Jozef Karika regénye nem éppen a hagyományos módon jött létre. Korábbi misztikus thrillerének megjelenését követően, felkereste egy férfi, akin zavartság, mentális zaklatottság jeleit fedezte fel, már az első személyes találkozásuk során. Az író, a kezdeti e mail váltások, és az első találkozásuk alapján, először átverést sejtett, majd szép lassan kezdett meggyőződni arról hogy a férfi – Igor – valóban szörnyű dolgokon ment keresztül.
Arra is kezdett rájönni, hogy a legnagyobb szlovákiai rejtély kezd előtte kibontakozni, amelyet meg szeretne osztani az olvasókkal és a szélesebb közönséggel.
A gondolatai elhatározásra sarkallták, megegyezett a férfival hogy találkozni fognak több alkalommal is, hagyja, hogy Igor kellő részletességgel elmesélje neki mindazt a rémálmot, amin keresztülment több társával együtt. Jozef Karika az elbeszélést irodalmi formába öntötte, majd egyes szám első személyben – Igor szemszögéből mesélte el – adva a regénynek egy naplószerű, dokumentarista jelleget. Olvasóként talán így tudjuk a legjobban megérteni, azonosulni azzal a mentális összeomlással, tébolyközeli állapottal amelyen keresztülment az áldozat, történetünk mesélője.
Minden egy régi, elbontásra ítélt elmegyógyintézetben kezdődött, ahol Igor vállalta a bontási munkálatokat egy nagyobb melós csapat tagjaként. Ott dokumentumokat, hangfelvételeket talált egy, az intézetben kezelt tébolyult páciens interjúiról, háttértörténetéről.
Igor a beszélgetéseken belül többször kijelenti – hogy mennyire bánja, hogy a történések során, több ponton is megtehette volna, de a visszalépés helyett a további oknyomozást, az eseményekkel való sodródást választotta. Megmenekült volna, ahogyan társai is, akik nála sokkal rosszabbul jártak…
A kíváncsisága, az elmegyógyintézetben talált anyagokon keresztül, a Tribecsi hegyekhez és az ott eltűnt emberek rejtélyéhez vezeti és innen már nincs megállás, az események egyre hátborzongatóbb fordulatokat vesznek, míg végül olyan dolgokkal szembesül, amelyekről jobb ha az ember nem tud. Nem minden jelenséget, új tudást tud az emberi elme feldolgozni…
A Hasadék rövid időn belül kultikus mű lett Szlovákiában, és az olvasási kedvet csak tovább fokozta a regény alapján, azonos címmel bemutatásra került film. Szlovákiában megrohamozták a mozikat, szájról szájra terjedt Jozef Karika regénye, a tribecsi rejtély és az igényes film adaptációnak, kéz a kézben járó egyvelege.
Az író, elmondása szerint, a több órás hangfelvételt irodalmi formába öntötte. Pontosan úgy, ahogyan azt Igor kívánta. A szöveg egyes szakaszai szó szerint átiratok, míg más részeket a regény követelményeinek megfelelően, valamelyest átdolgozott. Tartalmilag azonban minden megfelel az elhangzottaknak, a legkisebb manipulációtól is tartózkodott, csak a főszereplők neveit változtatta meg. Ha pontosításra, magyarázatra volt szükség, azt lábjegyzettel oldotta meg. Igyekezett a lehető legnagyobb mértékben megőrizni az elbeszélés autentikusságát, és Igor szavaival, de a lehető legolvasmányosabb formában átadni a történetet.
Karika nem titkolja, hogy a munka megviselte lelkileg. Erős hatással volt rá az elbeszélés, különösen úgy, hogy egy hús-vér ember szájából hallotta. Nem tudja megmondani hogy megrémítette-e, de az biztos hogy felkavarta, és helyenként erősen felzaklatta.
Írás közben számtalanszor visszacsengtek számára Igor szavai: „Ez nem neked való”
És Karika szerint lehet hogy igaza volt…
Hol olvasd? – Mivel ezt a könyvet tényleg nehéz félretenni – mindenhol. Ha lehet választani, akkor esténként merülj el benne, főleg most nyáron, ki lehet ülni és a háttérben, az esti szellőkben susogó fák jó adaggal tudnak majd rápakolni rémületünkre.
Körítés, körülmények az olvasáshoz? – A regény első harmadához kávé – hogy ébren tudj maradni, a második harmadához feszültség oldó sör (Zlaty Blazant), majd az utolsó etapnál magadtól is érezni fogod, hogy inni kellene valami rövidet. Vagy kettőt.
Ezentúl ha a haverokkal fogadások kötődnek – egészen biztos hogy a tribecsi ottalvós kirándulás megjelenik az új, legnagyobb tétek között.
