10+1 szamurájos anime, ami pengeéles
Japán szamuráj-filmklasszikusokról már írtunk korábban. Miért ajánlunk akkor mégis rajzfilmeket? A valóság miatt. A filmben egy csatajelenetet a maga valójában megmutatni költséges feladat, egy rajzfilmben „csak” megrajzolni kell. Lehet nagyot álmodni, nagyszabású történelmi eseményeket formába önteni, hiszen ami a filmvásznon hatalmas költségvetésű lenne, itt csupán rajzvászon kérdése. Másfelől a japán animáció olyan magas színvonalú, hogy a lentebb sorolt alkotások egyenrangúak, sokszor jobbak, mint a filmek.
Ezen alkotások lencséjén keresztül belenézhetünk más nemzetek gondolatiságába. Érdemes azt is fontolóra venni, hogy nemzeti identitásról lehet színvonalasan is beszélni, ha megfelelő emberek kezébe kerül ennek lehetősége.
A „szamurájanime” kifejezés utalhat a középkori Japán esztétikájára vagy a bushido általános filozófiájára. Ez egy visszatérő téma, amely számos animeműfajban megjelenik. Egy szamuráj szinte bármikor és bárhol felbukkanhat, és tekintve, hogy mennyire kreatívak az animeszerzők, ez bármilyen kalandot jelent bárhol.
Mi ezúttal csak a klasszikus középkori, híres-hírhedt emberek legendáit feldolgozó történeteket szedtük csokorba. Na meg a Samurai Champloo-t, mert azt nem lehet kihagyni.
1. Hidamari no Ki (Tree in the Sun)
Az angol nevén Tree In The Sun mangaként, képregényként is ismert, Igazi klasszikus az 1980-as évekből, melyet 2000-ben a televíziós sorozattá alakították át. Azok számára, akik történelmileg pontos, korabeli darabot keresnek, ez ideális választás. Hűen mutatja be a japán történelmet a ruházaton, az építészeten és a mindennapi életen keresztül a Meidzsi-restauráció (1868-1890) ezen viharos időszakában.
Osamu Tezuka írta és illusztrálta. Ő a legnagyobbak között is a legnagyobb. Tőle bármit bátran lehet ajánlani. A történet részben Tezuka dédapja életén alapul, aki egyike volt azon japán orvosoknak, akik akkoriban a nyugati orvosi gyakorlat elfogadását szorgalmazták.
A cím a Tokugawa-sógunátus metaforája, amelyet egy öreg kámforfához hasonlítanak, amely 300 éve élvezi a napsütést, de lassan elpusztul, mert belülről felfalják a termeszek és a férgek. Ez a japán állam hosszú bezárkózásának metaforája, valamint annak, ha egy uralkodó túl sokáig marad hatalmon kontraszelekció alakul ki.
A filmben többek között egy szamuráj és egy orvos barátságának alakulását követhetjük nyomon a Tokugawa-sógunátus utolsó évtizedében. Ryoan Tezuka a nyugati orvoslás doktora, Manjiro Ibuya pedig egy szamuráj, aki ragaszkodik a régi hagyományokhoz.
2. Angolmois: feljegyzések a mongol invázióról
A fura angolmois kifejezés Nostradamus próféciáiból származik. Angolmois nagy királyának uralkodásáról, amelyet a mongolais (mongolok) ófrancia szó anagrammájaként értelmeznek, és így Dzsingisz kánra utal.
Nálunk nem annyira közismert, de a mongolok Japánt is lerohanták. Úgy haladtak előre, mint kés a vajban. A mongol íjászok messziről leszedtek mindenkit, a híresen jó szamurájkardok nem voltak jók semmire. Mellékszálként jegyzem meg, hogy a magyarok íjai szintén jobbak voltak, mint a japánoké valaha. Mi is tisztelhetnénk jobban a tradícióinkat.
Ennek az animének a története erről a megszállásról szól. Konkrétan egy börtönből ide helyezett csoportról, akiket az első védelmi vonalnak szántak, amikor a mongolok megszállták Japánt 1274-ben. A történet nagy része a frontvonalon játszódik, de rengeteg visszaemlékezés is leírja az egyes főszereplőket és azok hátterét, főleg azt, hogy hogyan váltak elítélt bűnözőkké. A főszereplő egy Kuchii Jinzaburō nevű szamuráj, aki kardstílusáról és makacs, radikális nézeteiről híres. Pont a politikai nézetei miatt került rács mögé. Ennek a tarka legénységnek a többi tagja között vannak kalózok és piti tolvajok is. Azok számára, akik értékelik a történelmi Japán valósághű ábrázolását, kimondottan ajánlott.
3. Samurai X Rurouni Kenshin – OVA
A Ruróni Kensin az 1990-es évek egyik legismertebb shonen (fiúknak szóló) sorozata, amely bepillantást nyújt a nyugatiaskodás első fázisában lévő Japánba.
Az alkotás elképesztő kardvívó jelenetekkel bír, mely összességében minősített klasszikusnak számít. A Kensin kihagyhatatlan. Nekem nem a kedvencem, de tény, hogy ez a szamuráj filmek 2Pac-je, Star Wars-a. A legnépszerűbb 100 anime kategóriájában a Ruróni Kensin rendre az első 30-ban szerepel.
A történet főszereplője hasonló karakter, mint nálunk Rózsa Sándor: a valóságban súlyosan nagy gengszter figura volt, de a nép ajkán a hős szerepében kedvesebb karakterré vált, mint amilyen valójában volt. Hitokiri Battosai a Bakumatsu-időszak (1853-1867) egyik legnagyobb bérgyilkosaként híresült el, legálisan mészároskodhatott, elősegítve ezzel a 19. század végi Meidzsi-restauráció/modernizáció érvényesülését. Most azonban Himura Kenshinként, puszta kardforgatóként járja Japánt, miközben megpróbálja jóvátenni azt a sok hibát, amivel a karmáját terhelte, amikor is bérgyilkosként élte a világát. Vigyázz melyik verziót töltöd le!
4. Basilisk: Koga ninpo cho
1614-et írunk.. A Basilisk: The Kouga Ninja Scrolls (Basilisk: Kouga Ninjatekercsek) két egymással harcoló nindzsaklán történetét meséli el. Két szál fut egymás mellett: a halálos harc a klánok között, valamint egy japán Rómeó és Júlia-történet, ahol a fiatalok megbékélnének, de a világ ezt nem hagyja. Mindkét fél támogatja a japán sógun fiát Hidetada Tokugawát, hogy örökölje a címet. A sógun a túlságosan megerősödött klánokat az oszd meg és uralkodj elve alapján kijátssza egymás ellen. Csak egy maradhat, a győztes nindzsacsaládot pedig beveszi a szamurájfőnemesek közé.
A klánok közti vita végleges rendezése érdekében minden frakciónak 10-10 nindzsaharcossal kell megküzdenie. Ezek természetfeletti képességű harcosok. Rajzfilmről van szó, elengedheted a fantáziádat. A lenyűgöző animáció, a lenyűgöző társadalompolitikai kontextus, az összefonódó történelmi események és a gyengéd romantika fonódik össze. Egy hosszú vérbosszú története a keserű kifejletig. A végén van egy nagyon nagy csavar, amire tényleg nem számítasz. Parádés. Hollywood egy ilyen történetért esedezik.
5. Berserk
A 90-es évek végén jóformán amatőr módon készült, majd 2016-ban újraindított Berserk, minden idők egyik legelismertebb és leghíresebb animéje. Ha nem hallottál róla, és azt gondolod ismered a japán kortárs kultúrát, akkor jelzem, nem ismered. A Berserk olyan szinten épült be a japán popkultúrába, hogy félszavakból is értik, ha említed. A történet egyébként nem szamurájos, inkább lovagkor jellegű fantasy, de kihagyhatatlan. A sötét fantasy-animesorozat a lenyűgöző japán kultúrát és történelmet, továbbá a királyi udvar politikai intrikáit, valamint a vallási hagyományokat egyesíti. Egy összetett bosszúküldetés vezérli a narratívát. A történet a Guts nevű magányos, más néven Fekete Kardforgató zsoldost követi nyomon. Guts megfogadja, hogy megbosszulja egyébként utálatos mentorát, Griffith-t, aki a könyörtelen „Sólyomsereg” élén áll. A kis esztétikai hibákat kárpótolja a ravasz történetvezetés és a szürreális, apokaliptikus záró rész. A Berserk legendás, na.
Ha nem ismernéd, és rá akarsz hangolódni a Suicide Boys tökéletesen hozza a világot.
6. Ooku: A belső palota
A belső palota egy olyan alternatív történelemi korban játszódik, ahol a férfi populáció csúnyán megtizedelődött. Kvázi egy „pasipestis”, ami a férfinépesség nagy részét megölte. A férfiak maradékai, az Ooku falai között a női sógun ágyasaiként szolgálnak.
A Tokugawa-sógunátus több száz évig tartott, a 16. és 19. század között. Az Ōoku: The Inner Chambers azt vizsgálja, hogyan nézhetett volna ki a szamurájok uralkodó osztálya, ha nők lettek volna férfiak helyett. Kevesebb fizikai harc, de több politikai konspiráció és történelmi dráma. Szellemes poénok, amik valójában a mi korunknak üzennek. A rajzfilm alkotói egészen biztos, hogy ismerik Merle Védett férfiak és a lengyel Szexmisszió című sci-fi-alkotásokat. De ilyen csavaros sztorikat csak a japánok szoktak összemixelni.
A férfiak itt még mindig szamurájként edzenek a történelem ezen fiktív változatában, de a nők a családi vonal örökösei. A nők számítanak fontosnak egy olyan világban, amelyben a férfiak csak hírmondónak maradtak. Persze kiderül az is, hogy a világ nem lett jobb hely, a nők ugyanazt csinálják, mint a pasik. A hatalomért, a pénzért mindent. Ezt a sorozatot sokan az animék sci-fi-kategóriájába sorolják, de mivel mi magyarok amúgy sem sokat tudunk a japán történelemről, tudjuk ezt valóságként is élvezni.
7. House Of Five Leaves (Saraiya Goyou)
Az egyik legjobb szamurájos anime a kritikusok szerint, amelyet már csak egyedi grafikája miatt is erősen ajánlanak, de a House of Five Leaves cselekménye mögött egy lenyűgöző dráma rejtőzik. Amikor azt írtam, hogy rajzfilmek, ne buta, gyermekded történetekre gondoljunk! A főszereplő, Masanosuke Akitsu, egy szabadúszó szamuráj, akinek túl kedves a viselkedése, ahhoz, hogy harcos legyen, ezért ronin lesz, olyan szamuráj, akinek nincs gazdája. Amikor jakuzabanditák egy csoportjának vezetője testőri állást ajánl Akitsunak, nincs abban a helyzetben, hogy visszautasítsa. Furcsának tűnik, hogy az erős és karizmatikus Yaichi ilyen embert alkalmazna testőreként egy szívtelen bűnözői alvilágban. Ahogy a történet kibontakozik, kiderül, hogy ezt inkább a társaságért, szórakozásért tette, mintsem valódi védelemért. Csavaros, szellemes történet. Igazi japán alkotás, amiben benne van a szellemiségük is.
8. Shigurui: Death Frenzy
A Shigurui: Death Frenzy a japán irodalomtörténet iránt érdeklődő mangafanoknak kötelező. Az elbeszélés valós eseményeken és létező embereken alapul. Annak érdekében, hogy a manga animeváltozatának pedigréje még lenyűgözőbb legyen, a Madhouse-t kérték fel, akik kiváltképp nagy műgondot fordítanak arra, hogy szép és összetett animéket gyártsanak.
A történet karakterábrázolás néhány jelentős szamurájról, akik a legnagyobb téttel rendelkező (néha illegális) versenyen vesznek részt, beleértve a valódi kardok használatát. Mint már írtam korábban, az egyik legdurvább extrém sport az illegális kardvívások voltak. A történet évtizedekre visszamenőleg követi ezeket a párbajokat. Az alapsztori mögött is valós események húzódnak, amely 1629-ben, Tokugawa Tadanaga uralkodása alatt történt.
9. Hyouge Mono
Hyouge Mono jelentése magyarul vicces fickó, jókedvű figura. A történet ennek megfelelően az emberi humánumról szól, ellentétbe állítva a véres csatákkal, amik nem emberiek. Miért csinálja ezt az ember, aki festeni, költészetet alkotni is képes?
A Hyouge a legjobb választás azoknak az animerajongóknak, akik inkább a japán középkor történelmileg pontosabb, korrektebb ábrázolását kedvelik. A Hyouge Mono lassan épül fel, inkább a politikáról és a személyes felfedezésekről szól, mint a harcról, ami nem jelenti azt, hogy az animében ne lennének nagyszerű akciójelenetek is. Ez egy olyan sorozat, amiből tényleg megismered a japán szellemiséget. Ez az, amit a japók maguknak csinálnak, nem érdekli őket, hogy külföldön értik-e. Pont ezért nagyon autentikus. A történet a feszült Sengoku-korszakban, a polgárháború időszakában játszódik, főszerepben egy Furuta Sasuke nevű (békés) hadúrral. Muszáj háborúznia, de Furuta megszállottja lett a teaszertartás csendes művészetének, és megkérdőjelezi életútját. Az emberi élet céljait kutatjuk.
10. Blue Eye Samurai (A kék szemű szamuráj)
A Blue Eye Samurai egy amerikai felnőtteknek szánt anime, amelyet Michael Green és Amber Noizumi házaspár készített és írt, és a francia Blue Spirit rakott össze. Mindezt a Netflixnek. Még Kenneth Branagh is szinkronhangot kölcsönöz a karakternek. Lehet valami ennél multikultibb? Nehezen. Ennek ellenére nagyon autentikus a részleteket illetően. A Netlfixen könnyen elérhető, de bárcsak mind ilyen színvonalúak lennének az ott található animék.
A történet főszereplője Mizu, egy vegyes fajú kék szemű roninfattyú. Számkivetett. Nem tudja ki az apja, az anyja egy prostituált gésa, akit megerőszakolt négy fehér férfi. Valamelyik gyereke. Ő sem tudja, hogy kié, de bosszút esküszik, hogy mind a négyet elintézi. A történetbe beleszövődik a japán sakoku, a zárt ajtók politikájának kora. Intrika, összeesküvés, szürreális csaták. Jó tipp netflixezéshez.
10+1 Samurai Champloo
Mi lehetne az extra, a joker, ha nem a Samurai Champloo? Stílusát, megoldásait sokan lopták, kezdve az Afro Samurai-jal, ami ennek a gagyibb változata.
A Samurai Champloo producere Shinichirō Watanabe, aki a Cowboy Bebop mögött is állt. Önmagában már ez garancia a magas esztétikai színvonalra. Az animációs stílus hasonló, valósághűbb megjelenést használ a drámai pillanatokhoz, és erősen stilizált animációt az akciójelenetekhez.
A zenéje szintén legendássá vált. A legtöbb animének valami nyálas popszám az OST-je, nem így ennek a sorozatnak. Nujabes a 2000-es évek lofi, chill, instru hiphopjának az egyik legendája.
Amik kimaradtak
Sumimasen – Elnézést! Gomen nasai – Sajnálom! Japán egy olyan ország, ahol 126 millióan élnek. Mi 10 millióan. Ha kinyitjuk a magyar panaszcsapot, hogy jaj de szegények vagyunk, ráadásul ők még sokan is vannak… Akkor is le lennénk maradva, ha a japánok 10 millióan lennének. Arányában is nagyon sok rajzfilm készül, melynek többsége meglehetősen magas színvonalú. Ha 100 helyett 10 lenne, mi akkor sem tudunk 10-et felmutatni. A magyar kultúra csak a szavak szintjén van támogatva, miközben milliárdok mennek el pocsék alkotásokra. Ezen a listán különböző okokból még 10 filmet fel tudnék sorolni, ami megüti a mércét. Azért maradtak ki, mert vagy nagyon specifikusak, vagy gyerekeknek szólnak (Yaiba) vagy nagyon nindzsásan perverzek. Lásd Ninja Scroll, ami szintén legendás.
A Samurai Kings elég metálosan sci-fi, nyolcvanas évek, futurista. De ott van az Afro samurai, ami jó lenne, ha nem lenne Samurai Champloo-lopás, a néger szamuráj Yasuke valóban létezett, de a Blue Eye jobb nála. Az anime Samurai 7 hét szamuráját is illik megemlíteni. A Sword of the Stranger rajongóit meg én hívom meg egy szakéra, ha megsértődtek. Egy ilyen lista után mindig elgondolkodom, mit csinálunk rosszul mi magyarok, mert ez nemcsak pénzkérdés. Most kövessek el harakirit vagy vágjam le egy politikus fejét, netán nézzek meg egy jó rajzfilmet? A japán történelemben mindháromra van példa.
