Képzelj el valami nagyot, valami óriásit, valami hatalmasabbat mindennél – képzeld el az univerzumot, a maga felfoghatatlan nagyságában és közönyösségében, és képzeljétek bele az élet számtalan lehetőségét…
Cixin Liu regénye krimi, sci-fi és filozófiai értekezés egyben. A három kötetből álló regényfolyam 2006-2010 között született, aminek az első felvonása A Háromtest-probléma.
Ezután érkezett a Sötét erdő, majd az A halál vége regénnyel teszi fel a pontot be az I-re. A regények megérdemelten kapták meg a Hugo, Galaxy és Locus-díjakat, hiszen a méltán világhírű sci-fi szerző, most nagyon elkapta az ívet.
Azt nem merném állítani, hogy Frank Herbert Dűnéjénél jobb regényt alkotott (mert az szinte lehetetlenség), de büszkén felveszi a versenyt Asimov nagyszabású és népszerű Alapítvány eposzával, aminek (is) a filmpremierjét merő véletlenségből éppen a közeljövőben várhatjuk. Jöjjön egy kis kedvcsináló Liu A Háromtest-probléma című regényéhez.
Egy kínai nő az emberiségből való teljes kiábrándulásában és legnagyobb elkeseredésében földönkívüli segítségért kiállt, azaz rádiójelet küld a távoli univerzumba. Innentől pikkpakk egy csapásra megváltozik az emberi történelem, mert minden valószínűtlenség ellenére, rádióadását és így a földi koordinátákat is veszi egy másik értelmes civilizáció. Egy olyan faj fogja a rádiójeleit, ami jóval fejlettebb technológiával rendelkezik, és kimondottan vonzó alternatívának ígérkezik számára a Föld kellemes világa, a saját 3 napos instabil rendszeréhez képest. Ezért a „több dudás egy csárdában” elv alapján azon nyomban meg is indítják a körülbelül 300 éves inváziós hadműveletüket. Itt jelenik meg elsőként a könyvfolyam egyik legerősebb tézise, miszerint az univerzum bármennyire nagy, nem biztos, hogy elég nagy két civilizációnak. Nemhogy többnek…
Maga a cselekmény indulószála is izgalmas, de ha nem ragadott meg eléggé a kezdő kép, akkor hidd el nekem, hogy a következő sok száz oldal biztos magával ragad. A szerző hihetetlen izgalmas gondolatjátékba kezd. Sok szemszöges megközelítése alapján lehetőségünk van belehelyezkedni a hódító trisolarisi civilizáció szándékaiba, átérezhetjük a századokon átívelő földi stratégiai, társadalmi válaszokat, sőt kísérletet tehetünk galaktikus mértékben gondolkodni.
Ami igazán mesteri ebben a regényben, hogy a hosszú távú emberi gondolkodás képességét parádésan demonstrálja, miközben beleszövi az egyéni sorsok hihetetlen izgalmait. A könyv szinte letehetetlen, új és új szálak és megközelítések érkeznek, ahol a katartikus drámai pillanatok egymás után érik az olvasót anélkül, hogy az unalomnak a csírája is feltűnne.
A regény valójában egy hősi mítosz is, amiben az emberi lelemény és kitartás áll szemben a kozmikus közönnyel. Miközben a közönyről is kiderül, hogy megvan a saját helye és fontos szerepe ebben az univerzális drámában.
Akár technokrata, akár filozofikus, akár cselekményorientált vagy, ezt a regényt imádni fogod.
A Háromtest-probléma elképesztő sikere miatt megfilmesítése természetszerű! A filmhez szükséges jogok hajcihője is külön cikket érdemelne, de ettől most eltekintünk. A lényeg az, hogy a Netflixen sorozat formájában láthatjuk majd (egyszer). A rendezői szerepkört az Oscar-jelölt Derek Tsang kapta meg, akit a Trónok Harcából ismert nagyágyúk (David Benioff és D.B. Weiss) támogatnak. Jelenlegi információink szerint a forgatás már idén megkezdődik, ami azt jelenti, hogy akár jövőre már film formájában is élvezhetjük ezt a mesterművet.
De addig is ne késlekedjetek, irány a könyvesbolt és ragadjátok a kezetekbe ezt a parádés regényt, mert film sose versenyezhet a képzelettel.
Jó szórakozást!
Jó pár rajongói alkotót megihletett Liu Cixin világa, íme az egyik alkotás.
