogy a korai albumaik csúcspontjai nem jobbak, mint a robotos korszak töltelék számai.

Későbbi interjúiban Schneider az első három Kraftwerk albumot „régészeti anyagnak” nevezte. Az a közhiedelem, hogy csak a 4. albumtól lettek ismertek, de ez nem igaz. A legkiforgottabb harmadik, a Rolf and Florian 1975-ben 160. helyre is felkerült az Egyesült Államok Top 200 albumlistáján.

A Kraftwerk első két albumával együtt a Ralf und Florian a mai napig hivatalosan sehol sem jelent meg újra. A cucc azonban továbbra is nagy hatású és keresett alkotás, és az 1990-es években illegális kalózpéldányokkal is szép pénzt kerestek a hamísítók. 2008-ban a Fact magazin a valaha készült 20 legjobb ambient album közé sorolta.

Az album hangzása „félúton van az LSD-ben sült Kraut-prog és a klasszikus Kraftwerk kifinomult minimálművészete között.” – ahogy mondta egy kritikus.

„A Joy Division, Brian Eno, Aphex Twin és Pink Floyd egy albumon hallható.
A Kraftwerknek nincs helye mindenki szívében, de mindenki fülében van. Forradalmi.”

Kraftwerk: Ralf And Florian (Full Album), 1973

Autópálya a siker felé
A klasszikus éveket 1974–1992 közé teszik, ez az a Kraftwerk, ahogy te elképzeled őket, vagyis az új robotos, gépies imázzsal felépített Erőmű.

Hütter és Schneider első három albuma még részben akusztikus és kísérleti jellegű volt, egészen addig, amíg 1973-ban úgy döntöttek, hogy a Kraftwerket kizárólag elektronikusan szólaltatják meg, miközben egyszerű dallamos pop elemeket integráltak bele. Az eredmény az Autobahn c. album lett, amely sok szakértő szerint fordulópont volt, és az első elektropopalbumnak számít. A dalok egyre inkább redukált dallamtöredékekből állnak, amelyek hangeffektusok fázisaival váltakoznak, ez a jellemző a mai napig alapvetően meghatározza a Kraftwerk zenéjét. Ezen kívül Hütter és Schneider első ízben már mintáztak, sample mintákat integráltak, melyeket a „hideg” érzelemmentes énekstílus (spoken singing) jellemez. A címadó szám több mint 22 perces, több tételre van osztva. Ennek a számnak a rövidített változata elérte az angol és az amerikai TOP 10-et is. Ezen az albumon alkalmazzák először azt a tematikus szerkezetet is, amely majd mindegyik albumukat meghatározza.

Kraftwerk: Autobahn (Full Version), 1974

Az erőmű rádióaktív lesz
1975-ben Klaus Roeder távozik, s helyére Karl Bartos csatlakozik a csapathoz. Tulajdonképpen 14 ember fordult meg az évek során az alapító duó körül. A Radioaktivität az első olyan albumuk, mely két verzióban, német valamint angol nyelvű énekkel és címmel jelent meg. Ez már jól jelzi, hogy kereskedelmileg is sikeresek. Van piacuk. Ez hozza magával azt is, hogy megkapják a vádat, miszerint nácik. Az album borítóján egy Deutscher Kleinempfänger DKE38 típusú német gyártmányú rádió látható, melyet 1938-tól készítettek nagy számban, s azokban az években az olcsó német néprádió szerepét töltötte be. Az eredeti eszközön egy rádióhullámokkal körülvett sasos-horogkeresztes német címer volt található. Noha a lemezborítón ki volt a rádióról takarva az embléma, az eredetileg köztudottan rajta volt. Maga az album még sikeresebb volt, mint az előző (Autobahn), rendkívül félelmetes az atmoszférája. De ezt nem mai fejjel, hanem az adott korszak albumainak tükrében vizsgálva.

1977-ben adták ki a másik nagysikerű albumukat, a Trans-Europa Express-t. Az album Angliában már akkora sikert aratott, hogy new-wave vonal alkotói (Human League, David Bowie) többször is inspirálódtak belőle. Amerikában a hiphop egyik úttörője, az Afrika Bambaata használta fel az album egyik track-jét úgy, hogy valamelyest felgyorsította.

Az európai rádióaktivitás hatásfoka Amerikában
Vagy mondjam, hogy a hiphopra? A Kraftwerket a tánczene és a szinti zene vonalán gyakran említik, de méltatlanul keveset a hiphop környékén.

A Who sampled adatbázis alapján 952 alkalommal mintázták hiphopszámokban,
és 246 feldolgozás. Ja, és ezt csak a Trans Europe Express-ről.

Ez brutális. Sajnos ezt mindenki elfelejti megemlíteni, milyen erős hatása volt nem csak a korai, hanem egyáltalán a hiphopra. Most pedig következzenek jobbára Kraftwerk-számok, egy kis dobbal.

Afrika Bambaataa & The Soulsonic Force: Planet Rock

JAY-Z: Sunshine ft. Foxy Brown

Dr. Dre: Under Pressure (Feat. Jay-Z)

Továbbá szintén csak a Trans Europe Express-ről mintázott De La Soul, J Dilla, Jurassic Five, Madlib, Wyclef Jean, Frank Ocean, Raekwon, 2Live Crew, Ultramagnetic MC’s, Diplo. Aki ismeri ezeket a neveket, ne feledje Kraftwerket is hallott már.

Kraftwerk: Die Roboter 1978 (Original ZDF – Rock Pop – German TV) Rebroadcast WDR

Többet ésszel, mint Erőművel
Ami miatt részben ezeket a cikkeket írjuk, hogy a legtöbb zenei feldolgozás, a jelenből, a jelen tudásával halad visszafelé. Így minden olyan logikusnak tűnik.
A Kraftwerk sikere egyáltalán nem magától értetődő. Ma is szinte lehetetlen, hogy egy német világhírű zenei projektet tudjon létrehozni, hát még akkor. Valójában egy befolyásos német popzenekar gondolata még álomként önmagában is túlzásnak tűnt: a második világháború miatt Németország elszakadt zenei múltjától, miközben Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a térkép újrarajzolásával volt elfoglalva.

A Kraftwerk az 1970-es években ennek ellenére újra feltalálta a popot.

Kellett egy kis idő, amíg a Kraftwerk megformálta az új zenei nyelvét. Három albumot készítettek kísérleti artrockvonalon (krautrock) mielőtt a klasszikus felállás összejött. Ezután egy olyan úttörő albumsorozat-Bliztkireg zúdult a popzenére, melynek hatása a mindmáig vitathatatlan. Befolyásuk tényleg csak három-négy előadóéhoz mérhető. Ha most azt mondom, hogy Bach, Mozart és Beethoven munkásságából vezethető le az egész nyugat-európai zene, akkor azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a németek felelősek a világ zenei hangzásainak a feléért. Ez kicsit sem túlzás. Ami viszont túlzás, hogy a Kraftwerk öt remekművet hozott ki egymás után. Autobahn, Radioactivity, Trans-Europe Express, The Man-Machine, Computer World. Mindegyik előremutató, csillogóan futurisztikus album. A popzenében a legtöbb zenekarnak 1-2-3 nagy dobása van. Nem így nekik. A káposztás rockkorszak inspiráló közegén túl maga a földrajzi helyzetük is a siker kulcsa valahol.

„Ahol mi [Düsseldorfban] élünk, az a Rajna-vidék. Ez Németország, de volt valaha itt egy brit szektor, régen meg francia. Közel van Hollandiához és Belgiumhoz. Tehát többnyelvűnek nevelkedtünk, míg Németország más részeivel – mondjuk Bajorországgal – más a helyzet. A miénk nagyon sok élő európai kapcsolattal rendelkezik. Párizs négyórás autóútra van, így mindig elmentünk diszkóba Franciaországba vagy új zenekarokat hallgatni Brüsszelbe. Amszterdamban tölteni a hétvégét, szintén nem volt egy ritka dolog.” – Schneider.

Egy másik fontos tényező, hogy kezdettől fogva egyértelműen elkötelezték magukat német kulturális identitásuk mellett. Tehát nem igaz, hogy valaki nem lehet nemzeti érzelmű azért, mert az EU közepén nőtt fel. Ebből most már tudhatjuk, hogy a robotoknak német az identitása.

Maga a zenei- és képvilág nagyon is erősen kapcsolódik az avantgard mozgalmakhoz.

„Közép-Európa élő kultúrája a ’30-as években megszakadt, mivel minden értelmiségi az Egyesült Államokba, vagy Franciaországba ment, vagy meghalt. A harmincas évek kultúráját onnan visszük tovább, ahol abbamaradt, és ezt spirituális szinten is értem.” – Schneider.

Kraftwerk korai, durván experimentális zenéje elektronikus poppá szelídült. A négy übermensch robot lefutatta a logaritmust és a megírt program szerint a poptörténelem egyik legnagyobb hatású együttesévé tette az Erőművet.

R.I.P. Florian Schneider!