Ha csupán egy nevet lehetne mondani arra vonatkozóan, hogy ki definiálta újra a gördeszkázást, az esetek túlnyomó részében minden bizonnyal Rodney Mullen neve hangozna el. Egy garázsból kiindulva forradalmat csinált, miközben a sport történetének egyik legnagyobb hatású gördeszkásává vált. Ez nem is vitás. Megannyi trükk kitalálója, többek között a flatground ollie-t, a kickflipet, a heelflipet, az impossible-t és a 360-as flipet is neki köszönhetjük. Ennek eredményeként „a modern freestyle-deszkázás keresztapjának” hívják. A cikk munkacíme is az volt, hogy „egy bolond ki százat csinált”. Hiszen követhetetlen mennyi trükk fűződik a nevéhez. 31 trükk biztosan, de valószínűleg háromszor annyi. De egyszerűbb, ha a legnagyobbakat idézzük mikor Mullenről van szó.
„A freestyle közvetlenül felelős az utcai deszkás vonal kialakulásáért. Rodney Mullen kitalálta, hogyan kell ollie-zni sík felületen, a street ág pedig nem létezne az ollie nélkül. Valahányszor bead valaki egy ollie-t, térdeljen le, és köszönje meg Rodney-nak vagy hívja meg egy sörre, ha látja Los Angelesben deszkázni.” – Tony Hawk.
„Rodney Mullen építette a házat, ahol képletesen szólva a gördeszka ma él. Miután feltalálta a flatground ollie-t – ami önmagában talán a valaha volt legnagyobb hatású trükk –, ugyanakkor a kickflip, backside flip, heelflip, 360 flip, valamint a dark slide szintén a nevéhez fűződik. Rodney nélkül a gördeszkázás még mindig a sötét középkorban lenne.” – Anthony Pappalardo.
P-Rod 2013 júliusában Mullent a valaha volt „legjobb tíz” gördeszkás közé sorolta: „Gonz [Mark Gonzales] és Rodney Mullen szinte mindent megújított az utcai gördeszkázásban. Rodney mindig is a legelképesztőbb, legnehezebb trükköket adta be, azon felül, hogy 50-60 vagy ki tudja hány trükköt talált ki. Szinte minden modern street alaptrükköt, amit ma csinálunk, ő talált ki.”
The most influential Tricks of Rodney Mullen
Nem indult gördülékenyen
John Rodney Mullen 1966. augusztus 17-én született a floridai Gainesville-ben. Édesanyja, Ann P. Mullen kiváló koncertzongorista volt, apja, John Mullen pedig exkatona és fogorvos.
„Apám nem engedte, hogy gördeszkám legyen. Azt hitte, megsérülök, a fogaimat óvta, ráadásul a deszkás kultúrát punknak találta, a deszkásokat pedig trógernek és félt, hogy én is azzá válok. Fogorvos volt, de előtte katona, és előfordult, hogy „Uram”-nak kellett szólítani.” – Mullen.
Gyermekkorában Mullen olyan ortopéd csizmában aludt, amelyet arra terveztek, hogy javítsa a galambujj előrehaladott állapotát. Rodney ezzel a születési rendellenességgel jött világra és a combcsontja is befele volt fordulva, emiatt is izgult az apja, hogy összetöri magát.
Szerencsére Szilveszter napján Mullen apja jó hangulatban volt, és a helyi gördeszkaboltot épp nyitva találták, így Rodney megkapta azt, amiről álmodott, egy fekete Banzai alumínium lapot. Mullen tíz évesen kezdett gördeszkázni, 1977 újév napján. De előtte meg kellett ígérnie szigorú apjának, hogy felhagy a gördeszkával, ha komolyabban megsérül. Egy idő után Rodney családja egy floridai farmra költözött, így ő az idő nagy részét a garázsban töltötte freestyle-képességeinek fejlesztésével.
„A garázsunkban tanultam meg deszkázni. Vidéken éltünk Floridában, amolyan farmélet volt, és sehol máshol nem volt aszfalt.” – Mullen.
Bár meglehetősen elszigetelten éltek, és nem sok klasszikus értelemben vett deszkázható terület akadt számára, ennek ellenére Rodney elmondása szerint az 1979 júliusától 1980 augusztusáig tartó időszak volt élete legkreatívabb periódusa. A fejében találta ki, bármiféle külső behatás nélkül, hogy mit szeretne csinálni a gördeszkával. Az elszigeteltség, a betonterep és az elemek hiányos volta természetszerűleg a freestyle-gördeszkázás felé terelte. Elég magányosan élt akkoriban, egyszer meg is jegyezte, hogy a családi gazdaság teheneit tartotta a legjobb barátainak.
1978-ban, annak ellenére, hogy alig több mint egy éve volt gördeszkája, Mullen ötödik helyezést ért el Boy’s Freestyle-kategóriában a floridai Kona Skateparkban rendezett US Open bajnokságon. Mullen ezután harminc egymást követő amatőr versenyt nyert meg az 1970-es évek végén. Teljesítményét látva, Bruce Walker deszkagyártó (Walker Skateboards) 1978 és 1980 között a szponzoráltjai közé emelte Mullent. Első támogatója egyébként egy szörfbolt volt, a The Inland Surf Shop.
Rodney már 14 évesen megnyerte első szabadstílusú gördeszkás összamerikai bajnokságát. A következő évtizedben 35 freestyle-versenyből 34-en állhatott a dobogó legfelső fokára, ezzel mellesleg a sportág történetének legsikeresebb sorozatát tudva maga mögött. Ki lehet jelenteni, hogy mellette senki nem rúgott deszkába vagyis pontosabban csak azt csinálta, mert ha ott volt, nem lehetett nyerni ellene. Nem evilági trükköket hozott, ráadásul folyamatosan.
Bónusz Brigád és a freestyle-évek
A Bones-brigádról, a „Csontbrigádról” mi is írtunk. Kevés legendásabb társaság létezett. Nem biztos, hogy ismerték Rejtő Jenő Csontbrigádját, de itt is az volt a jelszó: Menni vagy meghalni!
Mindenhová elmentek és maximális erőbedobással nyomta mindenki. Mullen a Powell Peralta által szponzorált Bones Brigade csapat tagjaként tényleg profivá vált. Meglehetősen sokat versenyzett az 1980-as években, ami nem ritkán frusztrálta a versenyzőket és a bírókat egyaránt, lévén solyan trükköket adott be, amit fel sem fogtak vagy soha nem láttak azt megelőzően. Ebből addódóan a nehézségi fokát sem tudták megítélni. A varázsló megjelent. Mullen amúgy nem szeret emberek ellen versenyezni, mondjuk nem is emberi, amit produkál. Nem szeret lenyomni, legyőzni valakit, kizárólag magával szeret versenyezni. A baseballt is azért hagyta abba kisgyerekként, mert az edző idegesítette ahogy harcra nevelte, mások legyőzésére.
Mullen szinte autista módon megszállottja volt a versenyre való felkészülésnek és az önértékelésnek.
„Minden mozdulatomat fejben szétszedtem és végigpörgettem, a lábmunkámtól a kéztartásomig, és a súlyelosztástól egészen addig, ahogy a vállaimat tartom és ahogy a levegőt veszem” – árulta el később a deszkás egy Thrasher-interjúban. Még cikkeket és oktatóanyagokat is írt a Thrasher Magazinnak a bonyolultabb freestyle-trükkök végrehajtásáról.
Nem annyira közismert, de amikor Rodney már hozta az eredményeket a fater is kezdte felismerni a tehetségét, illetve látta az állhatatosságát. Erre kitalálta, hogy golfozót farag a fiából, aki ezúttal már a sarkára állt, így lepergett róla az apai nyomás.
Mullen egyébként a deszkás karrierje mellett beiratkozott a Floridai Egyetem vegyészmérnöki karára, azonban a diploma megszerzése előtti évben otthagyta, hogy Bones Brigade-os csapattársával, Steve Roccóval létrehozzák a World Industries-t.
1989 elején Mullen kilépett a Bones Brigade-ból, hogy a World Industries-hez csatlakozzon, ahol még Mike Vallely is pörgött velük egy darabig. Mullen és Rocco egy nagyon kockázatos vállalkozásba kezdett, mivel a Powell Peralta bejáratott márka volt. A World Industries később a piacvezető Dwindle Distribution vállalattá fejlődött, amely a világ egyik legnagyobb gördeszkagyártója a 21. században
Áttérés az utcára és a „B-tervre”
Ahogy a freestyle-gördeszka népszerűsége csökkent, és megjelentek az új arcok, új felfogással, Mullent arra ösztönözte, hogy alakítson stílusán. Mindazonáltal Mullen az elején nagyon vonakodó volt, mert félt, hogy megharagszanak az akkor még létező freestyle-os arcok, másfelől és ez fura lesz, de közel sem volt olyan jó.
A TED Talkban is elmondja, hogy az elején a streeten átlagos volt. Egy streeten kivitelezett primo slide-nál úgy elesett, hogy a térdét műteni kellett. Fejben akkor alakította át magát.
Rodney Mullen 1988-ban: „Az innováció ritkán jön forradalmi gyorsasággal,
sokkal inkább lassan, folyamatos és fokozatos fejlődéssel érkezik.”
A World Industries videójában (Rubbish Heap) Mullen sorozata azzal végződik, hogy az egyik csapattag, Jeremy Klein, szándékosan eltöri Rodney freestyle-gördeszkáját, majd átad neki egy új, nagyobb street deszkát és egy levelet Roccotól, aki üdvözli őt az utcai gördeszka világában, és amiben a freestyle végét hirdetik. Aztán Rodney is eltöri válaszként a streetlapot. Végül mégis az utcán kötnek ki. „A street megölte a freestyle-t. Ezáltal engem is nyilvánosan halottá nyilvánítanak, legalábbis így éltem ezt meg.”
Rodney Mullen – Rubbish Heap (1989)
1991-ben Mullen csatlakozott a kor egyik legnagyobb presztízsű gördeszkás csapatához, a Plan B Skateboardshoz. Mike Ternasky, a Plan B tulajdonosa volt az egyik, aki ösztönözte Mullent, hogy a freestyle-ról az utcai deszkására térjen át. Rodney aztán be is mutatta új képességeit az 1992-es Plan B videóban, a Questionable-ban.
Rodney Mullen – Questionable 1992 Plan B
Mullen videós része jelentős átalakulást jelentett mind karrierje, mind gördeszkázása szempontjából, melyben két újonnan feltalált trükköt is bemutatott a Questionable-ben, a kickflip underflip-et és a Casper slide-ot. Még mai szemmel is jó videónak tűnik, de nem tudom elmondani mit éreztem 1996-ban (akkor jutott el hozzám). Újra és újra visszapörgettünk mindent.
Mullen Questionable-teljesítménye egy új korszak kezdetét jelentette az utcai gördeszkában. A freestyle-ról az utcai gördeszkára való átállása olyan szimbólikus jelentőséggel bírt, ami legitimálta azt a technikai irányt, amerre a gördeszka haladt. Mullen ennek az átmenetnek aztán az egyik éllovasa lett a következő Plan B-videókban is, beleértve az 1993-as „Virtuális valóságot”, amelyben Mullen bemutatja az egyik újonnan kitalált trükkjét, a dark slide-ot, három percnél. Lehet furcsa lesz, amit írok, de amikor ezeket láttam, anno éreztem, hogy az agyamban új kapcsolatok jönnek létre, és a berögzült szabályokat, megkérdőjelezhetem. Egyszerűen olyan out of box-kreativitás van ebben, amit ritkán látni. Ezt nevezik úgy, hogy „úttörés”.
Classics: Rodney Mullen „Virtual Reality”
Mullen közreműködése a Plan B csapattal véget ért miután Ternasky meghalt egy autóbalesetben 1994. május 17-én.
Egy bolond ki százat csinál
A következő években, ahogy áttért az utcai gördeszkára, felhalmozott freestyle-készségeit oda adaptálta, és további trükköket talált ki vagy fejlesztett ki a folyamat során, mint például a primo slide, darkslide és Casper slide.
Mullen szerint a jó deszkások olyanok, mint a bűvészek, állandóan a nagy trükkön dolgoznak. Mullen egyébként több mint 20 gördeszkás videóban szerepelt, továbbá Sean Mortimer íróval közösen kiadott egy önéletrajzi könyvet is The Mutt: How to Skateboard and Not Kill Yourself címmel.
Plan-B, Enjoi, A-team, Almost, Tensor
Az egy bolond ki százat csinál egyébként a kilencvenes évek és a 2000-es évek állandó változásaira is utal, lévén a kilencvenes években a deszkások kis cégeket alapítottak, és persze megjöttek a multik is. Ez egy forradalmi, változó időszak volt, amikor létrejött egy hatalmas iparág és egyben a gördeszka nemzetközi világa.
1997-ben Mullen is céget alapított, az A-Teamet (Marc Johnson, Gershon Mosley, Dave Mayhew és Chet Thomas) azzal a szándékkal, hogy egy „szupercsapatot” hozzanak létre. Amikor 2000-ben az A-Team megbomlott, Mullen cégalapítóból az Enjoi Skateboards cégvezetőjévé vált. A Maple egykori ikonjával Marc Johnsonnal ugyanis megalapította az Enjoi Skateboards-t. Ezek a cégek amúgy mind legendás márkák. Tulajdonképpen külön cikkben illene feldolgozni a történetüket.
Rodney vs. Daewon
Mullen 1997 körül megbeszéléseket kezdeményezett Daewon Song barátjával, hogy megtervezzék a Rodney vs. Daewon című, 1997-ben kiadott videót, amelyben a két deszkás „versenyez” a saját videós részeivel. A koncepció sorozattá fejlődött, és 2012 decemberéig három „kör” készült. Egybiránt kettejük kapcsolatából jött létre az Almost Skateboards.
Rodney Mullen VS Daewon Song (1997 Full VHS)
A deszkázáson innen és túl
Big bizznizz here
Több év sikere és hullámvölgye után Steve Rocco úgy döntött, hogy eladja a World Industries-t. 2002-ben a World Industriest „Kubic Marketing” néven eladták a Globe Internationalnak 46 millió dollárért. Rocco és Mullen hirtelen mindketten azonnali dollármilliomosok lettek. A Kubic Marketing vezetése érintetlen maradt, és Mullen a Globe-nál kezdett dolgozni a Dwindle Distribution márkanév alatt. Mullen a Dwindle más márkái (például a Blind és a Darkstar) kísérleti és kompozit deck konstrukcióinak tervezésében is közreműködik. De a deszkalapok mellett a felfüggesztésekben is vannak Rodney Mullen szabadalmak. Igen, vannak saját tervei és szabadalmai.
A Tensor-sztori
2000 körül Mullen saját gördeszka-truck tervezésébe kezdett, amely koncepció később a Tensor cég alapja lett. 2000-ben Mullen világszabadalmat nyújtott be. Ezek full technikai részletek. A lényege, hogy stabilabb a lap. Az autóiparban használt fejlesztéseket a gördeszka-felfüggesztésekre adaptálta. 2012 decemberétől Mullen továbbra is az Almost márka társtulajdonosa és versenyzője maradt. Az Almostnál az új dizájnokkal és technológiákkal kapcsolatos kutatást és fejlesztéseket is végez, ideértve az Impact Support, a Double Impact és az Uber Lightot. Érdekesség, hogy ezekkel többet keresett, mint a deszkázással. Bár azért hozzá kell tenni, hogy az egyik következett a másikból.
Toolon Túl
Mullen érdeklődési köre messze túlmutat a gördeszkázáson, kimondottan érdekli a matematika, a fizika, és a zene. Sejthető, hogy egy ilyen Asperger-gyanús, félautista zseninél ez azt jelenti, hogy nyakig elmerül benne. Rodney egyébként matematikát és gépészetet is tanult a Floridai Egyetemen. A kilencvenes évek elején megszakította a vegyészmérnöki tanulmányait, mert nem bírta egyszerre a sok terhet, de mivel csak egy év volt hátra, azt végül aztán apránként befejezte. Tehát azért ez így magában is elég hard. Matematika, gépészet, vegyészmérnöki diploma, és gördeszkafejlesztés, meg persze amiért ismered, a sport. Mullen analitikusabb megközelítése szinte kiáltott azért, hogy a TED közösség előtt vagy bárhol előadjon. Volt két TEDx-en, valamint más hasonló – gyakran technológiai – fórumokon, mint például a PopTech, a Foo Camp stb.
Rodney Mullen: Getting back up (PopTech)
A gördeszka definiciója
Rodney Mullen, mint szellem és anyag
„A deszkások általában kívülállók, akik tartozni akarnak valahová, de csak a saját szabályaik szerint.” – Mullen.
Angolul tudóknak külön csemege hallgatni Mullent. Nem ahogy mondja, hanem amit mond. A teste, a mimikája szinte gátolja az áramlást vagy egyszerűen olyan gyorsan jönnek a gondolatai, hogy nem tudja formába önteni. Az egyik kommentelő foglalta össze a legjobban a lényeget.
„A „normális” világ nincs felkészülve arra a típusú intelligenciára, amelyet ez az ember előrevetít.”
Can Rodney Mullen Define Skateboarding?
Rodney úgy beszél a gördeszkázásról, hogy túlmutat bármin. Szinte szerelem, és amiket mond, azt lehet hasznosítani máshol is.
„A kreativitás legnagyobb akadálya a hitetlenség korlátjának áttörése.” – Rodney Mullen.
The Art of Good Practice-ban arról beszélt, hogy a „kudarc, fájdalom, sérülés, felépülés” beágyazódik abba a fogalomba, hogy mit jelent gördeszkásnak lenni. Nem tudom képes-e még valaki ilyen sokoldalúan a témához hozzászólni úgy, hogy mindegyik gondolata megállja a helyét.
Rodney Mullen: Pop an ollie and innovate!
A kilencedik perctől egy olyan precíz megfogalmazását adja a flow állapotnak és deszkás kreativitásnak, amit nehéz szóban visszaadni.
„A gördeszka legalább annyira a kifejezésmód művészete, mint amennyire sport.
A gördeszkázás pontosan ezt adta nekem: egy kifejezési forma, amely magához
vonzott, és ezáltal azzá válhattam, aki mindig is lenni akartam.”
Rodney Mullen – Until The Wheels Fall Off (Tony Hawk Documentary)
„Ami megint csak a gördeszkázás egyik szépsége, hogy mindannyian ugyanabból a medencéből merítünk, trükkök és ötletek, majd ezt a deszkázásunkkal visszaadjuk; hogy mások is megtehessék ugyanezt és kifejezhessék magukat. Nagyon hasonlít egy nyílt forráskódú közösségre.”
Rodney Mullen – A Beautiful Mind
Ember a szuperember mögött
Érdekességek
Mullen mítoszát ebben a cikkben mi is építgetjük, de érdemes benézni a színfalak mögé, hogy ez mekkora áldozatokkal és munkával járt. Az egyik ilyen furcsa dolog, hogy Mullen konkrétan leszokott magáról. Mire is gondolok? Hogy a stance alapállását tudatosan eltörölte.
Regular vs. Goofy
A regular (bal láb elől) tartásban a deszkázás során sok éven át felhalmozott sérülések következtében Mullen 2007-től tudatosan törekedett a regular állásának „törlésére”. Újratanult trükköket (és sok esetben új trükköket tanult meg, amikre korábban nem volt képes). A Tony Hawknak adott interjúban Mullen kifejtette, hogy problémák léptek fel a jobb csípőízületében, és az évek során hegszövet gyűlt össze az ízületében a lábának rendszeres túlfeszítése következtében. A kockázatosabb trükkök gyakorlása (mint például a darkslide) közben. Mullen kijelentette, hogy kiterjedt nyújtással és tompa tárgyak használatával fel tudta törni a hegszövetet, hogy helyreállítsa mozgási tartományát, de rájött, hogy ha regular állásából átszokik goofy (fordított módba), akkor másfajta izmok kerülnek erőltetés alá, és tud pihenni a másik fele.
Mullen a 2011-es németországi Bright kiállításon adott interjúban ezt részletezte. Körülbelül másfél évbe telt, hogy „széttörje magát”, és közben rájött, hogy ez segített az egészsége megőrzésében is.
Kedvenced kedvenc deszkásai
Mullen egyszer kijelentette, hogy kedvenc gördeszkásainak felsorolása „végtelen” feladat. Azonban leggyakrabban Chris Haslam, Bryan Herman, Paul Rodriguez, Antwuan Dixon, Eric Koston és persze Tony Hawk neve merül fel. Tony Hawkot már akkor ismerte, amikor Tony 12 éves volt.
Barátságot ápol Ben Harper és Lee Hartney zenészekkel. Mullen segített Harpernek a gördeszkázás elsajátításában is, mivel a zenész 50 éves korában kezdett bele az intenzív gyakorlásba. A mai napig deszkázik.
Mostanában egyébként gyakran éjszaka deszkázik, hogy ne ismerjék fel. Ez felszabadítja, hogyha hibázik vagy csak egyszerű dolgokat csinál. Senki nem állítja meg egy képre.
Egyébként is Rodney azt mondja, hogy:
