Izraeli-japán koprodukció szállította az idei szezon talán legjobb snowboardfilmjét. A Toshiki Death című rövidfilmben Tom Gan-or filmes merül el a lehető legmélyebben a Battaleonnál profiskodó Toshiki Jamane elméjében.
De még milyen mélyen! Az egésznek olyan hatása van, mintha egy David Lynch-féle kísérleti filmet néznénk snowboardos körítésben. A Toshiki Death egy kellemetlen önvallomás, amit az izreli filmes nagyon átgondolt, mély mondanivalót kikényszerítő kérdésekkel csikar ki a snowboardvilág egyik legfurább csodabogarából. Ez a film egy páratlan gyöngyszem, ami a havon csúszást egy olyan aspektusából mutatja be, amilyenből talán még sosem láttuk.
A Toshiki Jamane főszereplésével készült alkotás nem elégszik meg a gyönyörű környezetre és az elképesztő trükkökre alapozó recepttel, sokkal inkább a snowboarddeszkán álló valódi embert helyezi középpontba.
Az egót, spiritualizmust, materializmust és egyéb filozofikus témákat forszírozó kérdések Toshiki lelkének legmélyére hatolnak, amikre hasonlóan súlyos, teljes mértékben őszinte válaszokkal vág vissza. Ez a fajta kérdezz-felelek pedig példátlannak számít az egyébként tabudöntögetésre igencsak hajlamos deszkasportos világban.
Hogy ez valami egészen más, mint a megszokott, azt már az intro utáni felütés is igyekszik tudatosítani bennünk. Kezdésnek ugyanis Toshiki arról mesél, hogy köldökzsinórral a nyakán jött világra. A katartikus ívet leíró alkotás aztán lassan építkezik. Először olyan kérdésekkel igyekszik kiverni a biztosítékot, hogy főhősünk hányszor nézi meg magát egy nap a tükörben, vagy, hogy mikor mondta utoljára azt a legjobb barátjának, hogy szeretlek. A percek előrehaladtával aztán egyszer csak elkezdi sorozatban az arcunkba csapni az olyan zavarba ejtően fajsúlyos témákat, mint az emberölésre való képesség, az öngyilkosság gondolata és hogy egyébként szerinte a hó maszkulin, vagy feminin energiákat sugároz-e.
Aztán persze ott van a karakteren túl a snowboardtudás is, amiről a mélyinterjús karakterábrázolás mögé gondosan elrejtett snowboardfilm tanúskodik.
Merthogy Gan-or elsősorban snowboardozni érkezett Japánba, és csupán a Covid-19-be ültetett véletlennek, meg persze a Tosiki Jamane vezette Fight For Liberty crew-nak köszönhetően egy rakás ütős felvétellel tért haza.
A percek előrehaladtával aztán egyszer csak elkezdi sorozatban az arcunkba csapni az olyan zavarba
ejtően fajsúlyos témákat, mint az emberölésre való képesség, az öngyilkosság gondolata
és hogy egyébként szerinte a hó maszkulin, vagy feminin energiákat sugároz-e.
A huszonhatot taposó, folyton nyuszifüles sapkában csapató Tosiki (saját bevallása szerint is) későn érő típus, a nagy sztárokhoz képest viszonylag későn sikerült betörnie a nyugati köztudatba. Olyannyira, hogy első full partja a tavalyi szezonban jelent meg a Bataleon gondozásában. A déli Kjúsú sziget fővárosában, Fukuokában született, így viszonylag későn, 13 éves korában találkozott először a snowboardozással. Stílusát tekintve egy igazi mindenes, mégis talán jibbes körülmények között érzi igazán otthon magát, de nem riad vissza a komolyabb spinektől és az off-piste airektől sem.
De legyen is elég ennyi a szöveges bemutatóból, nézzétek meg inkább – először – a cikk alapjául szolgáló kisfilmet, majd pedig a tavalyi, Fight For Liberty címmel futó videóját is!
