Minden idők időtlen képregénye, amit nem lehet egyszer elolvasni, ugyanis minimum kétszer kell, hogy megértsd. Nem azért, mert csekély értelmű medvebocs vagy, hanem azért mert… ööö… az már spoiler lenne.
Jodorowsky és Moebius klasszikus sci-fi képregénye, a The Incal filmadaptációt kap, Taika Waititi rendezésében várhatjuk megvalósulását. Annak járunk most a nyomában, hogy ki is ez a Jodorowsky, és mi is ez az Incal.
Alejandro Jodorowsky foglalkozása reneszánsz ember
„Én azt várom a filmektől, amit az észak-amerikaiak nagy része a pszichedelikus drogoktól vár.”
Alejandro Jodorowsky idén volt 92 éves, munkáját tekintve filmrendező, producer, színész, zeneszerző, pantomimművész, regény- és képregényíró, költő, vallásfilozófus, pszichológus, tarotkártya-szakértő. Nem sok ez egy kicsit?
Ha valaki ismeri a munkásságát, rájön, hogy mindben ugyanazt kereste: az élet misztériumát. Jodorowsky az utolsó kíváncsi emberek egyike.
Jodo már fiatal korában sem volt egyszerű figura. A szürrealizmus érdekelte. Egyenes ember volt. Ez alatt azt értem, hogy szürrealista barátaival azt játszotta, hogy fogadásból nyílegyenesen közlekedtek a városban.
Ez azt jelenti, hogy házakba kéredzkedtek be, házakon, kerteken, ablakokon, falakon másztak át, folyókat úsztak át, ha épp az akadt útjukba. Alejandro ide vezeti vissza, hogy hatalmas önbizalmat szerzett, hogy elérje céljait. „Én nem a fejemből, a golyóimból rendezem a filmjeimet […] bátorság, csak bátorság kell” – mondta egyszer.
Ezt teljesen komolyan is gondolta. Egyszer a hatvanas évek elején éjszaka csöngött a telefon André Bretonnál, Jodorowsky volt. Ezt mondta: „Jó estét, Alejandro Jodorowsky vagyok. Most szállt le a gépem. Most érkeztem Limából. Jöttem megmenteni a szürrealizmust. Mindjárt ott vagyok önnél.” Breton lecsapta a telefont, de két óra múlva, az éjszaka közepén, tényleg ott állt az ajtajában Jodorowsky.
Ha nem ismered a munkáit az nem csoda, hisze 2006 környékéig nagyon nehezen voltak elérhetőek a filmjei. Ugyanis Az El Topo (Vakond) és az 1973-as The Holy Mountain című filmjét teljes egészében John Lennon és Yoko Ono finanszírozta. 1500 000 dolláros költségvetésével sokáig ez volt a legdrágább mexikói film, amit valaha forgattak.
Aztán Lennon sajnálatos halála után a Beatles menedzsere, Allen Klein megvásárolta a filmeket a saját filmvállalata, az ABCKO számára. Ami aztán csődbe ment, de a filmeket nem adta vissza a rendezőnek, így 25 évig három zseniális filmje is dobozban hevert. Hiába volt egy ritka eredeti szerzői filmes alkotó, nem tudott Jodorowsky körül igazi filmes legenda kialakulni. Vagyis de, mint képregényszerző. Erről szól ez a cikk.
A Dűne, és amit a hiánya szült
Jodorowsky 1975-ben kezdett el dolgozni Frank Herbert a Dűne című könyvének adaptációján. A castingra elképesztő csapatot rakott össze. A fia Brontis játszotta volna Pault, Orson Welles a Bárót, Salvador Dalí a Császárt, Mick Jagger Freyd Rauthát, Alain Delon Duncan Idahót, Geraldine Chaplin Jessica úrnőt, továbbá részt vett volna a film készítésében Dan O’Brian forgatókönyvíróként, valamint a Pink Floyd, H. R. Giger és Jean Giraud (Mœbius). Végül az utolsó előtti pillanatban leállították a projektet a költségvetés túllépése miatt. A forgatókönyv egyébként nemrégiben egy párizsi árverésen kelt el, a várt 25-35 ezer euró helyett 2,66 millió euróért (984 millió forint). A filmtörténeti relikvia annak ellenére ért el csillagászati összeget, hogy nem egyetlen példányban létezik. Az aukciósház tudomása szerint tucatnyi vagy akár is húsz lehet belőle.
…és megszületett az Incal!
Mielőtt bármit leírok, azt tudnod kell, az Incal minden idők egyik legjobb képregénye. Mindenkit megelőzött, mindenki belőle merített. A japán sci-fi mangáktól a modern fantasykig, de körülbelül minden képregényrajzoló kedvencei között van. Ez egy magnus opus. Na igen, de ezt 1975-ben senki nem tudta.
Jodorowsky ott állt pénz és lehetőség nélkül. Régi filmjein Klein és az ABCKO ült. Új filmre meg nem kapott lehetőséget. Jean Giraud, aki a Dűne tervekben segített be, ajánlotta fel a lehetőséget, hogy csináljanak egy közös képregényt. Ez amúgy olyan, mintha a képregényipar Picassója behívna egy munkára. Moebius/Jean Giraud akkor már egy elismert rajzoló volt, valójában híresebb is mint Jodorowsky, Alejandro viszont egyáltalán nem volt képben a képregénnyel akkoriban.
Először bizonytalan volt, de aztán belefogtak. A képregény a tarot szimbolikájára épít, főhőse John Difool megfeleltethető „A Bolond” (The Fool) kártyalapnak. Az Incal több sci-fi képregényfolyam kiindulópontja lett, amelyek mind a „Jodoverzumban” (Jodoverse, a Jodorowsky és universe szavakból) vagy másként a Metabarons Universe-ben játszódó űroperák.
A metabárók kasztja egy harcos, intergalaktikus kalóz klán történetét meséli el a kezdetektől. A techno-papok pedig azokról szól, akik a technikát emelik a vallás helyére. Az Incal ebből csak egy történet, de több annál. Valójában egy középkori misztériumjáték, ahol a világ minden szereplője felvonul. Egy Brueghel-festmény, csak képregényben. Moebius világa amúgy is több mint egy képregény, egyes rajzai is elképesztően részletesek. A mű maga egy beavatás, mindenki annyit ért meg belőle, amilyen szinten van, színről színre. A hat kötet mind tanít nekünk valamit, ha figyelünk a részletekre. Minden rész egy fátyol, ami mögé benézhetünk.
Itt elég szabadok a kőművesek, a világ sok fele épül, és más világokba nyúlik bele. Az emberi faj a lepusztított bolygó felszínébe fúrt kútvárosokban, fordított Bábel-tornyokban él, ahol jól elkülönülnek a társadalmi szintek: az arisztokrácia a felső emeleteken, a felszínhez közel lakik, míg a szegények és a város lakosságának söpredéke a kút alján lévő savtó közelében húzza meg magát. Főszereplője John DiFool, intergalaktikus „zsé” kategóriás magándetektív, egy függőleges jövővárosban él.
John azt hiszi magáról, hogy nagyon okos, de folyamatosan vakon van. Az ember kicsinyes céljait egy nagyobb perspektívában látjuk. Mindannyian John DiFoollal bolyongunk a labirintusban, ami maga a lét. Az Incal mindennek a közepe, az univerzum közepe, ahol ő van az a közép és a kezdet és a vég. Maga a képregény párhuzamosan számos témával foglalkozik, az űrutazás, a tudomány-technológia kérdéseitől a messianizmusig, a misztériumig és összeesküvésekig. A képregény hatása egyértelműen kimutatható a Szárnyas fejvadász, Az ötödik elem és a Mátrix kapcsán is. Mondjuk Az ötödik elem konkrétan innen van összefércelve. Nemrég bejelentették, hogy Taika Waititi filmet készít belőle. Mi lesz a címe? Hatodik elem?
