„Ha valami használna a nemzetemnek s ártana egy másiknak, nem javasolnám uralkodómnak, mert elsősorban ember vagyok s azután francia; szükségszerűen vagyok ember s véletlenül francia” – fogalmazta meg szellemesen Montesquieu. Bár nem tévedett nagyot, egy kis hibája mégis csak van: nem említette a magyarokat! Egy műalkotás igazi értéke ugyanis csak akkor látszik meg, ha van benne magyar vonatkozás! Minden más fölösleges tudás! De viccet félretéve, néha teljesen véletlenül, akár a szerzők által sem tudatosan, de mégis kerül magyar szál egy-egy alkotásba.
A film szerint a világ; egy csipet magyar
Van olyan régi western ahol a navajo indiánok magyarul beszélnek pár mondatot, mert éppen magyar statiszták voltak ott, és kellett egy kvázi egzotikus nyelv, amit el lehetett indiánként sütni.
Lugosi Béla volt Hollywood leghíresebb vámpírja, ennek ellenére mégis Colombonak és Bud Spencernek van szobra Magyarországon, egy rendes Lugosi szobor pedig sehol sincs.
Még Reagannek is van szobra – esetében vajon a B-kategóriás westernszínésznek, vagy a tehetségtelen elnöknek állítottunk szobrot? Nem kellenek ide amerikai vámpírok: magyar embernek magyar vámpír szobrot! Hollywoodnak ezek mellett is van magyar lehajtósávja, hiszen részben a magyar emigránsok hozták létre az álomgyárat, de most nem ezt a történetet, hanem a furcsa magyar vonatkozású véletleneket kutatjuk a cikkben.
Ott van máris a Közönséges bűnözők című hollywoodi klasszikus, ami szintén egy magyar szálra, méghozzá egy magyar maffiózós szálra épít, ami külön vicces, a valóságot tekintve. Állítólag ugyanis volt Los Angeles-i magyar maffia, de azt érdemes inkább csalók hálózatnak nevezni, mint maffiának. A Közönséges bűnözök pedig aprólékosan kidolgozott mítosz és karakterépítő film, csavaros sztorival, és (nekünk) világhírű magyar mondatokkal – éppen ezért, aki látta, biztosan nem felejti az 1996-os Oscar-gálán legjobb eredeti forgatókönyvért díjazott filmet.
Ki az a Keyser Söze?
Állítólag török. Viszont az apja német volt. Senki se hisz a létezésében. Senki se ismeri, soha senki se látta. Eszerint bárki dolgozhatott neki. Nem lehetett tudni. Ebben állt az ereje. Van egy történet, amit hallottam. Törökországban történt. Néhány magyar saját maffiát akart. Rájöttek, a hatalomhoz nem fegyver kell vagy pénz vagy tömeg, csak erős akarat, hogy azt tedd, amit más nem merne. Meg is erősödtek.” És a magyar maffia betört a török szupergengszter Keyser Sözéhez, aki utána bosszút állt rajtuk. Emiatt hallgathatjuk a haldokló magyar maffiozót, ahogyan magyarul beszél az amúgy amerikai filmben. Nekünk, magyaroknak, különösen vicces a gondolat, hogy van, vagy lehetne egy szupererős magyar maffia. Bezzeg az albánok megcsinálták, pedig az is kis nép! Nekünk meg még egy rendes maffiára sem futja.
Jim Jarmush Florida paradicsom (Stranger than Paradise) című klasszikusában nemcsak Bálint Eszter az egyik főszereplő, hanem végig vonul egy teljes magyar szál is a filmen. A rendező ugyanis az első és második generációs bevándorlók lebegő bizonytalanságát részben a hunkykon, az Amerikába szakadt magyarokon keresztül mutatja be.
Természetesen olyan filmekből, ahol Budapest játszotta Párizst vagy Moszkvát, könyvet lehetne kiadni. Budapest már minden is volt. Kérdés, hogy ha ipari szinten felhőkarcolósítjuk a látképet, az nem vezet-e oda, hogy elveszik a város old school bája. A legkülönösebb megidézés talán Wes Anderson Grand Budapest Hotelje volt, ami valójában nem itt játszódik, hanem egy képzelt országban, ahol jelképei vagyunk valami romantikus, tán sosemvolt, rézfogantyús, szipkás szivaros, öltönyös-nercbundás úri világnak.
Film témánál maradva, már a jövőben is magyarul beszélnek a múltban. Ridley Scott mesterművében a Szárnyas fejvadászban, az ex-zsaru Rick Deckard szerepében Edward James Olmostól nagyon misztikusnak hatott a „Lófász, nehogymár, te vagy a Blade Bladerunner” mondat. – „Hé. Figyumá. Szia.” az elején megvan?
A magyar karakter: korlát vagy lehetőség?
Ha van figidifidesz vonalon spanod, írj rám. Nagyot fogunk menni magyarkodásban. NERcbundát érő infóim vannak! Nem akarok politizálni egy zenei, kulturális cikkben, de mégis érdekes dolog, hogy sokszor milyen sok pénzt költünk országimázsra. Izgalmas látni, hogy néha, akár véletlenül is magyar elemek tűnnek fel kulturális termékeken. Ezek nem mind szándékosak, sokszor nem is tudják honnan van, sokszor azonban nagyon is: legyünk rá büszkék!
Ez a jelenség nem csak jobboldali nyomatás: a nyolcvanas években Szikora Robit és az R-Go gidákat tolta az állami gépezet. Hollandiában a király épp házasodott – igen, ott is van király – és ezt most komolyan mondom, hogy szó szerint hetedhét országra szóló lakodalmat csaptak! Ennek részeként minden követségtől azt kérték, hogy ajánljanak egy izgalmas zenekart, mert egyfajta fesztivált is terveztek a jeles esküvő apropóján. Egy olyan zenekart kellett választani, amire büszke a nemzet és mindemellett színvonalas is. A magyarok ezerrel küldték az R-GO-t , Fenyő Mikit, Dolly Rollt, a Neoton Famíliát, vagyis azokat a zenekarokat, akik a mi elképzelésünk szerint a menőt és a trendit képviselték a nyolcvanas években. Mi úgy szerettünk volna Modernek lenni, mint a Talking. Cherry, cherry lady.
A hollandok válaszként diplomatikusan jelezték, hogy nem rossz, khmm, de várnának még anyagokat, és viccesen valaki még azt is megjegyezte, hogy küldhetnénk olyat is, amit semmiképp nem ajánlanánk.
Erre a magyarok elküldték a Vágtázó Halottkémek, a Halál móresre tanítása című sajátos albumát, hogy hát van itt ilyen is, de nem ajánlják, csak érdekesség.
A hollandok pedig dobtak egy hátast, és az értetlenkedő magyarok ellenére is őket kérték az esküvőre. Sőt, még egy kis miniturnét is szerveztek a zenekarnak! Hiába, másba volt a magyar vonal, és másba a holland. Mondjuk most is megvan a funky szakadék.
A VHK zenei kategóriákat áttörő stílusú, leginkább pszichedelikus etnopunknak nevezhető világzenét játszott. Ez akkoriban annyira friss és új volt, hogy az amerikai Dead Kennedys énekese, Jello Biafra is kiadta a VHK albumát az Egyesült Államokban. Úgy tűnik a halott Kennedyk szeretik a Halottkémeket.
A furcsák velünk furcsulnak
A Venetian Snares egy kanadai zenész, Aaron Funk előadói neve. A winnipegi művész behatárolhatatlan stílusú, kísérletező jellegű elektronikus zenét játszik, gyakran szokatlan nehezebben befogadható ütemképleteket használ
A Venetian Snares 12. stúdiólemezét, a 2005-ben megjelent Rossz csillag alatt születettet Funk egy magyarországi látogatása ihlette, melynek során a művész a Budavári Palotában sétálva elképzelte, milyen lenne madárként megtapasztalni a város látványát. Ez az élmény olyan mély benyomást gyakorolt rá, hogy eddigi talán legfelkavaróbb munkáját inspirálta. A felvétel alkalmára még elektromos hegedűn és trombitán is megtanult játszani. Az albumon ezen kívül szerepel Seress Rezső Szomorú vasárnap című slágerének egy meglehetősen elvont feldolgozása is. A lemez és az összes rajta szereplő dal magyar címet kapott.
A szerző maga ugyan egy szót nem beszél magyarul, szavakat fordított le csupán. Elég pesszimista szavakat. Valamit sejtett.
Az album egyébként tényleg különleges, de azt ugye érzitek, hogy itt a magyar nyelv csak egy köntös, amiben egyfajta weirdo, távoli és furcsa sztereotípiába tölt be. Ez pedig nem közelebb hoz minket a hallgatókhoz, hanem csupán belerak egy szerepbe. Mindörökké furcsák leszünk? Egy kompország kelet és nyugat között?
A lemez óta Funk egyébként többször is járt Magyarországon, ahol szoros baráti kapcsolatot alakított ki Pándi Balázs dobossal, akivel 2006 óta folyamatosan együtt dolgozik Budapesten és Winnipegben egyaránt.
A magyar nyelv mint zenei és vizuális elem
Tudom, tudom, Kanye West kimintázott egy darabot Presser klasszikusából, és perre mentek. A hangminták rétjén ma nem szedünk virágot. A whosampled szerint amúgy 18 alkalommal mintáztak a Gyöngyhajú lányból, és 24 alkalommal dolgozták fel. Eddig. Amúgy a lengyelek imádják, nagyon sok lengyel cover van.
Izgalmas kis fun fact csokor következik, ami csak nekünk vicces. Megvan az érzés, amikor hallgatsz egy számot, és hirtelen teljesen váratlanul, magyar szöveg van benne? A beatmakerek ezt a legritkább esetben tudják, ők csak egy hangot keresnek, ami véletlenül magyar.
Én se, meg én se
A játszótéren játszó gyerekek hangja a zene alapja – Jigmastaz és Sadat X
Még mindig erősen esik az eső (1 percnél) – J-Zone: Q&A
Hofiszeusz 1972 (0:36,2:19) – Looptroop: Fort Europa
A Fort Europa turné magyarországi állomásán személyesen is megkérdeztem Promoe-t, a Looptroop rasztahajú
tagját erről a magyar utalásról. Természetesen fogalmuk sem volt, hogy ez egy magyar Hofi album,
a lemezt összetörték a klip kedvéért, a borítót pedig megtartották, mert tetszett nekik.
Amúgy mint zenésznek volt egy kis lelkiismeret furdalása, hogy egy másik alkotó munkáját összetöri egy klip miatt. Adott egy saját lemezt, hogy adjam oda Hofi Gézának. Sajnos nem volt időm elmondani, hogy Hofi akkor már a mennyei színpadokon lépett fel. A lemezt azóta is bitorlom, ha Hofi Géza rokona vagy, és hip-hop rajongó, akkor van egy Looptroop lemezed, amit nálam átvehetsz.
Doc Delay: Eastern Block party-ja csak kelet európai mintákból készült zenéket tartalmaz. Izgalmas hirtelen meghallani benne Zalatnay Cinit, vagy egy LGT groove-ot. A 19. perc környékén és a 23-24. perc környékén a legjobb.
Dj Format legújabb albumának borítóján is félig meddig véletlenül, magyarul is szerepel az album címe.
Magyarok a japán tükörben
Nem csalás, nem ámítás, a japánok tényleg imádnak minket, vagy legalábbis van valami nettó magyar kattanásuk. A japán punk történetéről írt cikkben külön is foglalkoztam a magyar szállal. És ha még csak ennyi lenne, de nem: a magyar kultúra szinte gyarmatosítja Japánt! Ha véletlenül japánként olvasod ezeket a sorokat, kérlek, ne vedd teljesen komolyan! Bár igaz, hogy üzentünk mi hadat az Egyesült Államoknak is. Kicsire nem adunk.
Hetalia – ハンガリー, Hangarī
A Hetalia: Axis Powers (Tengelyhatalmak) egy japán képregény, amiből később Himaruja Hidekazu készített anime adaptációt. A mű allegorikusan jelenít meg számtalan történelmi és politikai eseményt, főleg a második világháború időszakából. Minden egyes országot egy-egy ember személyesít meg. A sorozat címéül szolgáló Hetalia szó a hetare (mihaszna) és Itália szavakból tevődik össze. Mihaszna Olaszország?!? Mi úgy kapcsolódunk ide, hogy Hangari a fiatal Hetalia dadusa volt.
A sorozat története szerint Hangari egykor nomád lány volt, aki imádta a pusztákon üldözni a lovakat, és meglehetősen fiús karakter. Leírják, hogy megbízható, idősebb nővér típus, a sorozat férfiasabb karaktere, és nagyon ijesztő, ha feldühítik. Szeret artézi forrásokban fürdőzni és ijesztő dalokat énekelni. Így képzeli el az anime sorozat Hangarit. 2007 és 2008 között a Hetalia alkotója, Hidekaz Himaruya rajongói érdeklődés miatt egyes karaktereknek emberi neveket rendelt. Hungary/Hangari megkapta Héderváry Elizabeth nevet, amit a japánok Eri zabēta Hē-deru-vāri-nak ejtenek.
A nemzetek közötti politikai és katonai eseményeket általában allegorikusan, a karakterek szociális érintkezése, illetve romantikus kapcsolata szemlélteti. Mivel a szereplők között igen kevés nő kapott helyet, a szerelmi jelenetek a sónen manga felé közelítik a Hetalia műfaját. A sónen ai két férfi/fiú romantikus kapcsolatáról szóló mangák és animék gyűjtőneve. Tehát, hogy értsd, ez egy olyan képregény, ahol a háborúzó országok egymásba szerelmes és féltékeny fiúk. Ebben vagyunk mi egy leszbi gyanús mellékszereplő. Ilyen a japán fantázia.
A Vampire Hunter D, a vámpírvadász klasszikus manga, anime sorozat változatában is van egy kis
magyar vonatkozás. Az egész estés anime változat kötelező a horror, vámpír műfaj kedvelőinek.
D afféle magányos fejvadász, kóbor lovagként vándorol keresztül a cyberpunk középkori
világban egy távoli jövő nukleáris katasztrófa sújtotta Földjén.
A környezet egyszerre western-szerű (lovak és hintók, sheriff a hivatalban), és tudományos-fantasztikus (űrhajók, mechanikus lovak). A sorozat verzióban olyan sok vár van, hogy kétszer is szerepelünk benne, egyszer a Vajdahunyad várát, egyszer a Parlamentet mutatják be gonosz, arisztokrata vámpírok kastélyaként. Nem is tévedtek nagyot.
A Miyazaki vezette Ghibli stúdió Only Yesterday cimű melankolikus animéjében nemcsak a soundtrackben van magyar népdal, hanem magában a rajzfilmben is beszélnek róla.
A legtöbb általam említett példában épp csak véletlenül tűnik fel egy random magyar vonatkozás, amitől nekünk különleges lesz. Itt viszont percekig erről beszélnek, amitől köpni-nyelni nem tudtam, úgy meglepődtem. Ennél nagyobb országimázst nehezen lehet elképzelni, a negyvenedik perc környékén látható, Netflixen már meg is lehet nézni.
Az Only Yesterday egy felnőtt rajzfilm, de nem úgy értem, ahogy ezt a legtöbben gondolják, hanem egy tudati vonulaton haladó, emlékekből, a személyiség kialakulásáról szóló költői rajzfilm. Lányoknak kötelező. Én iskolai anyagként tanítanám.
A magyar véletlenek kis seregszemléje most véget ért. Ezek voltak az én emlékeim magunkról, mások kulturális termékein keresztül. Biztos neked is sok ilyen meglepő ráismerésed van. Mi pedig nem lennénk gördeszka rajongó magazin, ha nem említenénk meg a vétlen magyar utalásokról szóló cikk végén a Shorty’s csak a magyaroknak vállalhatatlan pólóját, amin innen nézve Horty SS felirat díszeleg:
