Sajátos budo, karate, zen, modern versek és kalligráfia keverékét ajánljuk akkor is, ha nem akarod.
Vállaljuk a kockázatot! Ez a 4Bro magyarra lefordítva. Tulajdonképpen figyeld meg, hogy mindenki olyan könyveket ajánl, amihez könnyű kapcsolódni, ami megadja az „áhá érzést”, hogy ezt ismerem. De hogyan mutassunk valami újat, merőben mást, ha folyton alámegyünk az elvárásoknak. Ezért hoztuk létre ezt az oldalt, hogy olyan kulturális produktumokról adjunk számot, amiről máshol nem hallasz. Mindenhol az a logika, hogy kellenek a népszerű cikkek, és majd írunk a fontos dolgokról is. Aztán a végén a „fontos dolgok” kikerülnek a palettáról. A Hatsuun Jindo igenis fontos dolog. És vállaljuk azt a minimális kockázatot, hogy nem érdekel vagy nem érted. Hátha egyszer a tudatalattidból feljön, és akkor lecsapsz rá.
A Hatsuun Jindo: Járd a magad útját egy vékony kis könyv. Inkább művészeti alkotás, mint könyv.
Mostanában nehezebb beszerezni, 2002-ben adták ki. Akkor a stílusa a neonnarancssárga borítója, ezüst fejléce teljesen szokatlan volt. A témája is pont ennyire. Filozófia, humor, versek, kalligráfia? Mind egyben.
A könyvecske ezzel a felütéssel indul:
Kedves olvasó!
Illetve, még elválik, hogy olvasóm leszel-e…
Ennek a könyvnek nincs konkrét célja. Csupán egy lehetőség arra, hogy
elgondolkodjunk a létezésről, a létezés céljáról, helyünkről, szerepünkről
– itt és most. Megszületett, ahogy az élet jelent meg a földön…
Aztán az utolsó oldalra lapoztam, és azt olvasom, hogy a nyelvi lektor: Mosó Masa.
Na jó, ezek most szórakoznak velem? A belső borító meg eltört ezüstszínű banánok. Szerelem volt második látásra. Az igényesség, az odafigyelés a kis könyv minden szegletéről sütött. Minden oldal tervezett. Igazából ez egy lifecoach könyv, abból az időből, amikor még nem létezett ilyen. Pont ezért semmi erőltetett és okoskodó nincs benne. Leginkább finom humor, és meglepő gondolatok keveréke.
Mi emberek nem a testünk vagyunk
Hajlamosak vagyunk azonosítani magunkat azzal, akivel a tükörben találkozunk…”
Ilyen és ehhez hasonló felvetések. Utána pár mondatos magyarázat, de ez a könyv nem szájbarágós, hagy munkát neked is.
„Macskanyávogás
Szörnyű hang,
Ilyen az őszinteség”
Van, aki ezt elsőre nem fogja érteni, de van, aki igen. Jókor kell őszintének lenni, és a bizalmaskodást senki nem szereti, ha nem kéri. De jobban most nem fejtem ki. Dolgozz vele te is!
Felhők szétválása, útkeresés
Pár adat, hogy mégis mi merre hány kalács.
Zsolt Péter a könyv szerkesztője a Hunor Karate klub oszlopos tagja, és a Japán-magyar karate szakszótár szerkesztője is. A könyv a Budo Kiskönyvtár sorozatban jelent meg. De mondom, most is frissnek hat, 2002-ben 20 évvel ezelőtt ultramodernnek hatott. Nem egy karate szakkönyv, egyértelműen egy művészeti alkotás. De dolgod van vele, arra való, hogy újra és újra elővedd.
A szerzõ a modern karate atyjának, Funakoshi Gichinnek egyik kalligráfiáját választotta mottóul: „Hatsuun Jindo” (Járd a magad útját!). Szó szerint a japán írásjelek jelentése: Felhők szétválása, útkeresés.
A budo-ban mindenkinek meg kell találnia a saját útját önmaga tökéletesítésére. Ez az út önmagunk megismerésén keresztül vezet. Ahogy a görögök is mondták: Ismerd meg önmagad!
A szerző sok kis jó helyről egybegyűjtött gondolattal, verssel, zen buddhista idézettel bíztatja az olvasóit,
hogy ne féljenek maguk is elmélkedni a létezésről, a létezés céljáról, helyünkről és szerepünkről – itt és most.
Korunk embere nem a nyugalom embere
meg akarja nyugtatni magát, de a sötét üveg mögé bújik.
Ez akár egy Black Mirror-epizód főcím is lehetne, pont ezek az érdekes felvetések viszik előre ezt a szokatlan szöveggyűjteményt. Itt tényleg nagy mesterek gondolatait olvasod, nem egy jóga tanfolyamot elvégzett gyorstalpalós filozófiák vannak csepegtetve kis jázminvizes párologtatóban. Ez vegytiszta és őszinte. Itt nincs, haladó kurzus, meg fizesd be ezt és azt.
„Ha valaki titkos tanokat akar neked átadni,
fogadd el, hogy
nem Mesterrel állsz szemben”
Idézik a mestert. A lényeg, hogy buddhizmus szerint, minden eleve ott van benned, csak valahogy elfelejtetted. A civilizáció, a társadalom a sötét üveg, eltakarta ezt a primordiális első valóságot.
A Hatsuun Jindo egészen érdekes szemszögből vizsgál dolgokat és nevez alapvetőnek. Például foglalkozik az öltözködéssel vagy azzal, hogy miért szeretünk valami vezért vagy zsenit magunk fölé emelni. Ügyesen rámutat, hogy azért, mert valaki egy dologban (mondjuk fizika) nagyon okos, az nem azt jelenti, hogy más dologban is az. Érdemes itt észrevenni, hogy a hírességeink, olimpikonjaink hogyan sáfárkodnak egyfajta sikerük, tudások más szintekre való átváltására. Csakhogy ez nem így működik. A kis könyv többek között foglalkozik a halállal, a tapasztalással, az élet élvezetével. Igazából egy teljes kört ír le. Lehet össze-vissza is haladni, de érdemes hagyni, hogy legalább egyszer ő vezessen.
„Tanítónk meghalt.
Köszönjük Mester, hogy
hagytál nekünk munkát!”
Na, de ki is ez a tanító?
Gichin Funakoshi (1868–1957) a Shotokan karate-do, a karate talán legismertebb stílusának alapítója, és „modern atyjaként” ismert. Egyike volt azoknak az okinawai karatemestereknek, akik 1922-ben bevezették a karatét a japán szárazföldre. Karatét tanított különböző japán egyetemeken, és 1949-ben a Japan Karate Association tiszteletbeli vezetője lett.
Csak hogy értsd a hátterét ennek a küzdősportnak, a karate pont hogy a japánok ellen jött létre eredetileg. A lényeg, hogy az okinavaiak egy külön kis nép volt (mint az ainuk északon). A japánok leigázták Okinava szigetét és megtiltották nekik a fegyverviselést. Ezért az okinavaiak a kínai technikákat áthozták és titokban kifejlesztették a karate ősét.
A Shotokan nevét Funakoshi tolláról nevezte el, Shōto „hullámzó fenyőket” jelent. A Kan azt jelenti, hogy edzőterem vagy ház, így a Shōtōkan a „Shōtō házára” utalt. Ezt a nevet Funakoshi tanítványai találták ki, amikor egy táblát tettek ki a terem bejárata fölé, ahol Funakoshi tanított. Amellett, hogy karatemester volt, Funakoshi lelkes költő és filozófus volt, aki hosszú sétákat tett az erdőben, ahol meditált és verseket írt. Na, ebben a kis könyvecskében ez domborul ki. Funakoshi gondolatainak és egyéb idevágó szerzők idézeteinek a gyűjteménye.
Híres szavain keresztül: karate ni sente nashi, jelentése a karateban nincs első támadás. Karate wa kunshi no bugei, aminek jelentése a karate az intelligens emberek harcművészete.
Funakoshi mint mondtam úttörő is. Tanítványai, hogy emléket állítsanak a mesternek, készítettek egy emlékművet a Shotokait, amire ez van ráírva:
Kenzen ichi
„Az ököl és a zen egyek”
Zárszónak mit is lehetne választani, mint a mester egy fontos mindenkire vonatkozó gondolatát.
Légy elégedett, te vagy a kiválasztott,
saját életednek te vagy a főszereplője.
