Egy emberi történetet, embertelen teljesítménnyel. A dokumentumfilm a Netflixen fut, de ha nincs flixed, nyugi, nincs semmi veszve, a YouTube-on is megtalálod, idén januárban lett feltöltve.
Kukuczkáról sokan mondják, hogy a valaha élt magashegyi mászók közül a legjobb volt, de mindenképp a legelszántabb. Bárki másnál rövidebb idő alatt, nyolc éven belül, mászta meg mind a tizennégy nyolcezres csúcsot. Kitalált és megmászott tíz új utat, a többi négy hegycsúcson pedig első téli mászóként járt, így teljesítménye legalább olyan értékű, mint az összes nyolcezres megmászását elsőként teljesítő Reinhold Messneré. Messner nem is tartotta jobb mászónak magát nála.
Ami igazán bámulatossá teszi a csúcstámadásait, hogy minden mászásakor nagyon szegény felszereléssel volt ellátva, s az akkori Lengyelországtól se nagyon kapott támogatást, s nem voltak igazán komolyan vehető szponzorai sem. Amikor megmászta 1980-ban az Everestet (tetejébe új, addig ismeretlen útvonalon), a gyár ahol dolgozott otthon éppen kirúgta.
A nyári szabadsága idején ment el, és nem jött időben vissza. Az illetékes elvtársakat nem érdekelte ez a sport. Később csak a média hatására vették vissza. Akkor viszont már ki is tüntették, hisz az illetékes elvtársak rájöttek mégis nagyon szeretik és értenek a magashegyi sportokhoz. Ne feledjük, hogy Erőss Zsoltnak ez 2002-ben sikerült és az is hatalmas teljesítmény volt!
„Meg kell tapasztalnod az éhezést. Éhezned kell 5 napig, hogy tudd értékelni a száraz kenyeret.
És így keresd a szépséget a hétköznapokban is.” – Jurek
A hetvenes, nyolcvanas évek Lengyelországa elképesztően szegény és Magyarországhoz képest kemény volt. A Szolidaritás mozgalom elindulása, erre válaszként a munkássztrájkok mészárláshoz vezető fegyveres leverése ekkor történt. Érted egy kommunista országban, ami elvileg a népért dolgozik, a munkásokat kivégzik.
Jaruzelski tábornok rendes hadiállapotot hirdetett ki, ami a szabadságjogok felfüggesztésén túl az utcák katonai megszállását, az országhatár és a repterek lezárását, telefonvonalak kikapcsolását, valamint kijárási tilalom elrendelését és a gyárak katonai ellenőrzés alá vonását jelentette, sőt statáriumot, rögtönítélő bíróságot is bevezettek.
Ebben az időszakban lett Jurek Kukuczka a világ egyik legjobb hegymászója. Egy Sziléziából származó gyereknek nem sok lehetősége volt. A sziléziai bányászok általában lefele haladnak a mélybe, a hegy mélyébe, de Jurek felfele haladt a hegy tetejére. Ez egy olyan időszak volt akkor, hogy egyáltalán normális napi élelmet is nehéz volt szerezni. Sorban állás, protekció, pult alól valami. Amíg nem volt ismert hegymászó a körülményei nagyon spártaiak voltak.
A felszereléseket maguk csinálták, sokszor a ruhákat is maguk varrták. Abból szereztek plusz pénzt, hogy hatalmas gyárkéményeket festettek, alpinista technológiával kötélről, beülővel. Ez ma már ismert, de akkor a hetvenes években teljesen szokatlan volt. Csempészetből finanszírozták a hegymászáshoz szükséges utakat. Lengyel csempészek Nepálban, már ez megérne egy misét.
Például a Cho Oyu megmászása 69 000 fontba került, hogy értsük a léptékeket.
A film bemutatja milyen módon trükközték fel magukat a hegyekre a szegény, de ravasz lengyelek.
Messner vs Kukuczka
A média szerette felfújni, eseményt, harcot csinálni abból a jórészt magányos tevékenységből, ami maga a hegymászás. A gazdag német és a szegény lengyel romantikus küzdelmének bemutatni a két mászó útját. A valóság árnyaltabb, Messner sem gazdag családból jön, és nem voltak ősellenségek. A harcot magaddal és a heggyel vívod, nem egy másik emberrel. A Lhoce, Messnernek akkor épp nem sikerült, Jureket erre ráhergelték, vagy a saját egója vitte, ma már nem tudjuk.
Üdv a halálzónában
Ha hatezer méter fölé mész bármi lehet. Nyolc ezer méter fölött a tested haldoklik.
Nincs időérzéked, a kevés oxigéntől vajon jó döntést hozol? A feszültség minden expedíció része és a halál ott jár mindenki sarkába. Aki nyolcezer közelébe megy az mind halott, ha visszajön, akkor újra normális időszámításban van, de ha él is, és közben ott van fenn, nyugodtan tekinthetjük halottnak annyira veszélyes.
A magashegyi expedíció nem egy romantikus kaland, feketére fagyott hullák mellett sétálsz, lehet, te leszel a következő. Annyi tudatod van, hogy ráveszed az agyad erővel, hogy a bal lábad a jobb lába elé tegye. Miközben a szerveid fellázadnak ellened, és egyre másra küszködnöd kell, hogy egyáltalán legyél.
Mondják azt is, hogy nyolcezer méter fölött nincsenek bűnösök. Aki oda megy őrült, és körülette is csak bolondok vannak. Ez nem túlzás, minden komoly hegymászó tudja, hogy a saját életéért is alig tud felelni. „Az ember az egyetlen lény a földön, ami abszurd és túlzott dolgokat művel.” – mondják a filmben.
A lengyel rulett. Az eltűnt és megkerült elemek meséje.
A doksi nem kíméli Jureket sem, és nem romanticizálja a hegymászást. Ma már sok a szervezett túra, kiépített alaptáborok (sok szeméttel), és még most is nagyon veszélyes. Negyven évvel ezelőtt ez életveszélyes kockázati játék volt, a járt utat járatlanért elhagyni. Minden döntésed a te vagy a társaid életébe kerülhet. Önző és veszélyes játékban vesz részt mindenki, aki felmegy. Csak a legkeményebbeknek való. A kimondott vagy kimondatlan személyes célok és érdekek kiéleződnek.
A hegynek emberáldozatot kell bemutatni. A jég és fagy birodalma időről időre elkéri a maga jussát.
Jurek utolsó útja
1989-ben, amikor a Lhoce déli falán mászott, 8200 méteres magasságban lezuhant. Halálának oka az volt, hogy egy katmandui piacon használt kötelet vett, ami nem bírta a megterhelést, az éles kiszögeléseket és elpattant, Kukuczka pedig lezuhant. 41 éves volt csupán.
Úttörő volt a szó igazi értelmében. Régi kalandorok leszármazottja is. Ma már kevés ilyen kemény figurát találni. Mindig szerencsés volt, csak egyszer hagyta el a híres mázlija és tapasztalata. A hegyen viszont egyszer sem lehet hibázni.
