Van valami különös a gördeszkában. Egy eszköz, amely első pillantásra szinte gyerekjátéknak tűnik: egy falap, két felfüggesztés, négy kerék, valamint néhány csapágy – és mégis az elmúlt fél évszázad egyik legmeghatározóbb városi szubkultúráját teremtette meg.
Morgan Bouvant és Sébastien Carayol Skateboard Culture: Skateboarding from the 1970s to Today című könyve ennek a történetnek állít monumentális emléket. A kötet több mint 400 fényképen, 17 legendás gördeszkással készült interjún és számos esszén keresztül meséli el azt a kulturális robbanást, amely az 1970-es évek kaliforniai undergroundjából indult, majd az egész világot meghódította. A könyv nem pusztán sporttörténet. Sokkal inkább annak a kreatív energiának a krónikája, amely a gördeszkázás körül született, és amely az évtizedek során hatással volt a divatra, a fotográfiára, a zenére, a képzőművészetre és a filmre is.
A Skateboard Culture egy gondosan összeállított könyv, amely inkább emlékeztet egy enciklopédiára vagy művészeti albumra, mint hagyományos sportkönyvre. A szerzők kronologikus rendben vezetik végig az olvasót a skateboarding történetén, miközben a kötet formavilága és tipográfiája egyszerre idézi a klasszikus művészeti kiadványok eleganciáját és a gördeszkás magazinok játékos energiáját. Nem véletlen, hogy a könyv előszavát Spike Jonze filmrendező írta, akinek munkássága maga is a skate kultúrából nőtt ki. A kötetet lapozva az embernek olyan érzése támad, mintha egy kortárs múzeumba lépne. Minden oldalpár új korszakot, új történetet, új arcokat tár fel. A könyv egyszerre történelemkönyv, vizuális archívum és kulturális scrapbook.
A szabadság szele: a hetvenes évek
A modern gördeszkázás története egy váratlan eseménnyel kezdődött: a kaliforniai szárazsággal. Az 1970-es évek elején az Egyesült Államok nyugati partján a hatóságok megtiltották a medencék feltöltését. Az üresen maradt úszómedencék hamarosan új értelmet nyertek. A gördeszkások felfedezték a medencék ívelt falait, és ezzel megszületett az a vert stílus, amely később a skateboarding egyik alapköve lett. Ezzel párhuzamosan a technológia is utolérte a kultúrát. A poliuretán kerekek – különösen a Cadillac Wheels új fejlesztései – forradalmasították a sportot: a gördeszka végre gyorsabb, stabilabb és irányíthatóbb lett. Az utca ettől a pillanattól kezdve valódi tereppé vált.
A városi kultúra új nyelve
A gördeszkázás rövidesen túlnőtt saját keretein. A skateparkok és az utcák mellett a kultúra más területeire is beszivárgott. A punk és a hiphop zenei színterei, a graffiti, a streetwear divat, valamint a független filmkészítés mind kapcsolatba kerültek vele. Egyes hiphop pionírok odáig mentek, hogy a gördeszkázást a hiphop hatodik pillérének nevezték.
A média sem maradt közömbös. A Thrasher magazin a nyolcvanas évektől kezdve nem csupán dokumentálta a gördeszkázást, hanem sajátos világnézetet is közvetített: egyfajta lázadó, független életérzést. A videokamerák megjelenésével a deszkás videók újfajta filmes nyelvet hoztak létre: gyors vágások, punk zene, nyers utcai képek. A márkák által készített videók hamarosan globális kulturális termékekké váltak. Még Hollywood is hozzájárult a mítoszhoz. Sok gördeszkás szerint a Vissza a jövőbe című film – Marty McFly legendás menekülési jelenetével – egész generációkat inspirált arra, hogy deszkát ragadjanak. Sébastien Carayol is úgy emlékszik, hogy ez volt az a pillanat, amikor először gondolt arra: gördeszkázni kell.
A Skateboard Culture egyik legnagyobb erőssége, hogy a történelem mögött álló embereket is bemutatja. A könyv interjúi között ott van Tony Hawk, a sport talán legismertebb alakja, akinek neve mára szinte szinonimája lett a gördeszkázásnak. De a kötet olyan tagok történetét is bemutatja, akik más módon is formálták a kultúrát. A könyv továbbá kitér a női gördeszkázás fejlődésére és Brian Anderson történetére is, aki 2016-os coming outjával új perspektívát nyitott a sport közösségi és társadalmi dimenziójában.
Arcok és történetek
A Skateboard Culture egyik legnagyobb erőssége, hogy nem pusztán eseményeket vagy kronológiai mérföldköveket sorol fel, hanem embereken keresztül meséli el a gördeszkázás történetét. Morgan Bouvant és Sébastien Carayol tudatos szerkesztői döntése volt, hogy a skate-kultúra fejlődését személyes hangokon keresztül mutassák meg: interjúkon, visszaemlékezéseken és olyan történeteken keresztül, amelyek a közösség belső nézőpontját adják vissza.
„Fontos volt számunkra, hogy a gördeszkás kultúráról szóló könyvet személyes visszaemlékezésekkel
gazdagítsuk, és minden korszakot ikonikus alakokkal jelenítsünk meg” – fogalmaz Sébastien Carayol.
A kötet ezért nem egyszerűen történeti áttekintés, hanem egyfajta kollektív emlékezet: a
deszkás világ szereplői mesélik el, hogyan alakult át a sport az elmúlt öt évtizedben.
A szerzők számára legalább ennyire fontos volt, hogy bemutassák a kultúra sokszínűségét és azokat a szereplőket is, akik új irányokat nyitottak meg a közösségben. A női gördeszkázás fejlődése például külön fejezetet kap. Olyan alakok, mint Elissa Steamer vagy Lizzie Armanto, hozzájárultak ahhoz, hogy a női deszkások egyre nagyobb figyelmet kapjanak a versenyek és a médiamegjelenések világában.
A könyv egyik fontos társadalmi története Brian Andersonhoz kapcsolódik, aki 2016-ban a Vice Sports dokumentumfilmjében coming outolt. Ez mérföldkőnek számított egy sokáig erősen maszkulin közegben, és hozzájárult ahhoz, hogy a gördeszkázás nyitottabb, befogadóbb közösséggé váljon.
A kötet lapjain más legendák is feltűnnek, például Mark Gonzales (cikkünk róla ITT olvasható), akit sokan a street skate egyik legfontosabb úttörőjeként tartanak számon. Gonzales nemcsak technikai újításokkal járult hozzá a sport fejlődéséhez, hanem azzal is, hogy a gördeszkázást művészeti kifejezési formává emelte: rajzai, installációi és performatív skate-projektjei a kortárs művészeti szcénában is visszhangot keltettek.
Egy kultúra vizuális emlékezete
A könyv egyik legnagyobb ereje a képanyagban rejlik. A több mint négyszáz fénykép között olyan ritka pillanatok is szerepelnek, amelyek a deszkás kultúra legendái közé tartoznak; emellett feltűnnek a Santa Cruz Skateboards és a Powell Peralta grafikai örökségének ikonikus darabjai is. Ezek a képek kivétel nélkül a gördeszkázás vizuális történetének maradandó lenyomatai.
A Skateboard Culture végső soron egyetlen kérdésre próbál választ adni: miért vált a gördeszka többé egy egyszerű sportnál?
A válasz talán abban a sajátos szemléletben rejlik, amely a gördeszkázást kezdettől fogva jellemezte. Mindig olyan tereket vettek birtokba, amelyeket eredetileg nem erre a célra terveztek: járdákat, lépcsőket, korlátokat vagy éppen üresen maradt medencéket. A város hétköznapi infrastruktúrája így új jelentést kapott. Ez a kreatív kisajátítás tette a gördeszkát kulturális jelenséggé. Morgan Bouvant és Sébastien Carayol könyve pedig ennek az öt évtizedes történetnek állít emléket: egy korszaknak, amelyben egy egyszerű deszka a városi szabadság egyik legerősebb szimbólumává vált.
A kiadvány számos hazai könyvhálózaton keresztül is megrendelhető, francia, olasz és angol nyelvű kiadásban.
