Nem hordár, sportember, nem is akármilyen!
A mai cikkünk minden idők egyik legkomolyabb hegymászójáról szól, aki mellesleg serpa volt. Már az a szó is, hogy serpa, kicsit lekicsinylő, sőt, a szót is teljesen rosszul használjuk. Ang Rita életútján keresztül kiviláglik a hegymászó biznisz és a hírnév furcsa sajátossága, ami csak a nyugati embereknek jár.
Ang Rita volt a világon az első hegymászó, aki egymás után tízszer mászta meg a világ legmagasabb hegycsúcsát, a 8848 méteres Mount Everestet, tetejébe oxigénpalack használata nélkül. Rita sajátos tehetségéért a „hópárduc” nevet is kiérdemelte. Története egyben nemzedékének is korrajza, akik belekeveredtek a fehér ember egomániájába, határai feszegetésébe, amihez ráadásul még pénze is van. Mi sztárként üdvözöljük azokat, akik egyáltalán e hegyek közelébe mennek, de vannak, akik ott élnek. Ők nem kapnak ezért kitüntetést vagy díjat?
Rakjuk rendbe a serpát!
Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy a serpa nem egy szakma, nem hordár, hanem egy nép. A serpák népcsoportja a Himalája északkeleti részén él a magas völgyekben. Se nem teljesen tibeti, se nem teljesen nepáli nép. Erre utal a nevük is. A név jelentése: „keletiek”. Egy agresszívebb hódító népcsoport elől menekültek a 12 században a környékre. A serpák nomád, félnomád nép, a hagyomány szerint évezredekkel ezelőtt Kelet-Tibetből vándoroltak be és telepedtek le a mai Nepál északi részén.
1953. május 29. után váltak ismertté világszerte, miután Edmund Hillary új-zélandi hegymászó egy nepáli serpa, Tendzing Norgaj, segítségével elérte a Csomolungma csúcsát. Ettől kezdve a Himalája-expedíciók megkerülhetetlen segítőivé váltak. Ez a tevékenység a népcsoport számára fontos jövedelmi forrást jelent. Éppen ezért a köztudatban sokszor a serpa szóhoz a hegyi vezető vagy hordár jelentést társítják, pedig a serpa népcsoport többsége nem végzi ezt a munkát. Sőt, nagyon sok serpa (ahogy te is) kimondottan veszélyesnek titulálja ezt a hivatást. Most hagyjuk ezt az akklimatizálódtak dumát! A fagyhalálra és a 70 méter mély szakadékokra és a 10 méteres rád zuhanó jégsziklákra senki nincs hozzászokva. Természetesen a hegymászó serpák is (a korai időszakot leszámítva) már nagyon hamar ismerték az orvosi eredményeket, hogy ez hosszútávon milyen veszélyes a szervezetükre.
A serpák falvai 3000-4300 méter között találhatók, ezért ezek a legmagasabban lakott emberi települések közé tartoznak. A téli időszak beköszöntével azonban, ők is gyakran lennebb húzódnak. A serpák számára – a nyugati turistákkal ellentétben – a hegycsúcsok és jégfalak nem számítanak szépnek, inkább érdektelennek, ami mit sem von le vallási jelentőségükből. A legnagyobb hegyeket istenként imádják. A nyugati világ által „Everest”-nek nevezett hegyet Csomolungmának hívják, ami annyit tesz, hogy a „világ anyja”.
Ang Rita története
Ang Rita nepáli hegymászó volt, akinek a legtöbb sikeres Mount Everest-megmászás fűződik a nevéhez. Ő volt az első és máig egyetlen ember, aki télen kiegészítő oxigén nélkül mászta meg a Mount Everestet. Bár azóta többen is feljutottak az Everest csúcsára, még mindig ő tartja a rekordot kiegészítő oxigén nélkül. Társai ezért és ruganyos, gyors mozgásáért a „Hópárduc” becenevet adták neki. Ilyen rekordok láttán az ember hajlamos azt hinni ez tán nem is olyan nagy dolog. Fontos a dolgokat a fonákjáról is nézni. Nem a gazdag hegymászó turisták rekordjai érdemtelenek, hanem Ang eredményei emberfelettiek, még ezekhez képest is. Egyszer feljutni is nagy dolog. Főleg a régi időkben.
Egy serpa élete
Rita 1948-ban született Thame-ben, Solukhumbuban. Családja jakokat nevelt, mint ott oly sokan a térségben. Gyermekkorát a jakok gondozásával és jakos hordárként töltötte a Himaláján át Tibetbe vezető kereskedelmi utakon.
15 évesen csatlakozott hegymászó expedíciókhoz hordárként. Nem kapott semmilyen formális oktatást vagy hegymászó képzést.
A „hópárduc” legendája már az első útján elkezdődött. Egy alkalommal alacsony magasságba jelentkezett hordárnak egy Dhaulagiri-expedícióba. De nem sokkal azután, hogy elindult, szolgálatba állították egy mászás erejéig, egészen Dhaulagiri III. táboráig. Csak ő ezt nem tudta. Ezt a feladatot cipő (!) és mászó felszerelés nélkül is sikeresen teljesítette, egy rossz bocskorban. A miheztartás végett a Dhaulagiri-III tábor 7315 méteren található.
Ezután komoly feladatokra is alkalmasnak ítélték. Természetesen innentől már foglalkoztak vele, nem dobták rögtön ennyire mélyvízbe. Serpa-karrierje első sikeres csúcsmászása a Cso Oju-hegy volt 20 évesen. A Cso-Oju, 20 km-re nyugatra helyezkedik el a Mount Everesttől; tengerszint feletti magassága 8188 méter, a hatodik legmagasabb hegy a világon. Nevének jelentése tibeti nyelven: „türkiz istennő”.
Innentől már nem volt megállás, több tucat hegy csúcsára is sikeresen feljutott. Többek között megmászta a Mount Everestet, a K2-t, a Lhocet, a Manaslut, az Annapurnát és a Dhaulagirit, több alkalommal kiegészítő oxigén nélkül. Bizonyítottan 18 alkalommal ment fel sikeresen nyolcezres csúcsra, szinte mindegyikre oxigén nélkül. A hegymászó és serpa körökben 20-30 között tartják a csúcsmászásait. Azon egyszerű oknál fogva nincs konkrét szám, mert egy serpa annyira nem számított, hogy sokszor ezeket nem dokumentálták. Nem volt fontos. Maguk a serpák az elején nem tudták, hogy mások erre mekkora karriert építenek. Egészen visszatetszőnek tartom, hogy a hegymászók interjúikban sokszor a serpák által kért relatíve nagy összegeket bírálják, miközben ők maguk erre később karriert, megélhetést, videót, könyveket építenek és sokszor tele vannak szponzorokkal.
Serpából hópárduc
Akkor jöjjenek az adatok, melyek Ang Rita sportemberi képességeit mutatják! Az általunk ismert legnagyobb, sokszor milliomossá, sztárrá váló hegymászó legendák se nagyon tudnak ilyen eredményeket felmutatni.
A Serpa először 1983-ban mászta meg a Mount Everestet, majd alig több mint 13 év alatt
további kilenc alkalommal jutott fel e hegy csúcsára palackos oxigén használata nélkül.
Tíz expedíciója közül nyolcat a délkeleti gerinc útvonalán tett meg.
1985 áprilisában a hóvihar ellenére is sikeresen felvitte az általa vezetett norvég csapat vezetőjét a Mount Everest csúcsára. 1987 telén pedig az Everest megmászása során egy dél-koreai csapatot segített. A koreai hegymászó elmondása szerint miután egy éjszaka Ang Ritával elkeveredtek a csapattól, mindketten egész éjszaka aerob gyakorlatokat végeztek, hogy melegen tartsák magukat, hogy ne fagyjanak meg és hogy életben maradjanak. 1990-ben pedig a nepáli hadsereg egyik elitcsapatának segített az Everest-expedícióban. A felkészülés után a csaknem 50 fős elitcsapatból mindössze négyen jutottak fel a csúcsra serpástul.
Utolsó csúcstámadására 12 nappal az 1996-os Everest-katasztrófa után került sor. Erről mi is írtunk. 1996. május 23-án mászta meg az Everestet Göran Kropp-pal, néhány nappal a nyolc hegymászó életét követelő katasztrófa után. Ez volt Ang Rita 10. csúcsa az Everesten, és a veterán hegyi vezető aznap sem használt palackozott oxigént. Abban az évben aztán ő is megbetegedett, mély depresszióba esett, amit még tetézett az is, hogy nagyon sok közeli barátját vesztette el a katasztrófában. Mindig a híres hegymászókról beszélünk, de nagyon sok híres és kevésbé ismert serpa is odaveszett. Családja szerint Birendra király elküldte Dipendra koronaherceget, hogy közvetítse kérését, miszerint kéri, hogy a serpa vonuljon vissza a hegymászástól, tekintettel egészségi állapotára. A koronaherceg látogatása után abbahagyta a hegymászást.
A Guinness-rekordok könyve mégis csak 2017-ben ismerte el őt, mint az egyetlen embert a világon, aki tízszer megmászta a Mount Everestet palackos oxigén nélkül, ez a rekord még 2023-ban is tartja magát.
A 10 Everest-csúcsán kívül Ang Rita négyszer mászta meg a Dhaulagirit és négyszer a Cso Ojut. Feljutott a Kancsendzöngára is, a világ harmadik legmagasabb csúcsára, tetejébe télen és oxigén nélkül. Ang egyébként sokkal keményebbnek tartotta, a Kancsendzöngát, mint az Everestet.
Ang Rita
Tendzing Norgaj volt az első serpa, akinek leírták végre a nevét. Jellemző erre az időszakra, hogy bár Tendzing és Hillary egyszerre érték el a csúcsot, az újságírók mindenáron azt akarták megtudni, hogy melyikőjük lépett először a legmagasabb pontra, és ki volt a második. Tendzing, mint egy közösségi és keleti buddhista szemléletű ember, a mászó csapatok egységét és a közös erőfeszítéseket hangsúlyozta, amivel a sikereket elérték. Egyébként visszautasította a feltételezést, hogy bárkinek is valaha húznia kellett volna őt. Meg egyébként is, ő mutatta az utat. Természetesen Hillary lépett először a Mount Everest csúcsára, hogy is lehetett volna másképpen, hiszen ő fizette a „bulit”. Tendzing hozzátette: „Ha szégyen, hogy én voltam a második ember a Mount Everest tetején, akkor együtt fogok élni ezzel a szégyennel.”
Ang Rita volt továbbá az első, aki kivívta, hogy a hegyi vezetőket szintjükön kezeljék. Ez ma sem teljesült kifogástalanul. A hegymászásból építette fel karrierjét akkor, amikor a legtöbb serpa egyszerűen teherhordó emberállat volt, névtelenül dolgozva a háttérben, tanúja a gazdag alpinisták hőstetteinek. Társai korának legerősebb és legképzettebb serpavezetőjének tartották, sok úgynevezett sztár hegymászóval felért, sőt a csúcstámadásai bizonyítják, hogy jobb is volt.
„Nem tudok erősebb mászótársat elképzelni, akit jobban tisztelek, mint Ang Ritát.” – írta David Breashears, a híres hegymászó.
Ritának három fia és egy lánya született. Legidősebb fia, Karsang szintén hegymászó volt, és ő kilencszer jutott fel az Everest csúcsára. Sajnos 2012-ben egy expedíció során halt meg. Második fia, Chhewang, szintén ötször jutott fel az Everest csúcsára. Ang Rita élete utolsó éveit lánya lakhelyén, Jorpatiban, Katmanduban élte.
Már a kilencvenes években sokat beszéltek arról, hogy genetikailag jobban bírták a Rita serpák a túrákat. Ez egyébként igaz is, ezt ők sem tagadták. Viszont Ang mindig hozzátette, hogy a hegymászás technikai és ész sport is, másrészről a hegyek olyan szintű terhet tesznek az embere, amit a jó genetika csak kevéssé ellensúlyoz.
A serpa 1996-ban vonult vissza végleg a hegymászástól, miután élete végéig tartó májbetegség következtében legyengült. 2015–2016 körül agyvérzést is kapott, ez a hegymászó életmódnak volt betudható. 2020. szeptember 21-én, 72 évesen hirtelen halt meg. Az egész világ búcsúztatta. Szomorú aktualitás, hogy egy haláleset kellett ahhoz, hogy Tendzing Norgaj óta ekkora hírverést kapjon egy serpa. Ang Rita neve már most a legnagyobb hegymászókkal együtt említendő. Egy nap talán azt is megérjük, hogy a köztudatban a serpa szó újra egy nép neve lesz és nem csupán egy hordáré.
