„Minden emberben megvan a teremtési potenciál, de ezt a lehetőséget ápolni kell, nem elnyomni.”
Ori Toor egy szupersztár az animáció és grafika világában. Képregényekeket, sci-fit idéző stílusában megszállottan rajzolja a képzelt világokat, melyekre amint rápillantunk, rögtön el is vesszünk benne. Nincs vázlat vagy tervezés, csakis improvizáció. Annak ellenére, hogy nemrég robbant be, a keresleti oldal az irányába meglehetősen grandiózus..
Vizuálisan ez a stílus az állóképben rejlő lehetőségek maximalizálásáról szól. Mivel nincs idővonal, hang vagy bármilyen szekvencia, nagyon eltérő típusú „történetet” rajzol meg ebben a rendezett káoszban. Olyanokat, amely túlmutat időn és téren, valamint a perspektíva szabályain. Nem leírható humanoidok és gépszerű állatok lebegnek ezekben a kitalált világokban.
Ori Toor
A tel-avivi illusztrátor és videóanimátor jó példája annak, hogy az internet segítségével bárhonnan lehetsz világszinten ismert. Bár édesanyja szőnyegtervező és -készítő volt, az inspirációt Ori saját metódusában találta meg.
Mottója: soha ne készíts vázlatokat vagy terveket, mindig improvizálj. Ori Toor pszichedelikus látványvilágon keresztül mutatja be a véletlen és a váratlan adta megoldásokat. Sokszor napokig, hetekig készít egy rajzot, és maga sem emlékszik mi volt a kiindulópont, csak kedvére variálja a szürreális, fizikának ellentmondó tereket.
Az animált gifjeiről legalább annyira ismert Toor saját világot alakított ki a furcsaság és az álmodozás között. Azt gondolnád, hogy egy kis öncélú rajzokat készítő tel-avivi illusztrátor csak egy kis szűk kört érdekel, de ez szerencsére nem igaz. Számos ügyfélnek dolgozott, mint például a Wired Magazine, Adobe, az Apple, a NY Times, a Cartoon Network, Samsung, a Bloomberg, a Nike és mások. Ez a lista már magában elképesztő, de az igazán érdekes, hogy ezt circa 4 év alatt hozta össze.
Különleges munkái közé tartozik az Adobe Illustrator 2018 Splash Screen, amit Vasjen Katróval együtt tervezett. De készített limitált kiadású plakátot Lars von Trier 2011-es Melankólia című filmjéhez.
Amikor megmozdul – Ori-animációk és -klipek
Nem csak illusztrátorként és grafikusként, hanem animációs alkotóként is ismert, sőt, itt is sajátos stílusa van. Sokan a GIF cuccait kedvelik. ITT tudod megnézni.
Emellett klipeket és oktatóvideókat is készített. Mindben érződik a sajátos Ori-féle báj.
Marias – Little Bugs
Vial of Sound | A Lifetime Passed
A freestyle szabadúszás
Akik piaci alapon dolgonak, azok számára a megrendelőnek való kiszolgáltatottság érzése bizonyára nem ismeretlen foglalom. Habár Ori most már abban a ligában játszik, ahol válogathat, ezt megelőzően nagyon sok kuli melót kellett elvégeznie.
„Egy kibérelhető humán rajzrobot, egy felbérelhető After Effects fegyver voltam.” Az interjúkban elmondja, hogy amikor a megrendelők biztonsági játékot játszó, különleges dolgokat kerülő elképzeléseiket kellett megvalósítsa, akkor bizony gúzsba kötve táncolt. Ori Toor arra jó példa, hogy mert továbblépni. Előre menekült és addig fejlesztette saját fura világát, amíg tényező lett a kortárs grafika és animáció világában. Kiharcolta az önállóságot. A freestyle szabadúszás bizony nem egyszerű feladat a multis viharok, és a megrendelők örvényei között.
A szabadúszó, akinek már szerencsére az ügyfelei közé tartozik az Adobe, az Apple is, nem szeret semmit jobban, mint a kötöttségek nélküli rajzolgatást. „Gibberish sorozatának különböző darabjai napokig, sőt hónapokig is eltarthatnak. „Néha magam sem értem mi járt a fejemben akkoriban.” – mondta a Creative Boomnak. „Kicsit olyan ez, mint az álmaid elemzése. Van benne logika, de nagyon személyes, bár remélem, hogy van összefüggés tudatalatti szinten.”
Útban a saját stílus felé
Minden műalkotása organikusan kezdődik, nem gondol arra, hogyan fejlődhetne az adott rajz. Gyakran kezd új meg új projektekbe, és sokszor később nyúl vissza egy régi feladathoz. „Nem csinálok semmilyen rajzolási tervet, építési vonalat. Csak rajzolok. Ez mind rögtönzött, mert így szórakoztatóbbnak tartom. A színezés ugyanaz. A „festékes vödörrel” ledobom a színeket, és addig változtatom, amíg boldog nem leszek.” – magyarázza.
Ori szívesen elárulja a műhelytitkait is, amik leginkább gyakorlás, kísérletezés. „Mindig csak rajzoltam, és különféle stílusokat fedeztem fel, amíg a dolgok el nem rendeződtek bennem. Minden alkalommal, amikor egy új stílussal kezdtem, az volt a gondolatom, hogy „ez az, ami”, és röviddel később felhagytam vele. Őszintén hiszem, hogy ez természetes módon történik, ahogy az évek során dolgozol.”
„Ha valakinek nehéz kitalálnia, ráéreznie a saját stílusára, akkor azt mondanám, hogy az eltávolodás
módszere mindig jó. Néha könnyebb kitalálni, hogy mit utálsz csinálni, ahelyett, hogy mit szeretsz.”
Első pillantásra rögtönzött, szimbolikus, sűrű illusztrációi sem stílusban, sem témában nem változtak. Közelebbről megvizsgálva azonban úgy tűnik, hogy praxisa folyamatosan bővült. Idegen karakterjelek, napistenek, sziklaemberek és sokszögű macskák kóborolnak a jelenetekben. Csápok, ágak és karok kígyóznak át a kép egyes szegmenseinek határain, összekapcsolva az egyik ötletet a másikkal. Illusztrációi mostanra úgy tűnik, hogy egy másik, érettebb fázisba értek, több dimenzióval rendelkeznek. Nemcsak látványos, hanem egyfajta mélyebb tartalom is megjelenik bennük.
Számára az alkotás folyamata olyan, mint egy tompa viszketés, amit csak meg kell tennie, hogy békében érezze magát. „Annyit fogyasztok tévét, zenét, videójátékokat, Instagramot és könyveket, hogy jó érzés, ha nem csak bevitelt, hanem egy kis kivitelt is csinálok.” –mondja Ori.
Ori szabad asszociációs módon rajzol, szeret úgy gondolni az alkotásra, mintha a gondolatmenetét a vászonra szervezné ki. Freestyle világokat hoz létre nekünk, ahol barangolhatunk, eltévedhetünk. És kevés jobb dolog van, mint egy rajzban elveszni.