Felipe Pantone a graffitiből indult, végül nemzetközileg elismert kortárs képzőművész lett. Munkái a digitális korszak nyelvét beszélik, ugyanakkor mélyen gyökereznek a modern művészettörténetben is. Gyakran utal a magyar származású Victor Vasarely, továbbá Bridget Riley, Carlos Cruz-Diez, valamint Jonathan Zawada munkáira, miközben ő maga egy sajátos, az új technológiák által inspirált vizuális nyelvet alakított ki. A kontrasztok és az absztrakt formák játékos összhangja, amelyek Pantone munkáinak lényegét képezik, egyben arra is ösztönöznek bennünket, hogy átértékeljük a körülöttünk lévő világot. Művészete nem csupán látvány, hanem egyfajta gondolatkísérlet, amely arra sarkall minket, hogy merjünk kilépni a megszokott keretekből, és fedezzük fel újra a valóság és a képzelet határait.
A kis „Pantone-skála” előélete
Felipe Pantone argentínában, Buenos Airesben született 1986-ban, de Délkelet-Spanyolországban nőtt fel. Már 12 évesen graffitizett, Pant1 néven nyomta a spanyolországi Torreviejában, majd 18 évesen, amikor Valenciába költözött, a D.O.C.S csapatával kezdett festeni, ezt követően az UltraBoyz (UB) tagja lett. Kalligrafikus, mégis avantgárd, kurzív kézi rajzos stílusának köszönhetően viszonylag hamar felfigyeltek rá a graffitis körökön kívül is. Noha az utca az ő terepe, volt annyi esze, hogy továbbképezze magát, melynek eredményeként képzőművészeti diplomát szerzett.
2006 óta láthatjuk munkáit a különböző galériákban. Azóta világszerte elég komoly épületeket rakott meg. A Mesa Kortárs Művészeti Központtól a Long Beach-i Művészeti Múzeumon át, a párizsi Palais de Tokyo-ig állították ki munkáit, valamint Mexikóváros, Oszaka, Lisszabon, London, Palesztina, Olaszország, Ausztrália is a keze nyomát viseli.
Pantone művészetében a technológia és a kreativitás egyedülállóan harmonizál. Munkáiban az állandó mozgás, a dinamizmus és a sebesség érzékelhető, ami tükrözi a modern világunk tempóját és folyamatait. Alkotásai új utakat nyitnak meg a művészet és a technológia közötti párbeszédben, miközben inspirálják a nézőket, hogy gondolkodjanak el az ember és a digitális világ viszonyáról.
Külön kedvencem, amikor egy 1994-es Corvette-et használt vászonként pixeles grafikáihoz, a Beyond the Streets című kiállítás mellékszálaként. A sajátosan megfestett, matricázott karosszéria-műalkotás az „Ultradynamic” nevet viseli.
A régi-új stílus
A Forbes magazin Felipe esztétikáját a „Blade Runner és a PhotoShop metszéspontjának” nevezte. Mások azt mondták, hogy a digitális kor iránti rajongásából fakadóan új vizuális párbeszédet hozott létre, és segített a synthwave retróhullám vizuális divatjának visszatérésében, ez circa a 2010-es évekre esett. Legnagyobb hatása a venezuelai op-művész, Carlos Cruz-Diez, aki 2019-ben hunyt el. Vele személyesen is találkozott. Pantone számára a saját művészete a vizuális információ fogyasztási módjairól szóló meditáció.
Bizonyos szempontból ismétli önmagát, de ez eleve egy vizuális játék, egy optikai illúzió ezer egy verziója. Elsősorban a színek és fények játéka érdekli.
„A színek csak a fénynek köszönhetőek, és a fény az egyetlen oka annak, hogy élet létezik.
A fény és a szín a vizuális művészet lényege. A televíziónak, a számítógépeknek és a modern
világításnak köszönhetően a fényről és a színekről alkotott képünk teljesen megváltozott.” – Pantone.
Felipe Pantone nem csupán egy festő vagy graffitiművész; munkái sokkal inkább interaktív élmények, melyek lehetővé teszi számunkra, hogy felfedezzük és megértsük a digitális korunkat, a valóság és a virtuális tér közötti határokat. A mozaikokból és geometriai mintákból felépülő kompozíciói olyan érzést keltnek, mintha képes lenne az időt és a tér megváltoztatására.
Pantone egyedi stílusa és technikái nem csupán a képzőművészetet, hanem a design és a divat területét is meghatározzák. Munkái ugyanúgy megjelennek a streetwear márkák dizájnjaiban , mint a városi tájképekben, amelyek által új dimenzióba helyezi a művészetet és a mindennapi életet. Magyarán kortárs szupersztár-képzőművész. A srác, aki az utcáról jött, és a palotába ért.
Felipe Pantone, a retró-futurista hipnotizőr,
múlt és a jövő metszéspontja a jelenben.
