Barion Pixel

Az amerikai egyetemisták aranykora – Spring Break a 80-as években

Radnai Balázs

2023.03.19.

6 perc

Megvoltak mindenkinek fiatal korában a „bezzeg az én időmben” típusú megjegyzések az idősebb generációtól? Bár annak idején magam is arccal a falnak tudtam volna rohanni tőlük, úgy fest egyszer mindenki eléri azt a kort, amikor – ha maga ugyan nem is osztja a fiatalabbaknak az észt – de legbelül végül eljut arra a következtetésre, hogy régen, ha nem is minden, de tényleg sok dolog jobb volt. Ma ennek jegyében az amerikai egyetemisták korszakalkotó tavaszi buliját, a 80-as években berobbant Spring Break-et járjuk körül korabeli ritka hangulatfotókat és zenéket segítségül hívva.

Bár a Spring Break tradíciója relatíve új, mára eljutott oda, hogy az amerikai egyetemisták zömének számára a koleszes évek csúcspontját jelképezi. Persze tegyük félre a kockákat, akik ilyenkor is a tankönyveket bújják vagy otthon ücsörögnek az X-Box előtt, a rátermettebb többség a márciusi szünetet arra használja fel, hogy egzotikus helyekre utazzon, ahol aztán vállalhatatlan módon viselkedve, eszelős bulizásba kezdjen a fékevesztett kortársakkal.

Egy kis történelmi flashback
Mielőtt azonban beülünk a DeLoreanba, hogy a fluxuskondenzátort beizzítva visszautazzunk történetünk csúcsidőszakába, a mágikus 80-as évekbe, kell egy kis kitérőt tennünk, hiszen a Spring Break tradíciója már 1938-ban, méghozzá egy úszóversennyel indult el a floridai Fort Lauderdale-ben. Az esemény a hatvanas évekre már országos hírnévnek örvendett, amit persze a helyi vállalkozások – gondolunk itt elsősorban a kocsmákra és az egyéb alkoholt és junk food-ot mérő egységekre – alaposan kihasználtak. Talán nem véletlen, hogy a város nevét manapság már Fort Liquordale-ként emlegetik azon diákok, akik a tavaszi szünetet féktelen bulizásra szeretnék kihasználni. Hogy akkoriban milyen zenékre döntötték magukba az egyetemisták a szeszt arról példának okáért idepattintjuk Van Morrison 1967-es slágerét a „Brown Eyed Girlt”:

Van Morrison – Brown Eyed Girl

A fenti számhoz egy zárójeles megjegyzés: az eredeti szövegében „Brown Skined Girl” szerepelt, amit a fiatalok persze imádtak, ám a vaskalapos cenzúra túlontúl szexistának értékelt, így a bakelitre és a rádiókba már a fenti „cenzúrázott” szöveggel került fel.

A milliárd dolláros buli
A történelmi kitérő után utazzunk vissza a jövőbe, vagyis a Spring Break hőskorába, a 80-as évekbe. A tavaszi bulizók létszáma 1985-re meghaladta a 370 ezer főt Fort Lauderdale-ben és a helyi hatóságok megelégelték a féktelen partizást, ami évről évre többezer letartóztatáshoz vezetett. A hatóságok emiatt szép sorban elkezdtek buligyilkos intézkedéseket hozni, többek között például betiltották az alkoholfogyasztást a tengerparton majd egyenesen nemkívánatossá bélyegezték az egyetemistákat.

A helyi pubok nagy bánatára az amerikai diákok ezt követően flegmán vontak egyet a vállukon és más egzotikus úticélok után néztek, így a Spring Break jelenség átterjedt Florida más partszakaszaira, majd végül Panama City-be, Texasba, és a mexikói Cancúnba is.

Fort Lauderdale – Spring Break, 1985

Persze Fort Lauderdale-ben is hamar visszavettek az agyarokból, hiszen azonmód leesett, hogy a helyi közösségnek bizony pöttömnyit hiányzik az a gigantikus, már akkoriban is 1 milliárd dolláros pénzfröccs, amit a diákok elszórtak a szünet alatt. Az átlagos bulizó ugyanis már annak idején is 1000-1500 dollárt vert el – jórészt alkoholra, aminek az életkori korlátozását akkoriban vitték le 21 éves korhatárra – az egyhetes szünetben. Ezen nem csekély összeg akkoriban bizony egy átlagos négyfős, floridai család egész havi élelmiszerköltésének számított.

Ami a Spring Breaken történt, az onnan soha nem került ki
A közösségi média előtti időkben még nem járkált mindenki okostelefonnal a zsebében, hogy egy vizes pólós versenyen vagányul felhúzott, közszemlére tett cickót real time posztoljon fel az internetre, emiatt pedig a bátorra piált fiatalok lazán dobálták le a textilt a tengerparton, hiszen, ami a Spring Break-en történt, azt a későbbiekben a jótékony homály fedte örökre…

Természetesen rengeteg film készült a témában, amiből szerény véleményem szerint a legjobb a John Cusack főszereplésével készült klasszikus, a „Tuti dolog” (The Sure Thing). Egy rövid hangulatcsináló videót be is linkelünk John Cusack autóban elköltött reggelijéből (színészkollégája Daphne Zuniga villantását, amely szintén szerepel a film egy pontján a mostani píszi időkben inkább kihagyjuk):

Valóban minden jobb volt régen?
És a „bezzeg az én időmben” típusú hányinger duma itt valóban értelmet nyer, hiszen nézzük meg mennyit változott mára a világ a technológia fejlődésével. Las Vegas tökéletesen családbarát hely lett, a mexikói Cancún olyanná vált, mint egy külkvárosi amerikai bevásárlóközpont, míg Daytona Beach és Fort Lauderdale még korántsem volt az a nyugdíjasparadicsom, mint amilyen manapság. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy Panama City egykor olyan zúzós környék volt, hogy azt még a kőkeményen partizó Van Halen zenekar – akikről ebben a cikkünkben írtunk – is megénekelte.

Na és mit adott a világnak a Spring Break?
Mindenekelőtt elképesztően szexi fürdőruhákat, zenében pedig a rock zenekarok még nem szenvelegtek és vinnyogtak a világbékéért. Végezetül, de nem utolsó sorban pedig végleg elhozta a nemek egyenjogúságát, hiszen innentől datálva férfiak és nők egyformán függetlenül hozhatták meg saját felnőtt döntéseiket nemi hovatartozástól függetlenül, a korábbi generációkkal ellentétben szabadon minden szociális és társadalmi stigmától.

Az utolsó szabad fiatalok?
Visszatekintve a 80-as évekre nosztalgiával nézhetjük, hogy akkoriban a fiatalok még valóban szabadok lehettek. Nem volt okostelefonos szülői GPS-csekkolás és a bulizás előtt elég volt telefonfülkéből hazaszólni a minimálisnál is kevesebbet aggódó szülőknek, akik akkoriban még nem egy életképtelen, telefont nyomkodó generációt neveltek. És annak ellenére, hogy a legendás Spring Break-ek alkalmával reggeltől másnap hajnalig mindenki be volt állva – jobb esetben egy szál fürdőruhában – és lazán lefeküdt bárkivel, akit egy mosoly alapján szimpatikusnak talált, senkinek sem kellett még tartania attól, hogy egy tengerparton készült ruhátlan fotó eljut az évfolyamtársaihoz, barátaihoz és családtagjaihoz. Hovatovább manapság a Spring Break-re rengeteg szenzációhajhász paparazzi videós is el szokott zarándokolni évente, így könnyen felkerülhet a PúrHabhoz hasonló szexvideómegosztókra az, aki alkoholmámorban olyanra vetemedik, amit a tavaszi buliszezonon kívül eszébe sem jutna közterületen megtenni.

Azért csak hajrá!
Persze a finnyogás és a „régen minden jobb volt” nyekergés mellett senkit sem szeretnénk lebeszélni arról, hogy elzarándokoljon az idei Spring Break-re, hiszen az őrült bulik hangulata semmit sem vesztett a fényéből az évtizedek során. Végezetül be is linkeljük az idei mulatság zenei mixét a Spinnin’ Recordstól, amelyben a track-ek hangyányit pörgősebbé váltak Van Morisson egykori „megbotránkoztató” slágerénél:

Tisztelt Olvasó!
A magazinnak szüksége van a segítségedre, támogass minket, hogy tovább működhessünk!

A 4BRO magazint azért hoztuk létre, hogy olyan egyedi és minőségi tartalmak születhessenek, amelyek értéket képviselnek és amik reményeink szerint benneteket is érdekelnek.

Az ilyen tartalomalkotás azonban időigényes és egyben költséges feladat, így ezen cikkek megszületéséhez rátok, olvasókra is szükség van.
A magazin működtetésére nagylelkű és folyamatos támogatásotok mellett vagyunk csak képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél rendszeres támogatónk.

Amennyiben értékesnek érzed munkánkat, kérlek támogasd a szerkesztőséget a cikkek megosztásával.
Kapcsolódó cikkek

Dapper Dan, aki egymaga felkoppintotta a divatot

Modok és mopedek: a divatos lázadás nagymesterei

Pachuco, cholo, chicano és a bő nadrág igaz története

A hiphop fejek kedvence, avagy a Kangol és a hiphop összeborulása

Adidas – Nike párharca, és a nagy kérdés: a futottak még vajon lefutják a nagy márkákat?

Merj kicsit álmodni! – a Stüssy-sztori