Hajao Mijazakiról méltán tartja a szóbeszéd, hogy ő Walt Disney japán verziója. Egy Mijazaki filmet nem csak a Studio Ghibli logójáról ismersz fel: a csodálatos tájak, a karakterek, a színek, a témák mind-mind olyan jellegzetesek, hogy ha akarnád se tudnád eltéveszteni ki készítette őket.
Láttam már meglett felnőtt férfit patakokban folyó könnyeivel küszködni, aki saját bevallása szerint sosem hatódott még meg egy filmen sem, aztán a Szél Támad című alkotás közben teljesen megfeledkezett magáról. Vajon mi tehet egy rajzfilmet ennyire szívhez szólóvá és különlegessé?
Mijazaki Hajao, a zseni
Kezdjük mindjárt a legelején. Mijazaki Hajao talán a legismertebb animációsfilm-készítő egész Japánban, amit mi sem bizonyít jobban, mint a rengeteg elismerés, jelölés és bezsebelt díj, és a közönség állandósult pozitív visszajelzése. Karrierjét a Toei Animationnál kezdte, de az igazi sikert számára a Studio Ghibli hozta meg, amit 1985-ben alapított Takahata Isaoval és a producer, Suzuki Tosioval. Mijazaki egészen 2014-ig készített filmeket a Ghiblinek, ám családja és egészsége érdekében nyugdíjba vonult.
A rajongók legnagyobb örömére a pihenés nem tartott sokáig a munkamániás rendezőnek, aki még 2017-ben bejelentette, hogy visszatér és elkészít még egy filmet How Do You Live címen. Mijazaki nem csak rajzolással tölti ideje nagy részét, olykor mangákat is ír. Ennek apropóján készített már saját mangáján alapuló filmet is, mint például a Nauszika a szél harcosai.
Egyedi narratívája és különös odaadással készült alkotásait nem csak keleten, de nyugaton is ismerik. Érdekesség, hogy egészen 1996-ig nem készült nyugati kiadása a filmeknek, egy balul elsült próbálkozás miatt.
Az 1984-es Nauszika amerikai kiadása virtuálisan nézhetetlenné vált a rossz renderelés miatt, éppen ezért a perfekcionista rendező meghúzta a határt és onnantól kezdve a Föld másik féltekéjének 12 éven keresztül nélkülöznie kellett az alkotásait.
Fia, Mijazaki Goró már viszi is tovább az örökséget, aki a Studi Ghibli első CG-animált filmjét készítette el és népszerűsíti jelenleg, erről pedig megoszlanak a vélemények, hiszen a stúdió (és persze Mijazaki) egyik védjegye, hogy a filmeket kézzel rajzolják. Szigorú aranyszabály vonatkozik ugyanis a számítógépes animációra, ami legfeljebb 10 százalékban tartalmazhatnak a filmek, a többi hagyományosan, kézzel készült elemhez képest. Ebben a témában annyi engedmény született, hogy néhány jelenetnél, amit képtelenség megrajzolni kézzel, egy különleges programot fejlesztettetek ki, amivel a CG animáció úgy tűnhet, mintha csak kézzel rajzolták volna.
Nem mindig könnyű a közös munka
Mijazaki és a Studio Ghibli szigorú szabályokat követ. Ha bejelentenek egy rajzfilmet, akkor annak 2 évre rá nyáron meg kell jelennie. Miután a filmek elsősorban gyerekeknek készülnek, az időzítés is hozzájuk igazodik, így nyáron, mikor nincs iskola, a gyerekek el tudnak menni a moziba. A szabályok miatt még nem is lenne bonyolult a közös munka, hiszen, ha ismered őket tartod magad hozzájuk, de mi van akkor, ha semmit nem tudsz?
Sem a stáb, és még maga Mijazaki sem tudja olykor, hogyan alakul a történet. A legendás filmkészítő
akkor találja ki, amikor rajzolja a jeleneteket és gyakorlatilag teljesen kiszámíthatatlan a végkifejlet,
mert a rendező azt csinál, amit akar és ezt most szó szerint vedd.
A Port cikkében megemlít egy példát, mikor Mijazaki egyszerűen fogta magát és elment fát vágni, mert ahhoz volt kedve, a stábnak pedig szinte könyörögnie kellett, hogy folytassa a munkát.
Nem csak gyerekeknek készül
A Mijazaki rajzfilmekben az az igazán különleges, hogy minden korosztály számára jól fogyasztható a látni- és mondanivaló. Való igaz, hogy meséit elsősorban a fiatalabb generációnak szánja, de a szomorúság, veszteség, öröm, remény megjelenítése a felnőtteket is ugyan úgy megmozgatja. Érdekes tény, hogy miután ezek kissé nehezebben érthető és feldolgozható témák, Mijazaki mégis hisz abban, hogy a gyerekek is képesek befogadni a filmvásznon látott olykor súlyos és fontos üzeneteket.
Különösen jellemző még, hogy egyes témák újra és újra megjelennek a filmvásznon, ilyen például a környezet és az emberiség kapcsolata. Ez persze szintén nem véletlen, ugyanis Mijazaki számára nagyon fontos a természet, ez pedig gyönyörű tájképek formájában is visszatükröződik munkásságán. Kedvence a japán erdők világa, ahol jóval több bogár és élőlény él, ez pedig egy-egy tájképes jelenetet élettel tölthet meg. Mikor híres filmjét a Totorót készítette a hitelesség érdekében csapatával rengeteget túrázott különböző vidékeken, ahonnan információt és inspirációt gyűjtött a rajzoláshoz.
A színek jelentése
„A színeknek jelentése van, ami segít a filmet még könnyebben megérteni” – mondta Micsijo Jaszuda a rajzfilmek színekért felelős dizájnere.
Ez bizony így igaz! Mijazaki nem csak a történetmesélés nagymestere, de valamelyest konyít a színek pszichológiájához is, amiben Jaszuda segédkezik neki.
A színeknek fontos jelentése van. A néző érzéseket kapcsol egyes színekhez,
ami pedig belerántja egy olyan hangulatba, ami segít jobban átélni a történetet.
A karakterek jelentéshordozó színskálája mellett a rajzfilmjeiben általában gyönyörű, élénk színű vidéki tájakat láthatunk, aminek az az egyszerű oka, hogy a rendező nagyon szereti az erdőben játszódó jeleneteket. Mijazaki színekkel történő játékáról több elemzés és összefoglaló videó is található a Youtube-on.
Erős női karakterek, háborúk
Nem minden esetben, de a legtöbb filmben jellemző karakter a női hős és a feminizmus feltűnése. Mijazaki elmondása szerint azért szereti női karaktereken keresztül szemléltetni a történetet, mert nem szeretné, ha a film csak a saját (férfiként megszerzett) tapasztalatait reflektálná. A nőiség kiemelése mellett fontos és gyakran visszatérő téma a háború és a katonaság. Porco Rosso a mesterpilóta, Laputa a vándorló palota, Szél támad, mind-mind a háború alatt, vagy után játszódó történetek, amelyek megpróbálnak egy kicsit a sorok közé láttatni. Mijazaki teljesen elhatárolódik a 20. században lezajló japán imperializmustól és úgy érzi, ez alapján nem lehet megítélni a japán embereket, mert történelmük ennél jóval árnyaltabb.
A repülés szerelmese
Édesapja a második világháború idején repülőgépalkatrészeket gyártott saját cégével a Miyazaki Aircraftnál, ami hatással volt az ifjú rendező életére is. Innen ered a rendező repülés iránti szeretete. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy filmjeinek sokszor visszatérő elemei a repülő masinák, a legkülönbözőbb formákban. Csak néhány kreatív példa a munkásságából:
- Kiki a boszorkányfutár (repülő seprű)
- Laputa az égi palota (a palota az égen közlekedik)
- Chihiró szellemországban: (sárkány)
Néhány filmje azonban kifejezetten a repülésről szól, vegyük például a Porco Rossot és a Szél Támad című filmet, ami egy önéletrajzi filmnek készült, mégis saját életéből és tapasztalataiból is merített az elkészítéséhez: a japán repülőgép tervezőről szóló filmben azt a második világháborús a Mitsubishi A6M Zero vadászgépet alkotják meg, amihez apja a háború idején cégével alkatrészeket gyártott.
Kevés olyan rendező van, akivel kapcsolatban felmerülhet olyan kijelentés, hogy soha életében nem készített még rossz filmet, ő azonban ilyen, legalábbis rajongói és a szakma szerint biztosan. Mint ahogy azt fentebb már említettük, nem olyan régen visszavonult, majd visszatért, így reméljük az újrakezdés nem egyszeri dolog volt és még sok csodálatos alkotással ajándékoz meg minket.
Ha kedvet kaptál, hogy belemerülj Mijazaki világába, íme 5 szívemnek kedves film tőle, ami nagyon hamar a te kedvenceddé is válhat:
– Chihiro szellemországban
– A vadon hercegnője
– Porco Rosso – a mesterpilóta
– Ponyo a tengerparti sziklán
– Kiki a boszorkányfutár
